Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bánfi Tamás - A pénz forradalma - könyvajánló (+devizahitel)

2018.03.15

banfi---konyvajanlo---kep.png

 

Bánfi Tamás: A pénz forradalma. A pénzteremtés elmélete és gyakorlata

Cenzus Bt., Budapest, 2016,

287 oldal

ISBN: 978-963-12-7223-9

 

 

Részlet a szerzővel készült riportból:

 

 

Milyen indíttatásból fogott hozzá a könyv megírásához?

A pénzelmélet kiinduló alaptétele az 1930-as évektől kezdődően vitathatatlan (előtte talán vitatható). A pénzt eredendően áruként termelték, ma már a semmiből teremtik. Ennek belátása a pénzügy-politikai gyakorlathoz elengedhetetlen, mégis a szűkebb körű pénzügyi döntéshozók közül is többen téves állításokat mondanak és írnak le. Ez ellen a szó szoros értelmében küzdeni kell és ennek eszköze a könyvem is. A pénzteremtés technikai leírása, valamint a "forrásokból (betétekből) hitelezünk" téves felfogás cáfolata mellett megpróbáltam összegyűjteni azokat a közgazdasági, elsősorban pénzügyi kérdéseket, amelyek a pénzteremtéshez szorosan vagy kevésbé szorosan kötődnek és önmagukban sem vitathatatlanok, a környezeti feltételek változása okán túlhaladottak, netán eredendően tévesek. Utóbbira példa az értelmezhetetlen és mérhetetlen árszínvonal fogalma, előbbire a munkanélküliségi ráta, valamint az alkalmazotti jogviszonnyal összekapcsolt nyugdíjjogosultsághoz való ragaszkodás.

http://www.lib.uni-corvinus.hu/content/corvinuskioszk/penzteremtes

 

 

 

 

Részlet egy könyvajánlásból:

 

„A pénzt a bankok könyvviteli művelettel, hitelnyújtással teremtik, az ügyfél számláján jóváírják a hitelösszeget. Ennek az állításnak a megértése és megértetése az egyetemi oktatásban, akadémiai és pénzügyi szakmai körökben sem egyszerű. Annak, aki nap mint nap találkozik a pénzteremtést cáfoló, annak ellentmondó vagy jelentőségét elhanyagoló érveléssel, nem lehet meglepetés, hogy egy pénzről szóló tudományos gyűjtemény a pénzteremtést bemutató fejezettel kezdődik (A pénzteremtés elmélete és gyakorlata). A könyv olvasását ezzel kell kezdeni, s érdemes rácsodálkozni a művelet egyszerűségére.”

 

„A Pénz forradalma című könyv valamennyi fejezete tartogat izgalmakat: közgazdászoknak, pénzügyi szakembereknek, bankároknak, a monetáris és fiskális politika gyakorló művelőinek vagy elméleti műértőinek. Azt gondolom, néhányan nemcsak meglepődnek a könyv állításain, javaslatain, hanem megütköznek rajtuk. Mert mást, máshogy tanultak, talán maguk is tanítanak, nap mint nap használják és olvassák az „árszínvonal” fogalmat, s meg vannak róla győződve, hogy a bank a betett pénzt hitelezi ki. Valóban nem lehet könnyű ezeket a berögzült összefüggéseket fölülvizsgálni, s szakítani velük.”

 

http://www.hitelintezetiszemle.hu/letoltes/hsz-16-4-ki1-ku-rthy.pdf

 

 

A könyv angol és magyar és angol nyelvű – tehát „nem is olyan vastag”.

 

A boltokban elérhető, pl:

 

 

https://www.animakonyv.hu/index.php?BODY=BookInfo&OP=details&ID=138513

 

https://konyvesbolt.hu/termek/konyv/uzlet/penzugy/a-penz-forradalma/

 

 

 

Bánfi Tamás és a devizahitelezés.

 

 

2010-ben foglalkozott a devizahitelezéssel és kidolgozta a saját megoldási javaslatát. 2011-ben a Portfólió adta közre, 2012-ben pedig a Pénzügyi Szemle. Részletek ez utóbbiból:

 

 

 

Az árfolyamkitettségből eredő kockázatot a 2008-as pénzügyi válságot megelőzően ugyan ismerni lehetett, de a forint gyengülésének mértékéről, valamint a devizafinanszírozás forrásköltségeinek emelkedéséből adódó tőke- és kamattörlesztési többlet nem volt előrelátható.

 

Az előny a hitelfelvételkor csak a hiteladós számára belátható horizonton volt értelmezhető: a devizahitel törlesztésének és kamatfizetésének havi összege a forinthitelhez képest kisebb.

 

Ha a forint gyengül, akkor a gyengülés mértékével arányos az árfolyamveszteség, ha a forint erősödik, akkor az erősödés mértékével arányos az árfolyamnyereség. Devizaalapú hitelt célszerű felvenni, ha a forint gyenge és a várakozások a forint erősödését jelzik, fordított esetben, ha a forint erős és a várakozások a forint gyengülésére utalnak, célszerűbb forinthitelt választani. Természetesen sem a forintpozíció gyengesége vagy erőssége, sem a forint várható erősödése vagy gyengülése egzakt módon nem határozható meg, illetve nem prognosztizálható, különösen nem a 15–30 éves futamidejű jelzáloggal fedezett építési és lakásvásárlási hiteleknél. Ha az adós a kölcsönigény benyújtásakor figyelmen kívül hagyja az árfolyamkockázatot és a forint gyengülésekor a megemelkedett törlesztőrészt nem képes a banknak befizetni, a bank sorozatos nemfizetés után a hitelt rossznak minősíti és a szerződésben elfogadott szankciókat érvényesíti.

 

A devizahitelezés széles körű elterjedésének alapvető oka a forint és a deviza kamatkülönbözete volt. Igen ám, de a forintkamat és az euró–svájci frank kamatok eltéréséből adódik (és adódhatott) egy feltételezés, miszerint a magas kamatozású forint az alacsonyabb kamatozású euróhoz és svájci frankhoz képest erős (talán túl erős), ezért a jelzáloggal fedezett építési és lakásvásárlási hiteleknél a szükségszerűen hosszú futamidő alatt várhatóan gyengülhet, sőt jelentősebb mértékben is gyengülhet. Vagyis a devizahitelezés indítéka a kamatkülönbözet, de a kamatkülönbözet egyben figyelmeztet a devizahitelezés valószínűsíthető közép- és hosszú távú hátrányára is.

 

A magyar állam tulajdonában lévő és a jegybank által kezelt devizatartalék devizanem-szerkezetét úgy lehetett és kellett volna átalakítani, hogy az euró mellett a svájcifranktartalék mértéke a svájci frank adósságállományához igazodjon. Ebben az esetben a magyar állam devizatartaléka megközelítően olyan mértékben felértékelődött volna, mint amilyen mértékben a svájci frank erősödése a devizaadósok tőke- és kamatfizetési kötelezettségét megnövelte.

 

https://www.asz.hu/storage/files/files/penzugyiszemle/2012/380_391_banfit.pdf

 

 

 

A kétrészes Portfólió cikk:

 

Mi legyen, ha nem elég a devizahiteles mentőcsomag?

Bánfi Tamás 2011. június 1., 8:11

 

https://m.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/mi-legyen-ha-nem-eleg-a-devizahiteles-mentocsomag.150294.html

 

 

 

----  utólag ---

 

"Ha igaz, hogy a frankhitelt felvevő ügyfelek egy része forintban hitelképtelen volt és csak a svájci frank alacsony kamata miatt lehettek látszólag hitelképesek, az ő eseteikben a bankok hibás adósminősítést végeztek, ezért a kockázatmegosztás és az ebből következő veszteségmegosztás a rossz hitellel rendelkező adósokkal szemben indokolt lehet."

 

Nemtörlesztő adósok - rossz frankhitelek

Portfólió 2011. június 1.

 

Bánfi Tamás: Pénzügypolitika és pénzelmélet - Tanulmánykötet

460. oldal

ISBN 978-963-12-3584-5

 

https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=1129468&type=20

 

https://www.libri.hu/konyv/Penzugypolitika-es-penzelmelet-1.html