Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kérdések a PSZÁF-hez az ERSTE mérlege kapcsán 2012-08-15

2012.08.15

Tisztelt PSZÁF Ügyfélszolgálat!                                                   ugyfelszolgalat@pszaf.hu

  

Szeretnénk néhány kérdésünkkel, problémánkkal a PSZÁF-hez fordulni.

Az Erste Bank 2011 évi elfogadott mérlegét vizsgálva vettünk észre néhány érdekességet.

A „deviza”hitelezés terén már kezdjük magunkat kicsit kiismerni, a bankok belső viszonyai még eléggé áttekinthetetlenek számunkra.

Szeretnénk, ha a Felügyelet, mint a bankok szakmai felügyeletét ellátó hatóság, segítene nekünk tisztán látni.

A kérdéseink, felvetéseink:

1. Az egyéb céltartalék 2010-ben 0,9 milliárd Ft volt, ez 2012.-re 10,7 milliárd Ft-ra emelkedett. Minek nőtt meg a kockázata ennyire, hogy a tartalékot több mint tízszeresére kellett emelni.

2. Az értékvesztés utáni követelések 2010-ben 67,7 milliárd Ft volt, ez 2012.-re 174,2 milliárd Ft-ra emelkedett. Mi következett be a bank életében, mely ilyen jelentős változást eredményezett?

3. A bank működési bevételei és működési költségei alig változtak. A bevétel 136 milliárd Ft-ról kissé csökkent 129 milliárd Ft-ra, míg a költségek hasonlóan csökkentek 52 milliárd Ft-ról 49 milliárd Ft-ra. A korábban említett céltartalék képzés és értékvesztés miatt, az adózás előtti 2010 évi 4 milliárd Ft eredmény 2011-re 148 milliárd Ft veszteséggé alakult. A bank az értékvesztés és céltartalék képzés során előre meghatározott és ellenőrizhető módon, objektíven számolja ezeket a tételeket, vagy figyelembe vehet tőle függő tényezőket is, mely alapján szubjektív módon számol?

4. Jól látjuk, hogy a bank vesztesége kizárólag a jelentősen megnövekedett értékvesztésnek és céltartalék képzésnek köszönhető?

5. Jól tudjuk, hogy a képzett értékvesztés és a képzett céltartalék a MNB-nál kerül elhelyezésre és ezen összegek után a MNB bank a jegybanki alapkamatnak megfelelő összegű kamatot fizet, (mely most 7%)?

6. A devizakonverziós árfolyameredmény 8,8 milliárd Ft-tal visszaesett az előző évhez képest. Ez „visszaesés” annak köszönhető, hogy a deviza elszámolású hitelek nagy részénél a bank a megváltozott jogszabályok miatt középárfolyammal számolhatja ki a törlesztő részleteket a korábbi évek eladási árfolyama helyett? Vagyis közel 9 milliárd Ft „veszteség érte” a bankot, mivel már nem tud olyan sokat keresni az árfolyamkülönbségen, mint eddig?

 

Kérjük, a válaszok megfogalmazásánál vegyék figyelembe, hogy nem vagyunk banki szakemberek, kérjük, fogalmazzanak egyszerű, közérthető módon.

 

Üdvözlettel:

  

Szabó József

a Hiteles Mozgalom egyik alapítója