Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Devizakölcsön 100 évre – Argentína és Magyar Királyság

2017.07.14

Az országok, az államok nem kölcsönt vesznek fel, úgy mint mi állampolgárok, hanem „kötvényeket bocsátanak ki”. A kötvényeket eladják és vállalják, hogy később visszavásárolják azokat. Az államok, annál a pénznél amit most kapnak (eladáskor), lényegesen többet kell visszafizetniük később (visszavásárláskor)... Az államok a kapott pénz használatáért nem kamatot fizetnek, hanem „hozamot”.

 

 

 

Argentína a korábban tervezett 10 milliárd dollárral szemben 12,75 milliárdért adna el összesen kötvényeket. A hozam évi 7,9%.

 

argentina-100-ev---kep.png

 

A jelentős finanszírozási szükséglet részben azt szolgálja, hogy a GDP 4,2%-ára rúgó költségvetési hiányát finanszírozza az ország. 

 

Argentína az elmúlt kétszáz évben összesen tizenkétszer csődölt be

 

Az első bedőlés alig 11 évvel a függetlenség kivívása után jött, amikor Argentína más latin-amerikai országokkal együtt Londonban bocsátott ki kötvényeket az átmenet finanszírozására. 1825-ben aztán a Bank of England kamatot emelt, ennek köszönhetően Argentína 1827-ben csődöt jelentett. Ezt követően harminc évig nem is fizettek kamatot a csőd által érintett kötvények után. 

Még a 19. században ismét komoly kölcsönöket vett fel az ország, hogy fejlessze az infrastruktúrát, illetve a fővárost. A cél az volt, hogy Buenos Aires legyen "Dél-Amerika Párizsa". Ezt követően a nyersanyagárak emelkedése olyan veszélyes spirálba taszította Argentínát, aminek a vége újabb államcsőd lett. 

Argentína legújabb kori történelme sem sokkal szebb: 2001-ben ismét csődbe ment az ország a kilencvenes évek jelentős hitelfelvételeinek köszönhetően, ami a költségvetés tetemes hiányának volt köszönhető. Mindent megtett az akkori kormány, hogy elkerülje a csődöt, ezért magas kuponnal kötvénycserét ajánlott a befektetőknek, azonban ez sikertelen volt. Legutóbb 2014 júliusában kellett csődöt jelentenie Argentínának, amikor a 2001-es csőd során bedőlt kötvények tulajdonosai járultak a kasszához.
 

 


 

Argentína  devizában adósodik el, miközben a válság után a feltörekvő országok jelentős része próbálja magát függetleníteni a devizaárfolyam-mozgásoktól az adósságfinanszírozásban.

 

Márciusban 400 millió svájci frank értékben adtak el kötvényeket. Idén ezzel együtt összesen 7,5 milliárd dollárnyi hitelt vettek fel (a többit dollárban).

 
 

A 2,275 milliárd dollár értékben kibocsátott 100 éves kötvényt elkapkodták a befektetők, akiknek dolláronként 90 centet kellett fizetni. Így 7,9 százalékos hozam alakult ki. A brazil állami Petrobras olajvállalat 2115-ös lejáratú papírja például "csak" 7,79 százalékos hozamot ígér.

 

Források:

 

http://alapkezelo.hu/fontos_informaciok/hirek/te_adnal_kolcson_100_evre_annak__aki_huszevente_csodbe_megy_

 

 

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/itt_a_meglepetes_ezt_sem_gondoltuk_volna_nehany_honapja.641847.html

 

 

Magyarország is vett fel olyan devizakölcsönt, mely még napjainkban sincs teljesen kifizetve - pedig eltelt közel 100 év!

 

Ez található az Államadósság Kelező központ honlapján:

 

 

1924---01-kep.png

 

Valamint még adat:

 

http://www.akk.hu/uploads/Y7xOjenm.pdf

 

 

Korabeli reklám film 1924-ből:

 

 

 

Film: Magyar Híradó 24. 1924. július

 

 

 

A törvény 1924-ből... :

 

1924---02-kep.png

 

 

 

A költségvetésünket valahogy 100 év alatt sem sikerült rendbe raknunk!

 

 

Az államok adósságát pár éve feldolgoztam, néhány barátommal egy filmet készítettünk. A film valójában az államadósságokon kívül még más lényeges dolgokról is szól.

 

 

 

 

Bízzunk benne, hogy Argentina a következő 100 évben nagyobb sikerrel jár, mint mi az elmúlt 100 évben.

 

 

Gyanítom, hogy e sorok olvasói nem nagyon fogják látni 100 év múlva az argentín eredményt...