Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ezer milliárdos segítség? - levél az MNB-nek

2017.08.16

level-08.16---00.png

 

Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!

 

Érdeklődéssel és nagy figyelemmel olvastuk a 2017. augusztus 14.-i közleményüket. Úgy véljük, hogy a megfogalmazás nem teljesen pontos, ezért alkalmas arra, hogy a lakosság és a sajtó munkatársai félreértelmezzék.

 

A címben és alábbi idézetben különböző tények vannak egymás mellé helyezve:

 

„Ezermilliárd forintos segítség a devizahitelesek számára”

 „A devizahitelezés kivezetését a 2014. évi forintosítás és a bankok által tisztességtelenül felszámolt költségek elszámolása jelentette. A forintosítás nem lett volna lehetséges, ha az MNB nem bocsátja rendelkezésre devizatartalékából az ehhez szükséges 8 milliárd eurót. Az elszámolás körülbelül 1000 milliárd forinttal csökkentette a háztartások adósságát. Jó időzítéssel a devizahitelek konverziós árfolyamát még azelőtt sikerült rögzíteni, mielőtt a svájci frank tovább erősödött volna.”

https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/ezermilliard-forintos-segitseg-a-devizahitelesek-szamara

 

Az olvasóban az az összkép alakulhat ki, hogy az MNB ezermilliárd forinttal segítette meg a devizahiteleseket!

 

Mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van, az MNB egyetlen egy forinttal sem segített a devizahiteles lakosságnak.

 

Foglaljuk össze röviden, hogy mi történt?

 

Egyrészt a bankok éveken keresztül tisztességtelen módon számoltak vételi és eladási devizaárfolyammal (közismert nevén árfolyamréssel számoltak) és tisztességtelen módon emelték az ügyleti kamatokat (ahelyett, hogy csökkentették volna, követve a svájci kamatszint változását). A Kúria megállapításai alapján törvény kötelezte a bankokat , hogy számolják újra az összes kölcsönszerződést kamatemelés nélkül és MNB (illetve banki közép-) deviza árfolyammal valamint kamatemelés nélkül. Az újraszámolás eredménye lett az, hogy a devizában nyilvántartott adósság kb. 1000 milliárd forinttal csökkent (illetve akinek kifutott a kölcsönszerződése készpénzt kapott a bankjától).

 

Semmilyen módon nem nyújtott a devizahiteles lakosságnak az MNB anyagi segítséget az újraszámolás kapcsán. Kizárólag az történt, hogy a bankok a csalással megszerzett pénz egy részét adósság jóváírással „visszaadták” az általuk megkárosított ügyfeleknek.

 

Az újraszámolással egy időben, az újraszámolt deviza adósságot törvényileg forintosították. Semmilyen módon nem nyújtott a devizahiteles lakosságnak az MNB anyagi segítséget a forintosítás kapcsán sem.

 

Való igaz, hogy a bankoknak a forintosítás miatt nyitott devizapozíciójuk keletkezett és ennek fedezésére az MNB-val kötöttek devizaswap ügyleteket vagy/és az MNB-től devizát vásároltak. Az, hogy valójában mi és hogyan történt elég nehéz nyomon követni.

 

Segítséget jelent Kolozsi Pál Péter – Banai Ádám – Vonnák Balázs „A lakossági deviza-jelzáloghitelek kivezetése: időzítés és keretrendszer” című tanulmánya (Hitelintézeti Szemle 2015.szeptember).

 

 „A forintosítás lebonyolítását az MNB koordinált deviza eladási programja tette lehetővé, amely a bankokkal egyeztetett módon, a banki kooperációt ösztönözve és a jegybanki tartalék megfelelés biztosítása mellett összesen 9,1 milliárd eurót bocsátott a bankok rendelkezésére. A jegybanki program révén az átváltás a forintárfolyamra gyakorolt érdemi hatás nélkül ment végbe.”

„A mérleghatásokat tekintve mind az elszámolás, mind pedig a forintosítás abba az irányba hat, hogy csökken a bankok devizakövetelése, és nyílik az árfolyampozíciója, amit a bankok mind működési, mind szabályozási okokból adódóan zárni fognak,15 amihez devizát kell venniük. A devizahitelek elszámolásának és forintosításának fedezési devizaigénye piaci devizavétel esetén jelentős nyomást gyakorolhatott volna a forint árfolyamára. A rendezett forintosításhoz ezért elengedhetetlen volt, hogy az MNB rendelkezzen a fedezési ügyletekhez szükséges devizamennyiséggel, és azt a bankok rendelkezésére is tudja bocsátani úgy, hogy a devizatartalékok állománya előretekintve se essen a piac és a nemzetközi szervezetek által elvárt szint alá.16 A tartalékigényt meghatározó külső adósság, illetve kiemelten a rövid lejáratú külső adósság csökkenése révén az MNB tartalék-megfelelése 2014-re érte el azt a szintet, ami lehetővé tette a biztonságos forintosítást (5. ábra).”

 

level-08.16---01.png

 

„Az MNB eurót bocsátott a bankok rendelkezésére, az euró és a svájci frank közötti árfolyamkockázatot a bankoknak kellett fedeznie.”

 

„Két jegybanki eszközt vezetett be az MNB:

  1. rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött eszköz,
  2. (ii) hosszabb futamidejű, feltétel nélküli eszköz.

 A feltételes eszköz esetében a bankoknak legalább a kapott deviza 50 százalékának megfelelő mértékben kell csökkenteniük rövid lejáratú külső adósságukat. A devizalikviditást a bankok a rövid adósság visszafizetéséig az MNB-nél rövid swap-ügyletekben görgetik, így az adott összeg a tényleges felhasználásig a jegybanknál marad. A feltétel nélküli eszköz egy devizapiaci spot euró eladási ügylet és egy devizaswap (jellemzően CIRS) kombinációja, ami elsősorban azon bankoknak nyújt fedezési lehetőséget, amelyek hosszú swap-ügyletekre, vagy hosszú adósságra épülő finanszírozási szerkezetükből adódóan nem tudják rövid lejáratú külső adósságukat csökkenteni. Az elszámolási szakaszban a feltétel nélküli ügylet keretében történő devizaeladás esetében a devizalikviditás csak éven túli lejáratokon állt a bankok rendelkezésre, majd a tartalékmozgástér javulásával a forintosítási tendereknél három 2015-ös lejáratot is meghirdetett az MNB (a lejáratok rövidsége miatt ezekben az esetekben FXswapokat kötött a jegybank és a banki igénybevétel is korlátozva volt).”

 

level-08.16---02.png

 

level-08.16---03.png

 

„Az MNB irányadó instrmentumában 2014 őszén jellemzően 4800–5100 milliárd forintot tartottak a bankok, míg a devizahiteles kivezetés forintigénye nagyságrendileg 2800 milliárd forintra tehető…”

https://www.mnb.hu/letoltes/3-kolozsi-banai-vonnak-1.pdf

 

Az 5. ábrán látható, hogy a devizatartalék 2011 nyarán volt a legmagasabb, tehát már ekkor forintosíthatták volna az összes devizahitelt.

Az alábbi ábrán a CHF árfolyama látható:

 

level-08.16---04.png

 

Lehetőség lett volna jó időzítéssel akár 220 Ft-os árfolyamon is forintosítani, de még 2013. év végéig is lehetőség lett volna 240 Ft-os forintosításra.

Természetesen az lett volna a leginkább fogyasztóbarát megoldás, ha akkor „ösztönzi” a lakosságot az MNB a kölcsönszerződések forintosítására, amikor saját maga elkezdte hihetetlen mértékben és hihetetlen gyorsan növelni a devizatartalékot. 2008 végén a CHF még csak épp átlépte a 180-as árfolyamot (és kisebb kilengés után hónapokig ezen szint körül mozgott). Az MNB 2008 nyarán kezdte el felhalmozni a devizatartalékot:

 

 

level-08.16---05.png

 

Azon, hogy a forint gyengült, az MNB több százmilliárd forintot nyert, azon hogy a forint gyengült több százezer devizahiteles  család vesztett, százezrek teljes anyagi csődbe jutottak. Teljesen jogos lenne tehát, hogy igaz legyen az, amit az MNB a saját közleményében állít:  az MNB ezermilliárdos segítséget adott a devizahiteleseknek.

A forintosítási tenderek 2014. októbere és 2015 februárja között zajlottak (lásd a már idézett 8. ábra és 2. táblázat).  Amennyiben a bank „rendelkezésre bocsátott” 8 milliárd eurót (8.000 millió euró – MNB közlemény) illetve 9,1 milliárd eurót (9.100 millió euró – elemzés) akkor annak az MNB deviza tartalékában meg kellett jelennie. Nézzük a tartalék alakulását:

 

level-08.16---06.png

 

Mint látható ez alatt a pár hónap alatt a deviza tartalék nem csökkent, hanem éppen nőtt. (A saját ábra adatait az MNB adatállományából készítettem).

 

Feltehetőleg az MNB nem devizát adott el a bankoknak, hanem deviza swap ügyleteket kötött. Az ismeretink szerint a devizaswap két devizacserét, két devizaváltást jelent. A bankok a forintjukat elcserélték devizára és később visszacserélték a devizát forintra. Amennyiben így történt, akkor az MNB már újra hozzájutott a devizájához (amit aztán később valóban eladott).

 

Szükségesnek tartjuk, hogy az ismert legyen mindenki számára, könnyen érthetően, hogy mi történt.

 

Végül még egy idézet a mostani MNB közleményből:

„A korábbi svájci frank alapú lakáshitelek átlagos havi törlesztőrészlete így 25 százalékkal csökkent, és a gazdaság és több tízezer háztartás megszabadult a devizahitelek által okozott hatalmas tehertől és fenyegetettségtől.”

 

Az átlagos 25%-os átlagos törlesztő részlet csökkenést nem igazolják a tapasztalataink. Hiába jeleztük azonban ezt, az MNB nem adta ki az állításait igazoló számításokat. 2014. decemberében és 2015. júniusában is jeleztük az MNB-nek, hogy semmiképpen sem jön ki a 25%-os törlesztő részlet csökkenés – kértük, hogy küldjék el az MNB számításainak a részleteit, azonban az MNB ez elől elzárkózott:

 

„A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) az Elszámolási törvény kapcsán az MTI-ben 2014. december 9. napján megjelent mintaszámítás adatainak, részletszámításainak megküldését kérte.

Tájékoztatjuk, hogy a mintaszámítás részleteit, illetve egyéb mintaszámítást nem áll módunkban megküldeni, tekintettel arra, hogy bármely fogyasztási hitel esetében az információk összességének értékelésével határozható csak meg a visszafizetendő összeg…

Hangsúlyozzuk, hogy az elszámolással érintett szerződések alapján visszajáró összegek csak egyedileg, minden releváns információ figyelembe vételével állapíthatók meg.”

 

Egy másik próbálkozásunkra is elutasító választ kaptunk Önöktől:

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/mnb-valasz--nem-kuldi-a-kert-adatokat.html

 

Már több éve levelezünk mi egymással, az MNB és a Hiteles Mozgalom. A kérdéseinkre, a felvetéseinkre hol értékelhető választ kapunk, hol határozott elzárkozást, elutasítást időnként pedig lekezelő, cinikus választ.

 

Javasoljuk, hogy az MNB szervezzen még az idén egy konferenciát, ahol a most ismertetett felvetéseket, kérdéseket meg tudnánk nyilvánosság előtt vitatni.

 

Amennyiben nem vállalják a személyes megbeszélést, az elemző vitát, kérjük válaszoljanak a most megfogalmazott kérdésekre, felvetésekre.

 

Tisztelettel:

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány

 

 

Budapest, 2017. augusztus 16.