Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A GVH elképesztő válasza - Te érted?

2018.12.28

elkep-val---kep---00.png

 

elkep-val---kep---01.pngelkep-val---kep---02.png

elkep-val---kep---03.png

 

 

Ez volt (lásd fent) a GVH válasza a feltett kérdésekre, a javasolt vizsgálatokra (olvasd tovább).

 

 

Gazdasági Versenyhivatal

Budapest 62.

Pf. 211.

1391

 

 

Tisztelt Gazdasági Versenyhivatal!

 

A GVH még 2007-ben megfogalmazta a fogyasztói döntések szabadságának védelmét szolgáló elveket (A fogyasztói döntések szabadságára vonatkozó, a GVH által követett alapelvek – 2007. május):

„A fogyasztói döntés nem szabad, ha az információkeresési folyamatot egy vállalkozás tisztességtelenül befolyásolja.

A GVH a fogyasztói döntés teljes folyamatát védi. Egy kommunikáció jogsértő voltán így az se változtat, ha a fogyasztó a szerződés megkötése előtt megismerheti a döntéséhez szükséges összes információt. A GVH felhívja a figyelmet arra, hogy a fogyasztó nem tökéletesen informált, valamint nem várható el tőle, hogy megkérdőjelezze a vállalkozások által közzétett információ valóságát.”

„A fogyasztó döntés nem szabad, ha … b) a vállalat tisztességtelenül beavatkozik a fogyasztó információ keresési folyamatába. A vállalati beavatkozás történhet aktívan (megtévesztő vagy nem elégséges információ közreadásával) vagy passzívan (elhallgatással)”

http://www.gvh.hu//data/cms1024203/elemzesek_gvhtanulmanyok_fogyvedpolicy_2007_05.pdf

 

 

Két évvel korábban, 2005-ben az Európai Unióban ezt a „tisztességtelen beavatkozást” nagyon pontosan megfogalmazták (Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve – 2005. május 11.):

„1. cikk Célkitűzés. Ennek az irányelvnek az a célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, valamint hogy a fogyasztók gazdasági érdekeit sértő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási tagállami rendelkezések közelítése révén magas szintű fogyasztóvédelmet valósítson meg.”

„6. cikk Megtévesztő tevékenységek. Megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat, amennyiben hamis információt tartalmaz, és ezáltal valótlan, vagy bármilyen módon – ideértve a megjelenítés valamennyi körülményét – félrevezeti vagy félrevezetheti az átlagfogyasztót, még akkor is, ha az információ az alábbi elemek közül egy vagy több tekintetében tényszerűen helytálló, és feltéve bármelyik esetben, hogy ténylegesen vagy valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg.”

„Megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat akkor is, ha az tényszerű összefüggésében, sajátosságaira és körülményeire figyelemmel, az átlagfogyasztót ténylegesen vagy valószínűsíthetően olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.”

„7. cikk Megtévesztő mulasztások. (1) Megtévesztőnek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely a ténybeli körülmények alapján – figyelembe véve annak valamennyi jellemzőjét és feltételét, valamint kommunikációs eszközeinek korlátait is –, az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információkat hagy ki, és ezáltal – a körülményektől függően – ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna. (2)   Megtévesztő mulasztásnak minősül az is, ha a kereskedő az (1) bekezdésben említett jelentős információt hallgat el, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető, vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, figyelembe véve az említett bekezdésben leírt szempontokat, illetve ha nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és amennyiben ez bármelyik esetben ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna.

„11. cikk Végrehajtás. A tagállamok a fogyasztók érdekében biztosítják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdésére, valamint az ezen irányelv rendelkezései betartásának kikényszerítésére alkalmas megfelelő és hatékony eszközöket. Ezek az eszközök magukban foglalják azokat a jogi rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik azoknak a személyeknek vagy szervezeteknek – a versenytársakat is beleértve –, amelyeknek a nemzeti jog alapján jogos érdekük fűződik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdéséhez, hogy: … az ilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében olyan közigazgatási hatóság előtt eljárást indítsanak, amely hatáskörrel rendelkezik a panaszok elbírálására, vagy megfelelő bírósági eljárás kezdeményezésére.”

„13. cikk Szankciók. A tagállamok szankciókat állapítanak meg az ezen irányelv végrehajtásaként elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésének esetére, és meghoznak minden szükséges intézkedést e szankciók végrehajtásának biztosítására. Ezeknek a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.”

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32005L0029

 

 

A GVH aktív tisztességtelen vállalati beavatkozásnak nevezi azt, amit az uniós irányelv megtévesztő tevékenységnek. A GVH passzív tisztességtelen vállalati beavatkozásnak nevezi azt, amit az uniós irányelv megtévesztő mulasztásnak.

 

Ebben az évben, tehát 2005-ben, a GVH átfogó vizsgálatot végzett (A Gazdasági Versenyhivatal jelentése a jelzáloghitelezés tárgyában folytatott ágazati vizsgálatról – 2005. december). A vizsgálat indításának körülményeiről megállapítja: „A többször módosított 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (továbbiakban Tpvt.) 36/A. § (1) bekezdése szerint „A Gazdasági Versenyhivatal elnöke egy adott ágazat vállalkozásaitól – a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából – határozattal, határidő megjelölésével felvilágosítást kérhet, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott piacon egy vagy több vállalkozás a versenyt megakadályozza, korlátozza vagy torzítja, illetve gazdasági erőfölényével visszaél.”

 

Az ágazati vizsgálat indítása előtt a banki kamatok és a nagymértékben növekvő nyereség, az EU átlagnál lényegesen magasabb kamatmarzsok utaltak arra, hogy a versenyben a különböző versenyterületek közül az „árverseny”-ben nem mutatkoznak kellően a hatásos versenyszituáció jellemzői. Emellett több bejelentés, valamint az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának átiratai is a banki szolgáltatáson belül a lakáshitelezési piac GVH általi vizsgálatát igényelte.”

A vizsgálat témájáról és területéről:

„A vizsgálat által átfogott időszak 2002. január és 2004. július közötti időtartam volt.”

„…a teljes hitelállományból a deviza hitelek 2004. júliusi 3,3%-os aránya az MNB adatai szerint 2005 márciusára már közel 10%-ra nőtt…”

„… a devizahitelek többségét kitevő CHF hitelek a használt lakás vásárlására kedvezőbbek maradtak a támogatott hitelekhez képest.”

„A devizahitelek jellemzően az ágazati vizsgálattal érintett időszak vége (2004. július) után kezdtek dinamikusan bővülni, ezért azok elemzése kívül esik az ágazati vizsgálatokon.”

http://www.gvh.hu//data/cms1024052/print_4132_h.pdf

 

 

 

1. Kérdésünk: indított-e a GVH a devizahitelezéssel kapcsolatban a későbbiekben is ágazati vizsgálatot, hasonlót ahhoz, mint amilyen 2005-ben volt?

 

 

 

Az uniós irányelvben használt „megtévesztő” kifejezés előkerült a kedvezményes árfolyamú végtörlesztésről szóló törvényjavaslat 2011. őszi parlamenti vitájában. Részletek a törvényjavaslatot előterjesztő Rogán Antal előterjesztéséből:

„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen az első kérdés, ami felmerül az emberben, hogy milyen szükség van ezekre a törvényjavaslatokra. Szerintem a válasz evidens és egyértelmű: azokat az embereket, akik annak idején a devizahitel felvételének a lehetőségével éltek, kevés kivétellel, de gyakorlatilag megtévesztették és becsapták; megtévesztették és becsapták abban az értelemben, hogy messze nem voltak tisztában a devizahitelek felvételének minden kockázatával.”

„..azért, mert a hitelt felvevők túlnyomó részét megtévesztették és becsapták…”

(Parlamenti jegyzőkönyv – Rogán Antal a napirendi pont előadója- 2011.09.19.)

 

Az MTI beszámolója szerint ezen a héten Orbán Viktor miniszterelnök szintén az emberek becsapásáról beszélt:

Dabas, 2011. szeptember 23., péntek (MTI) - A devizahiteleseknek segíteni kell, mert az nem megy, hogy egy országban egymillió embert becsapjanak - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő pénteken Dabason, egy városfejlesztési beruházás átadási ünnepségén.

„A miniszterelnök kifejtette: az nem tartható, hogy az emberek éveken át fizetik törlesztőrészleteiket, majd kiderül, hogy többel tartoznak, mint az indulásnál.”

 

 

 

2. Kérdésünk: vizsgálta-e bármilyen formában a GVH 2011. szeptemberét követően, hogy mivel csapták be és tévesztették meg az embereket a bankok a devizahiteles szerződésekkel?

 

 

 

2015 nyarán egy magas szintű jogi konferencián az MNB egyik vezető munkatársától hangzott el az, hogy a bankok nem adtak megfelelő információt a fogyasztóknak:

Az adósok „…nem gondoltak az árfolyamkockázatra. Az árfolyamkockázatra két dolog miatt nem gondoltak. Egyrészt nem gondoltak azért, mert nem volt elmagyarázva nekik. A másik, az az hogy a forint Eurohoz és Svájci frankhoz viszonyított árfolyama  viszonylag stabil volt ebben az időszakban. 2008-ig két vízszintes vonalat látunk.”

(Nagy Márton az MNB ügyvezető igazgatója – ELTE devizahiteles konferencia – 2015.06.01.)

 

A devizahitelezés területén fel tettük a kérdést mi magunk is: mi volt a megtévesztő tevékenység, mi volt a megtévesztő mulasztás? Mit mondtak el a bankok a fogyasztóknak és mit hallgattak el? Visszaéltek-e a bankok erőfölényükkel? Tisztességtelenül befolyásolták-e a bankok a fogyasztók „szabad döntését”? Torzították-e a bankok a pénzpiacon a versenyt? A devizahitelek felé terelték-e a fogyasztókat? Megismerhették-e a fogyasztók a megalapozott döntéshez szükséges összes információt?

Az elmúlt években folytatott szakmai munkánk során egyértelművé vált, hogy a bankok azt állították a szerződéskötés folyamán, hogy nem kell félni a devizahitelezéstől, nem várható olyan árfolyammozgás, mely megnövelné a törlesztő részleteket.

 

A Magyar Bankszövetség által kiadott lakossági tájékoztató (Tájékoztató a deviza alapú lakossági hitelek kockázatairól – 2006. január 26.) az alábbi összegzést adja:

„270 Ft-nál gyengébb az elmúlt hat évben pár nap kivételével sosem volt a forint, és tartós 270 HUF/EUR árfolyam bekövetkezése egyáltalán nem is várható. Mivel a devizahitelek túlnyomó többsége hosszabb lejáratú (lakás- és gépkocsi finanszírozású) hitel, az esetleges néhány napos nagyobb árfolyam ingadozás a törlesztési terheket érdemben nem változtatja meg. Mindez azt jelenti: a hosszabb lejáratú hitelt felvenni szándékozók nyugodtan választhatják a pénzintézetek által kínált devizaalapú hitelkonstrukciókat is; a hitel futamideje alatt a hitel törlesztési terhét jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás nem lesz.”

(ez a tájékoztató már nem érhető el a Bankszövetség honlapján, a Bankszövetség által kiadott MTI közlemény viszont az MTI archívumában megtalálható) http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/alap-informaciok/mti-2006-bankszovetseg--nem-kell-felni-a-devizaalapu-konstrukcioktol.html

 

 

 

3. Kérdésünk: ismeri-e és vizsgálta-e  a GVH a Magyar Bankszövetség 2006 januári tanulmányát? Elemezte-e kiemelten abból a szempontból, hogy megtévesztő tevékenységnek minősülő állítások vannak-e benne?

 

 

Az, hogy egyértelműen a forint gyengülésére kell a fogyasztóknak és minden kölcsönfelvevőnek számítania, a Budapesti Értéktőzsde 2004-es elemzéséből (A devizahitelezés kockázati tényezői, és ezek csökkentése tőzsdei származékos termékekkel – 2004. október) derül ki. Az elemzésben elsőként a lakosság árfolyamkockázatát ismertetik:

„Cikkünkben bemutatjuk a devizahitelek kockázatait, melyek nagyságát, számításaink eredményeinek bemutatásával próbáljuk megfoghatóbbá tenni. Egy példán keresztül pedig bemutatjuk a Budapesti Értéktőzsdén elérhető származékos termékek használatát a devizahitelek kockázatának csökkentésére.”

„Elvégeztük a számításokat arra az esetre is, ha a hitel teljes futam idejére, azaz 10 évre előre tudnánk kötni határidős ügyletet. (A számításokat tartalmazó 7. táblázatban a vonal alatti határidős termékek csak elméleti számításaink eredménye, melyet az ÁKK (megj: Államadósság Kezelő Központ) zéró-kupon hozamgörbéje és enyhén emelkedő svájci hozamgörbe alapján számítottunk.)”

https://www.bet.hu/pfile/file?path=/site/Magyar/Dokumentumok/Befektetok/Elemzesek-Archiv/2004/BET_elemzes_2004okt.pdf1

 

 

A táblázatban a CHF határidős árfolyamai szerepelnek, pl:

2005. május          158,13

2008. december    200,50

2010. december    220,95

2012. december    239,51

2014. december    256,10

 

Bizonyára a GVH munkatársai számára is ismert, hogy 2014. év végén a törvényhozás a jelzálog devizahiteleket piaci (vagyis nem kedvezményes) árfolyamon forintosította. A piaci árfolyam 256,47 Ft/CHF volt. Hosszabb távon a CHF tényleges árfolyam az előzetesen kiszámoltnak megfelelően alakult.

 

 

 

4. Kérdésünk: ismeri-e és vizsgálta-e  a GVH a Budapesti Értéktőzsde 2004 októberi elemzését?  Vizsgálta-e kiemelten abból a szempontból, hogy megtévesztő mulasztásnak minősül, amennyiben a fogyasztókat nem tájékoztatták arról, hogy forintgyengülésre kell számítaniuk a határidős árfolyamszámítás alapján?

 

 

A határidős árfolyamokat a Budapesti Értéktőzsdén is és a bankokban is ugyanazzal a képlettel számolják ki. A képlet elméleti alapja a kamat paritás elmélete. Az elmélet lényege egyszerűen megfogalmazva: annak az országnak a pénze leértékelődik, amelyikben a kamatszínt magasabb.

 

Mivel devizahitelek esetében a magyar kamatszint a magasabb (mint pl. a svájci), arra kell számítani, hogy a forint le fog értékelődni (a CHF árfolyama egyre magasabb lesz). Amennyiben arra kell számítani, hogy a CHF árfolyama egyre magasabb lesz, arra is kell számítani, hogy a CHF elszámolású kölcsönök havi törlesztő részlete egyre magasabb lesz.

 

A Bankszövetség főtitkára egy tanulmányában (Kovács Levente: A devizahitelek háttere – Hitelintézeti Szemle – 2013. 12. évfolyam 3. szám) nagyon részletesen kifejti mindezt:

„A devizahitel kapcsán érdemes elméletileg összehasonlítani a törlesztési karakterisztikákat: eszerint az alacsonyabb kamatozású (pl. CHF) hitelek esetében jelentősen mérsékeltebb a kamattörlesztési teher is. Ezt a mérsékeltebb kamatfizetési terhet viszont ellensúlyozhatja a fennálló tőketartozás folyamatosan változó árfolyama. Végeredményben a teljes futamidőt tekintve reálértéken a forint és a svájcifrank-alapú hitelek törlesztési terhe hozzávetőleg megegyezik; a különbség az, hogy amíg a forinthitel törlesztési terhe (a magasabb kamatszint miatt) az első időszakban relatíve magasabb, a végső időszakban (a fixált forint törlesztőrészlet elinflálódása miatt) viszont alacsonyabb. A devizahitel törlesztési terhe (az alacsonyabb kamatszint miatt) viszont alacsonyabb szintről indul, de a törlesztési időszak alatt a devizaalapú tőketartozás miatt (feltételezve, hogy az árfolyam-emelkedés pontosan megegyezik a bér- és az árszintnövekedéssel!) reálértéken változatlan marad. A devizahitel törlesztési karakterisztikája kedvezőbb a családok számára, hiszen az első időszakban, amikor a családalapítás történik, nem jelent elviselhetetlen terheket; igaz, a gyerekek kirepülése után is marad még törlesztenivaló.”

http://www.bankszovetseg.hu/Content/Hitelintezeti/183-193-Kovacs.pdf

 

 

 

5. Kérdésünk: ismeri-e a GVH Kovács Levente elemzését?  Vizsgálta-e kiemelten abból a szempontból, hogy megtévesztő mulasztásnak minősül, amennyiben a fogyasztókat nem tájékoztatták arról, hogy eltérő a forint elszámolású és a deviza elszámolású kölcsönök törlesztő részletének az alakulása; nem tájékoztatták arról, hogy mindkét kölcsön esetében a törlesztési terhek hozzávetőleg megegyeznek; nem kaptak arról tájékoztatást a fogyasztók, hogy csak a futamidő elején alacsonyabb a havi törlesztő részlet, mint a forintkölcsön esetében.

 

 

Kovács Levente egy ábrán (2. grafikon) szemlélteti, hogy a futamidő elején a devizahitel törlesztő összege alacsonyabb, mint a forint kölcsön törlesztő részlete, az idő múltával a különbség egyre csökken, majd (nagyjától a futamidő közepétől) már a deviza kölcsön törlesztő részlete magasabb lesz, mint a forint kölcsöné.

 

Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a 2015-ös elemzésében (Bodzási Balázs: A devizahitelezés korszaka – Fontes Iuris 1. évfolyam 1. szám) szintén a törlesztési karakterisztika kifejezést használja: „A devizahitelek törlesztési karakterisztikája annyiban volt kedvezőbb, hogy mivel a törlesztési teher alacsonyabb szintről indult, ezért az első időszakban kevesebbet kellett fizetni, mint forint alapú hitel esetén.”

„A hitelt felvevő háztartások többségénél az egyetlen szempont, amely alapján döntésüket meghozták, a havi törlesztőrészlet nagysága volt. A hitelnyújtó bankok pedig a leendő adós élethelyzetének, hosszabb távú fizetési lehetőségeinek a vizsgálata helyett ingatlan fedezet alapon értékeltek és döntöttek.”

http://real.mtak.hu/25520/

 

 

Azt a banki gyakorlatot, amikor a bank nem vizsgálja azt, hogy vissza tudja-e fizetni az adós a kölcsönt, viszont követeli a jelzálogingatlant – rablóhitelnek nevezte az MNB alelnöke: „Király Júlia: A rablóhitelek alatt a tengerentúlon jól ismert "predatory lending" tevékenységet értem. Ezek a termékek azon alapulnak, hogy a bankok olyan hitelt kínálnak, melyeket a kondícióik miatt a teljes futamidő során az adós csak nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem tud visszafizetni, de rövid távon elegendő hasznot hajt a hitelező számára.”

(„Még egyszer ezt a játékot nem játszhatjuk el…”- Interjú Király Júliával – Portfolio 2018.04.18.)

http://www.portfolio.hu/gazdasag/meg_egyszer_ezt_a_jatekot_nem_jatszhatjuk_el_interju_kiraly_juliaval.96009.html

 

 

 

6. Kérdésünk: vizsgálta-e a GVH azt, hogy volt-e hazánkban „rablóhitelezés”?

 

 

 

Kérjük, hogy amennyiben a felsorolt vizsgálatokat még nem végezte el a GVH, akkor indítson átfogó vizsgálatot az európai uniós fogyasztóvédelmi elvek figyelembevételével. A vizsgálat elindításához minden segítséget megadunk és a szükséges dokumentumokat átadjuk.

 

 

Várjuk kedvező válaszukat, tisztelettel:

 

 

Budapest, 2018. november 27.

 

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom

Arany Liliom Alapítvány

1074 Budapest

Dohány utca 73-75. I/17.

 

 

 

Érted, hogy mire válaszolt a GVH? Mit gondolsz, eddig miért nem folytatott és miért nem folytat most sem vizsgálatot a GVH a banki csalások ügyében?

 

Ha a GVH válaszát szeretnéd véleményezni, értékelni akkor kérlek ne nekünk, hanem a GVH-nak írj!

 

 

Elérhetőségek

Cím

1054 Budapest, Alkotmány u. 5.

Levélcím

1391 Budapest 62. Pf. 211.

Észrevételeit, kérdéseit elektronikusan a következő címre küldheti:

ugyfelszolgalat@gvh.hu

 

 

Ezt az elképesztő választ írta:

 

Dr. Bak László, a GVH egyik elnökhelyettese – a jogi iroda vezetője

2004-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. 2009-ben jogi mesterfokozatot szerzett a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität jogi karán, majd 2014-ben elvégezte a King’s College London Egyetem versenyjogi posztgraduális képzését. 2010-ben, ügyvédi tevékenységének befejezését követően kezdte pályafutását a GVH-ban, ahol több szervezeti egységen, különböző munkakörben szerzett tapasztalatokat: kezdetben kabinetfőnökként dolgozott, 2014-től a GVH bírósági képviseletét irányította, 2015 márciusa óta pedig a Jogi Irodát vezette.

 

http://www.gvh.hu/gvh/gvh_jogallasa_szervezete/szervezet_vezetoi

 

 A most ismertetett levelezés letölthető:

 

https://drive.google.com/file/d/1oYq9VdBZcPH01hEg1VJ2hbqSo115FP5D/view?usp=sharing

 

https://drive.google.com/file/d/1yvA7ELMTOaJct5ScsSZABJ_uCe5aztMI/view?usp=sharing