Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szécsi István kúriai peréről

2019.02.20

szecsi-per---kep-01.png

 

 

A Kúria hivatalos tájékoztatója rendkívül szűkszavú és eléggé megtévesztő is. (Részletek következnek)

 

Nem tipikus tényállású devizahiteles perben hozott határozatot a Kúria

 

„Az elsőfokú bíróság a bank elsődleges kereseti kérelmének megfelelően a szerződést érvényessé nyilvánította oly módon, hogy a kölcsön összegét meghatározta a szerződésben.
Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyta.”

„Többek között felülvizsgálati kérelmükben, továbbá későbbi beadványaikban hivatkoznak arra, hogy az eljárt bíróságoknak hivatalból észlelniük kellett volna, miszerint a szerződés több rendelkezése jogszabálysértő a kamat meghatározás, a törlesztő részletek meghatározásának módja miatt, illetve tisztességtelen, mivel nem kaptak az árfolyamkockázatról tisztességes tájékoztatást.”

„A Kúria kifejtette, hogy a létrejött, de az előzményi per bírósága által érvénytelennek nyilvánított szerződés érvényessé nyilvánításáról jogszerűen döntöttek a perben eljárt bíróságok…”

https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/nem-tipikus-tenyallasu-devizahiteles-perben-hozott-hatarozatot-kuria

 

 

A Kúria kihagyta, hogy semmis volt a kölcsönszerződés, mivel nem tartalmazta a kölcsön összegét. Ezt a tényt az eljáró bíróság (első per) jogerősen kimondta. Majd a 6/2013 PJE után ugyanaz a bíróság „meggyógyította” a hibás szerződést (második per). Ezt a meggyógyítást hagyta jóvá a Kúria. Az adós hiába ismertette, hogy a szerződés más miatt is semmis, a Kúriát ez nem érdekelte…

 

Több sajtó korrekt módon írt a perről.

 

 

Nem tartalmazta a szerződés a kölcsön összegét, de sebaj

 

„Az előzményi perben 2014. előtt (tehát még nem az „adósmentő” törvények hatálya alatt) meghozott jogerős ítélet a devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelenségét állapította meg. Elsősorban azért jutottak erre, mert a kölcsön konkrét összegét a szerződés nem tartalmazta.”

 

„Az alperesek ezután felülvizsgálati kérelmet terjesztettek be. Érvelésük szerint az előzményi perben hozott ítéletből következően a szerződés nem jött létre, így érvényessé nyilvánításának nincs helye. Szerintük az eljárt bíróságoknak hivatalból észlelniük kellett volna, hogy a szerződés több rendelkezése jogszabálysértő a kamat és a törlesztők meghatározásának módja miatt, illetve tisztességtelen, mivel az adósok nem kaptak az árfolyamkockázatról tisztességes tájékoztatást.

 

Nem is foglalkoztak érdemben az adósok érveivel

 


A Kúriát sem hatották meg ezek az érvek. A banknak kedvező jogerős ítéletet ugyanis hatályában fenntartotta.”

 

„Az alperesek által a felülvizsgálati eljárásban az érvényessé nyilvánítás akadályaként hivatkozott egyéb érvek a Kúria szerint vagy azért nem voltak érdemben vizsgálhatóak, mert ezekre az alperesek a megelőző eljárásban nem hivatkoztak, vagy azért mert a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem feleltek meg az eljárási jog által előírt tartalmi követelményeknek. Felhozták még, hogy némely hivatkozást az adósok késve, a törvényben megállapított határidőn túl terjesztettek elő.”

 

https://azenpenzem.hu/cikkek/nem-tartalmazta-a-szerzodes-a-kolcson-osszeget-de-sebaj/5621/

 

A Kúria a mai divatos szóval kifejezve „kettős mércét” alkalmaz. A bank bármilyen hibát elkövethet, a Kúria (vagy a Kúria ajánlása-elvárása alapján más bíróság) „meggyógyítja” a szerződést. Ez a bank érdeke.

A Kúriát az nem érdekli, hogy a bíróságnak a tisztességtelenséget hivatalból észlelni kell:

 

„Az Európai Unió Bírósága az irányelv célját és rendelkezéseit vizsgálva egyértelművé tette: a tagállami bíróságok feladata, hogy a fogyasztói szerződések egyedileg meg nem tárgyalt feltételeinek tisztességtelenségét hivatalból vizsgálják (C-168/05. sz. Mostaza Claro-ügy 38. pont, C-243/08. sz. Pannon GSM-ügy 31-32. pontok, C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing-ügy 49. pont). Figyelemmel arra, hogy az irányelv 6. cikk (1) bekezdése [mellyel a Ptk. 209/A. § (2) bekezdése megegyezik] alapján a tisztességtelenség jogkövetkezménye a relatív semmisség, a bíróság ezt csak akkor állapíthatja meg, ha erre a fogyasztó érdekében hivatkoznak.”

 

https://kuria-birosag.hu/hu/joghat/32013-szamu-pje-hatarozat

 

 

Ejnye-ejnye a fenti idézet pont a Kúriától származik. Egy jogegységi határozatból.

 

 

A bíróság kimondta egy devizahitel-szerződés érvénytelenségét, majd a Kúria visszavonta

 

„A mintegy 22 millió forintnak megfelelő svájci frank hitelt felvevő adós által indított perben még 2014 előtt jogerősen a devizahitel-szerződés érvénytelenségét állapította meg a bíróság, elsősorban azért, mert a szerződésben nem határozták meg a kölcsön konkrét összegét.

Időközben azonban a Kúria jogegységi döntést hozott a devizahitelekkel kapcsolatban, ez után indított a bank újabb pert - a jelen eljárást - az ügyfél ellen a szerződés érvényessé nyilvánítása érdekében. Ezt a pert a bank jogerősen megnyerte, (az eljárás során a bíróságok határozták meg a kölcsön összegét), ám az adós felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen.

A bank és az adós tartózásra vonatkozó számításaiban tízmilliós nagyságrendű eltérés van.”

 

„Szóbeli indoklásában a Kúria kiemelte, hogy nem tipikus ügyről van szó, és rámutatott, a szerződés létrejött, mivel a kölcsön összegéről a felek között létrejött az akarategység a szerződés megkötésekor és fennállt a folyósításakor is. A kölcsön összege a szerződés egyes rendelkezéseinek együttes értelmezésével meghatározható volt. A bank folyósította az alperesek igényének megfelelően a 22 millió forintos kölcsönt, az adós pedig évekig törlesztett. Ezek után már nem lehet arra hivatkozni, hogy a szerződés létre sem jött.”

 

„A Kúria leszögezte: a deviza alapú kölcsönszerződéseknél - különösen formai hiányosság esetén, amilyen jelen ügyben a kölcsönösszeg egyértelmű meghatározásának hiánya - a bíróságoknak elsősorban arra kell törekedniük, hogy a szerződéses hibák orvoslásával a szerződést érvényessé nyilvánítsák. Ebben az ügyben a Kúria elfogadta a másodfokú bíróság érvelését és megállapította: a perben fennálltak a feltételei a szerződés érvényessé nyilvánításának, jogszerű volt a kölcsön összegének meghatározása.”

 

http://www.ma.hu/belfold/326325/A_birosag_kimondta_egy_devizahitelszerzodes_ervenytelenseget_

 

Érvényesek a devizaszerződések, újabb perek jöhetnek

 

„A Kúria továbbra is hajthatatlan. Kedden a Vezekényi Ursula által vezetett bírói tanács egy egyedi ügyben hozott ítéletet, amelynek lényege: a deviza alapon megkötött hitelszerződések nem semmisek, vagyis a bankok jogszerűen jártak el a szerződéskötéskor. Árnyalja a képet, hogy a Kúria végeredményben formai okok miatt utasította el a felülvizsgálati kérelmet - legalábbis ez a véleménye Ravasz Lászlónak, aki ügyvédként az ügyben érintett devizahitel-károsultat képviseli a perben.”

„Az ítélethozatalt követően a Népszavának nyilatkozva az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a Szegedi Törvényszék első fokon, hosszú-hosszú évekkel ezelőtt hozott ítéletében kimondta: a kölcsönszerződés semmis, mert abban nem szerepel konkrét összeg.”

 

„A Kúria mostani határozatában elutasította az adós felülvizsgálati kérelmét, amelyet az ügyfél devizahitel-szerződése érvénytelenségének – ismételt – megállapítása érdekében indított. Időközben azonban a Kúria jogegységi döntést hozott a devizahitelekkel kapcsolatban, ez után indított a bank újabb pert – a jelen eljárást – az ügyfél ellen a szerződés érvényessé nyilvánítása érdekében. Ezt a pert a bank jogerősen megnyerte, (az eljárás során a bíróságok határozták meg a kölcsön összegét), ám az adós felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen. Mindez még abban az időszakban történt, amikor még nem volt ismeretes az Európai Bíróságnak az a C 51/17-es számú ítélete, amely szerint a szerződés feltétele "... abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára." Kiemelten vonatkozik ez arra, amikor "a fogyasztó nem tudta annak (a szerződésnek a szerk.) tartalmát befolyásolni, különösen az előzetesen kidolgozott szabványszerződések esetében." Az uniós ítéletből egyértelműen következik, amit a Kúria korábbi közleményében is magáévá tett, hogy egy adott ügy összes körülményeinek vizsgálatával a bíróságnak kell megállapítania, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel gazdasági következményeiről. Vagyis a perek újrakezdődhetnek.

 

A Kúria azonban most még ezt az uniós bírósági ítéletet nem vette figyelembe. Mint Vezekényi Ursula kifejtette, a feladatuk arra szorítkozott, hogy a korábbi ítélőtáblai jogerős ítélet jogszerű volt-e, vagyis minden a deviza-hitelszerződés időpontjában érvényes jogszabályt figyelembe vett-e. Álláspontjuk szerint igen, vagyis a az eredeti szerződés érvényben maradt. A Kúria álláspontja szerint, ha a bank a szerződésnek megfelelően folyósítja a hitelt, s adós éveken keresztül törleszt is, akkor ez azt tükrözi, hogy a szerződést a maga részéről, elfogadta, vagyis évekkel később nem lehet a szerződés jogszerűségét kifogásolni.”

 

https://nepszava.hu/3026114_ervenyesek-a-devizaszerzodesek-ujabb-perek-johetnek

 

 

Az utolsó mondat ezért eléggé durva, nemde? Úgy néz ki, a Kúria a fogyasztóvédelem alapvető elemeivel sincs tisztában!

 

 

Orbán eladta a devizahiteleseket

 

„Ravasz László ügyvéd, az Adóskamara képviselője a Kúria döntését úgy ismertette: a bíróság érvényesnek nyilvánított egy korábban, jogerősen már érvénytelennek minősített szerződést arra hivatkozva, hogy a devizahiteles törvény értelmében megszűntek az érvénytelenség feltételei. 

 

A Kúria ugyanakkor nem vizsgált további érvényességi kérdéseket - kifogásolta -, azt, hogy a bank megfelelően tájékoztatta-e az adóst a kockázatokról.

 

Úgy fogalmazott: a Kúria minden eljárásjogi praktikával kikerülte a választ a kérdésre, holott sem a magyar, sem az uniós jog alapján nem lehetne érvényessé nyilvánítani a szerződést, ha a tájékoztatás nem volt megfelelő. A Kúria jogellenesen nem vizsgálta a kérdést, hiszen az uniós bírósági döntés értelmében a bíróságoknak azt hivatalból kell áttekinteniük - mondta.”

 

https://mszp.hu/video/orban_eladta_a_devizahiteleseket

 

A fenti sajtótájékoztató itt tekinthető meg:

 

 

 

 

 

 

(folyt. köv. ha kezünkben lesz az ítélet)

 

 

Az előzményekről:

 

 

https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/devizahitel-itelet-utan-remalom-4265009/

 

https://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/ellentetes_iteletek_szecsiek_devizapereben/2500165/

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/a-szegedi-itelotabla-tanulsagos-itelethirdetese---a-szecsi-per.html

 

 

 

------------- REKLÁM ---------------

 

Már nyolc éve számolunk be

honlapunkon

devizahiteles perekről.

 

Támogass minket az SZJA 1%-val! 

  

18144741-1-42  

 

Arany Liliom Alapítvány

 

 

 Így az alapítványon keresztül

 a Hiteles Mozgalmat támogatod!

 

Közvetlen támogatás

adománnyal:

 

Magnet Bank 16200216-00245469