Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


IM válasz - a perek elhúzódása miatti jogalkotás

2018.11.01

 

elhuzodas---kep.png

 

Szabó József ügyvezető úr részére

Hiteles Mozgalom

Arany Liliom Alapítvány

hitelesmozgalom@gmail.com

 

 

Tisztelt Ügyvezető Úr!

 

 

Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter úrhoz – 2018. szeptember 16. napján – intézett a bírósági eljárások elhúzódása miatti igényérvényesítésről szóló törvényjavaslattal és az új polgári perrendtartással kapcsolatban írt levelében foglalt kérdésekre az Igazságügyi Minisztérium részéről válaszolva Osztályunk – a Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály tárgyban kialakított szakmai észrevételei alapján – az alábbi elvi tájékoztatást adja.

 

 

Mindenekelőtt felhívjuk a szíves figyelmét arra, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény értelmében nincs lehetősége konkrét ügyben állásfoglalás, valamint jogértelmezés adására. Már az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában foglaltakra is figyelemmel a jogalkalmazás funkcióját nem vehetik át jogalkalmazó hatáskörrel nem rendelkező szervek, a jogállamiság egyik alkotóelemének: a hatalmi ágak elválasztása elvének megfelelően kizárt továbbá az is, hogy e szervek – például informális jogértelmezések útján – befolyásolják a jogalkalmazás gyakorlatát. Az igazságügyi miniszternek – és az általa vezetett tárcának – a fentiekre tekintettel a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet szerinti feladatköréből adódóan csak arra van módja, hogy általános tájékoztatást adjon a megkeresésben érintett jogterületre, kérdésekre vonatkozó hatályos jogszabályokról.

 

 

  1. kérdés – „Hány olyan devizahiteles per van még folyamatban az Igazságügyi Minisztérium tudomása szerint, melyek 2013 előtt lettek elindítva, és még jogerősen nem fejeződtek be?”

Meghatározott tárgykörű, konkrét szempontok alapján kategorizált bírósági eljárásokkal kapcsolatos naprakész statisztikai adatokról az Országos Bírósági Hivatalnak (a továbbiakban: OBH) van módja tájékoztatást nyújtani, ezért e kérdéssel összefüggésben javasoljuk az OBH közvetlen megkeresését.

 

 

 

  1. kérdés – „Elkészült-e a már az Igazságügyi Minisztériumban program 10. pontjában szereplő törvényjavaslat?”

Az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) normaszöveg-tervezetét az Igazságügyi Minisztérium előkészítette, az 2018. október 19. napján az Országgyűléshez benyújtásra került.

 

 

 

  1. kérdés – „Mikor tervezik társadalmi vitára bocsátani a törvényjavaslatot?”

Tekintettel arra, hogy a hivatkozott törvényjavaslat normaszöveg-tervezete a költségvetés végrehajtásáról szóló konkrét rendelkezéseket is tartalmazott, előzetes társadalmi egyeztetésére a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 5. § (3) bekezdés c) pontja alapján nem került sor. Az Országgyűléshez történő benyújtást megelőzően azonban – az egyeztetés keretében lefolytatott szakmai konzultációk eredményeként – a költségvetést érintő rendelkezések végül kikerültek a törvényjavaslat tervezetéből. Az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat végleges szövege ugyanakkor az Országgyűlés honlapján (www.parlament.hu) már elérhető.

 

 

 

  1. kérdés – „Tervezik-e az új Pp. tapasztalatainak az összegzését, és lát-e esélyt arra, hogy a szükséges változtatásokról még az őszi törvényalkotási időszakban tárgyaljon az Országgyűlés?”

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.) 64 év után váltotta fel a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt 2018. január 1-jén, így szabályainak megfelelő elsajátításához, a koncepcionálisan is új rendelkezések alkalmazásához, az abban való jártasság megszerzéséhez megfelelő időre van szüksége a jogalkalmazóknak. A külföldi tapasztalatok is egyértelműen ezt mutatják. Egy új polgári perrendtartás hatékonysága, rendelkezéseinek megfelelősége nem hónapok, hanem évek alatt mérhető le.

Az új Pp.-vel kapcsolatos tapasztalatok értékeléséhez hatásvizsgálatokra van szükség, amelyek elvégzéséhez legalább egy év tapasztalatait indokolt összegyűjteni és értékelni ahhoz, hogy megalapozott következtetéseket lehessen levonni. Ebbe az értékelési folyamatba ugyanakkor természetesen valamennyi hivatásrend képviselőjét, az érintett társadalmi szervezeteket is be kell vonni, véleményüket ki kell kérni.

 

 

Az új Pp. módosítása az idei év őszi törvényalkotási időszakában ezért nem időszerű.

 

 

Az új Pp.-vel kapcsolatos jogértelmezési kérdések megválaszolására ugyanakkor a Kúria konzultációs testületet állított fel, ezek az állásfoglalások jelenleg is segítik az új Pp. alkalmazását és a bíróságok szakmai kollégiumainak oktatásai és ülései is az egységes joggyakorlat kialakítását, a tapasztalatok összegzését célozzák.

A hivatásrendek képviselőivel az Igazságügyi Minisztérium folyamatosan tartja a kapcsolatot, az új Pp. alkalmazásának tapasztalatairól információkat gyűjt és vizsgálja az új Pp. hatályosulását.

 

 

A levelében arra is utal, hogy az idei évtől tapasztalható, hogy az új Pp. hatályba lépése óta nagyon megnehezültek a perlés lehetőségei. Ezzel összefüggésben felhívjuk a figyelmet az Országos Bírósági Hivatal alábbi közleményére, amely a bíróságok központi internetes honlapján (www.birosag.hu) jelent meg 2018. augusztus 13-án:

„A 2018. január – márciusi ügyérkezés az előző év azonos időszakához képest mintegy 35 százalékos országos csökkenést mutatott. Ez a trend megfordult 2018. áprilisában: az ügyérkezésben mintegy 10 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. 2018. májusára már egyértelműen látható lett az új Pp. hatálybalépése előtti tendencia helyreállása: havi 9500 ügy érkezett az év eleji 6-7 ezres ügyérkezés után. Ez az érkezés gyakorlatilag megegyező a 2016., 2017. év ugyanezen időszakában érkezett ügyek mennyiségével. Májustól már minden hónapban jellemző a 9000 feletti ügyérkezés. A kezdeti csökkenés után tehát látható, hogy hónapról hónapra emelkedik az új perrendi szabályok szerinti polgári és gazdasági elsőfokú peres ügyek száma. Az összes, új Pp. hatálya alá tartozó keresetből 14 százalékot utasítottak vissza a bíróságok, azaz a keresetek majdnem 90 százaléka befogadható volt. Jelentősen, majdnem 10 százalékkal csökkent a visszautasításoknak az összes befejezéshez viszonyított aránya.”

 

 

Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy az új Pp. tapasztalatainak összegzése folyamatos, az új Pp. megfelelő hatályosulása érdekében az Igazságügyi Minisztérium a jogalkalmazói gyakorlatot folyamatosan figyelemmel kíséri és – a szakmai szempontok figyelembe vétele mellett – a szükséges intézkedéseket megteszi.

 

 

 

  1. kérdés – „Terveznek-e széleskörű szakmai vitát az új Pp. első féléves tapasztalatairól?”

Az aktuális szakmai konferenciák folyamatosan tárgyalják a megújult eljárásjogi szabályozás jogalkalmazási tapasztalatait. Ezeken az Igazságügyi Minisztérium képviselteti magát és figyelemmel kíséri az egyes jogintézményekkel, eljárási szabályokkal kapcsolatos szakmai vitákat.

 

 

Példaként említhető, hogy a Magyar Jogász Egylet szervezésében megrendezett 14. Magyar Jogászgyűlés (Balatonalmádi, 2018. október 4-6.) is kiemelt témaként foglalkozott – többek között – az új polgári perrendtartás alkalmazási kérdéseivel.

Az Igazságügyi Minisztérium tehát a jogalkalmazók szakmai és érdekképviseleti fórumai által megtárgyalt kérdéseket folyamatosan vizsgálja, nem csak a hatályba lépést követő első félév, hanem a jogszabály hatályosulásának szempontjából lényegesnek minősülő hosszabb időszak viszonylatában is.

 

 

 

 

Kérjük tájékoztatásunk szíves tudomásulvételét.

 

 

Budapest, 2018. október 31.

 

 

Tisztelettel: Dr. Szűcs Krisztina Borbála osztályvezető

 

 

 

 

----------------------- a törvényjavaslat ---------------------------------

 

 

 

A törvényjavaslat a Parlament honlapján:

 

 

http://www.parlament.hu/irom41/02923/02923.pdf

 

 

 

Az általános vita a törvényjavaslatról október 30.-án volt.

 

 

 

 

 

----------------------- a feltett kérdések ---------------------------------

 

 

 

 

 

Tisztelt Trócsányi László igazságügyi miniszter úr!

 

 

Az úgynevezett Sargentini jelentés (Jelentés a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról - (2017/2131(INL)) az alábbi tényt tartalmazza:

 

 

(16) A Gazsó kontra Magyarország ügyben 2015. július 16-án hozott ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jog. Az EJEB arra a következtetésre jutott, hogy jogsértés abból a gyakorlatból ered, hogy Magyarország visszatérően nem biztosítja a polgári jogokat és kötelezettségeket meghatározó eljárások észszerű időn belüli lezárását, és nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy a kérelmezők jogorvoslatot kérhessenek nemzeti szinten a túlságosan hosszú polgári eljárások miatt. Az ítélet végrehajtása még folyamatban van. A 2016-ban elfogadott új polgári perrendtartás a polgári eljárások felgyorsítását irányozza elő egy kétszakaszos eljárás bevezetésével. Magyarország tájékoztatta az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát arról, hogy 2018 októberéig elfogadja az elhúzódó eljárásokra vonatkozó hatékony jogorvoslatot létrehozó új törvényt.

 

 

 

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A8-2018-0250+0+DOC+XML+V0//HU&language=hu

 

 

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes 2018. június 13.-án levélben tájékoztatta Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét az Országgyűlés 2018. évi őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programjáról.

 

http://www.parlament.hu/documents/10181/56621/Tvalk_program_2018_osz.pdf/5db0f555-cfa0-6b75-629f-fb1091e6bfff

 

 

Ebben a programban a 10. pont címe:

„Törvényjavaslat a bírósági eljárások elhúzódása miatti igérvényérvényesítésről”.

 

Előadóként az Igazságügyi Minisztérium van megadja.

 

A program szerint:

„A szabályozás célja a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódásával kapcsolatos jogsérelmek hazai fórum előtti hatékony orvoslásának megteremtése, tekintettel arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2015. július 16.-án a Gazsó kontra Magyarország ügyben meghozott ítéletében a hazai eljárások időszerűségében jelentkező strukturális hiányosságok mielőbbi orvoslását, az eljárási késedelmek és az utólagos kompenzáció hatékonyságának növelését sürgeti.”

 

 

Részletek az ítéletből:

11. A kérelmező azt panaszolta, hogy az eljárás hossza összeegyeztethetetlen volt az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében foglalt „ésszerű idő” követelménnyel. A 6. cikk 1. bekezdésének releváns része kimondja:

„Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét …. bíróság ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában …”

 

12. A Kormány vitatta az állítást.

 

13. A figyelembe veendő időszak 2006. január 5-én kezdődött, és 2012. február 29-én zárult le. Ilyen módon az eljárás három bírósági szinten csaknem hat évig és két hónapig tartott.

 

 

17. …A jelen ügyben a Bíróság észrevételezi, hogy a jogvita nem volt különösebben bonyolult. A kérelmező továbbfoglalkoztatásával volt kapcsolatos; a Bíróság azonban nincs meggyőződve arról, hogy a hatóságok a szükséges szorgalommal jártak el az ügy mielőbbi befejezése érdekében.

 

 

18. A kérelmező továbbá panaszolta, hogy nem állt rendelkezésére hatékony jogorvoslat az eljárás felgyorsítására. Az Egyezmény 13. cikkére hivatkozott, amely kimondja:

“Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg.”

 

 

19. A Kormány általánosságban vitatta a panaszt.

 

 

22. A Bíróság megjegyzi, hogy a jelen ügy olyan ismétlődően felmerülő problémával kapcsolatos, ami leggyakrabban ad okot az Egyezmény Magyarország általi megsértésének Bíróság általi megállapítására (ld. a 34. bekezdést alább). Továbbá, az Egyezmény 13. cikkében foglalt követelmény ellenére a magyar jogrendszer nem biztosít hatékony hazai jogorvoslatot a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzésére, illetve az ilyen eljárások által okozott kár orvoslására.

 

 

23. A Bíróság úgy véli, hogy a polgári eljárások túlzott hosszának, valamint a hatékony hazai jogorvoslatok magyar jogrendszeren belüli hiányának a kérdése annak ellenére megoldatlan, hogy már jó ideje világos és egyértelmű esetjog áll rendelkezésre, amely alapján a Kormány megfelelő intézkedéseket tehetett volna ezen kérdések megoldására.

 

 

29. 2004. május 12-én hozott, a rendszerszintű problémákat feltáró ítéletekről szóló határozatában a Miniszteri Bizottság felhívta a Bíróságot arra, hogy „különösen olyan esetekben, amikor valamely rendszerszintű probléma miatt várhatóan sok kérelem kerül benyújtásra, az Egyezmény megsértését megállapító ítéletében a Bíróság tárja fel az elmarasztaláshoz vezető rendszerszintű problémát és annak forrását, így segítve az Államot a megfelelő megoldás megtalálásában, a Miniszteri Bizottságot pedig az ítélet végrehajtásának ellenőrzésében”.

 

 

30. A [strasbourgi] bírósági ítéletek ezen elvek szerinti hatékony végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Bíróság irányadó ítélet meghozatalára irányuló eljárást indíthat, amely lehetővé teszi számára, hogy ítéletében világosan meghatározza a jogsértéseket eredményező mögöttes strukturális és/vagy rendszerbeli problémákat, továbbá lehetővé teszi számára annak jelzését, hogy az alperes Államnak milyen specifikus intézkedéseket vagy aktusokat kell tennie a jogsértések orvoslására.

 

 

33. A Bíróság azonban kénytelen észrevételezni, hogy a Kormány által hivatkozott reformok bevezetése óta eltelt négy esztendőben a probléma változatlanul fennmaradt. Ezért a Bíróság úgy véli, hogy az irányadó ítélet meghozatalára irányuló eljárás lehetővé fogja számára tenni annak hangsúlyozását, hogy az alperes Államnak olyan jogorvoslatokat kell bevezetnie, amelyek valóban hatékonyan kezelik az eljárás-elhúzódás miatti egyezménysértéseket.

 

 

34. Magyarország Egyezményhez történt csatlakozásától 2015. május 1-ig több mint 200 olyan ítélet született, amely a polgári eljárások túlzott hosszára figyelemmel az Egyezmény Magyarország általi megsértését állapította meg. 2014-ben az ésszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog megsértése polgári ügyekben 24 alkalommal került megállapításra. Továbbá, a Kormány nagyszámú, polgári eljárás hosszával kapcsolatos ügyben békés megegyezést kötött, illetve egyoldalú nyilatkozatot nyújtott be; ezek a kérelmek később törlésre kerültek az ügylajstromból.

 

 

35. A Bíróság megjegyzi, hogy az alperes Állam ez ideig annak ellenére nem léptetett életbe a helyzetet ténylegesen javító hatékony intézkedéseket, hogy a kérdéssel kapcsolatosan jelentős és következetes esetjog áll rendelkezésre.

 

 

36. A jelen ügyben azonosított problémák rendszerszintű természetét bizonyítja az is, hogy 2015. május 1-jén körülbelül 400 ilyen tárgyú ügy volt Magyarország ellen folyamatban a Bíróság különböző bírói formációi előtt, s az ilyen kérelmek száma folyamatosan nő.

 

 

43. A kérelmező 20000 euró nem vagyoni kártérítést követelt.

 

 

44. A Kormány vitatta az igényt.

 

 

45. A Bíróság úgy véli, hogy a kérelmező nem vagyoni kárt szenvedett, és méltányossági alapon nem vagyoni kárként 1000 eurót ítél meg számára.

 

 

46. A kérelmező 2400 euró plusz ÁFA-t követelt a Bíróság előtti eljárás során felmerült költségek és kiadások megtérítésére. Ez az összeg megfelel a kérelmező ügyvédje által 200 euró plusz ÁFA óradíjjal kiszámlázott jogi munka díjának.

 

 

47. A Kormány vitatta az igényt.

 

 

48. A Bíróság esetjoga szerint a kérelmező csak annyiban jogosult költségei és kiadásai megtéríttetésére, amennyiben bizonyítja, hogy e költségek ténylegesen és szükségszerűen felmerültek, s összegüket tekintve ésszerűek. A jelen ügyben – a birtokában lévő információkra és a fenti kritériumokra figyelemmel – a Bíróság a teljes kért összeg megítélését ésszerűnek tartja.

 

 

49. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia, amelyhez további három százalékpontot kell hozzáadni.

 

 

Tisztelt Miniszter úr!

 

Évek óta tapasztaljuk, hogy devizahiteles ügyekben nagyon sok esetben a bírók nem döntenek, inkább elhúzzak a pereket, hátha időközben „történik valami”. Azért nem döntenek, mert nem tudják összehangolni a lelkiismeretüket, a szakmai megítélésüket a felső bírói vezetés elvárásaival, utasításaival.

 

 

Idei évtől tapasztaljuk, hogy az új Pp. hatályba lépése óta nagyon megnehezültek a perlés lehetőségei, ismereteink szerint Handó Tünde, az OBH elnöke is jelezte ezt Önnek.

 

https://birosag.hu/media/aktualis/egyszerubbek-lehetnek-keresetlevel-nyomtatvanyok

 

 

Tisztelt Miniszter úr!

 

Szeretnénk, ha válaszolna az alábbi kérdésekre:

 

1.      Hány olyan devizahiteles per van még folyamatban az Igazságügyi Minisztérium tudomása szerint, melyek 2013 előtt lettek elindítva, és még jogerősen nem fejeződtek be?

 

2.      Elkészült-e a már az Igazságügyi Minisztériumban program 10. pontjában szereplő törvényjavaslat?

 

3.      Mikor tervezik társadalmi vitára bocsátani a törvényjavaslatot?

 

4.      Tervezik-e az új Pp. tapasztalatainak az összegzését, és lát-e esélyt arra, hogy a szükséges változtatásokról még az őszi törvényalkotási időszakban tárgyaljon az Országgyűlés?

 

5.      Terveznek-e széleskörű szakmai vitát az új Pp. első féléves tapasztalatairól?

 

 

Kérjük, küldje át nekünk (elkészültét követően) a törvénytervezet, hogy véleményezni tudjuk.

 

 

Tisztelettel:

 

 

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány