Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pest Megyei Főügyészség - kezdeményezés 4 témában

2018.03.30

ugy-4-tema---kep.png

 

 

Tisztelt Pest Megyei Főügyészség!

 

Örömmel olvastam a 2018. január 12.-i ügyészségi tájékoztatót, „A fogyasztók jogainak védelme érdekében indított ügyészi perekről”. A tájékoztatóban beszámolnak egy bank ellen indított perről is:

 

Az egyik bankkal szemben a Pest Megyei Főügyészség – többek között – azért nyújtott be keresetet, mert a bank a fogyasztókkal kötendő szerződéseiben olyan kikötést alkalmazott, mely alapján a fogyasztó előre elfogadja, hogy a szerződés banki felmondása esetén a tartozása annak előzetes vitathatósága nélkül végrehajtható.

 

Úgy látom, a Pest Megyei Főügyészség kiemelten fontosnak tartja a pénzügyi fogyasztóvédelmet. Négy témában szeretnék most Önökhöz fordulni.

 

 

1.

Kérem a Pest Megyei Főügyészséget, hogy indítson közérdekű keresetet az Erste Bank Hungary Zrt. (1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26., Cg.01-10-041054) ellen az Üzletszabályzatainak tisztességtelen pontjai miatt.

 

A kamat összegének kiszámolása során a bank két képletet alkalmaz már több mint 10 éve. Az egyik képlet az úgynevezett „naptári napos normál kamatszámítás”, a másik képlet az „annuitásos”.

 

Az annuitásos képletben a havi kamatösszeg kiszámításánál minden hónapot 30 nappal számol az Erste Bank Hungary Zrt. így egy év 360 napra jön ki. Ennek megfelelően a képlet nevezőjében is 360 napos év szerepel (pontosabban a képletben 36.000 szerepel, mely a 360 nap és a 100, mint százalékszámítási szám szorzata). Ez tisztességes számolási mód.

 

A naptári napos normál kamatszámítás esetében azonban az Erste Bank Hungary Zrt már tényleges hónapokkal számolja a havi kamatösszeget, így egy év 365 nap (szökő évente 366 nap), miközben a képlet nevezőjében ennél a számításnál is 360 nap egy év.

 

A számítás eredményeképpen az adós évente 5-6 napnyi kamatösszeggel több kamatot fizet.

 

Ez a tisztességtelen számítási eljárás indokolatlan bevételt jelet az Erste Bank Hungary Zrt-nek, és indokolatlan költséget jelent az adósnak (a banki erőfölénytől védendő fogyasztónak).

 

 

Néhány, nem teljes körű példa az elmúlt évek Üzletszabályzataiból:

 

 

A 2006. október 2.-tól érvényes Üzletszabályzat szerint (13. oldal):

 

10.5.

Kamatszámítás módja hitelügyletek esetén:

A normál kamatszámítás naptári napokat figyelembe véve:

 

                             tőke összege x kamatláb %-ban x naptári napok száma

kamat = ---------------------------------------------------------------------------

36 000

 

A kamatszámítás annuitásos módszerrel:

 

                             tőke összege x kamatláb %-ban x 30 nap

havi kamat = ---------------------------------------------------------------------------

36 000

 

 

 

 

A 2008. július 15.-től érvényes Üzletszabályzat szerint (14. oldal):

 

10.6.

Kamatszámítás módja hitelügyletek esetén:

A normál kamatszámítás naptári napokat figyelembe véve:

 

                tőke összege x kamatláb %-ban x naptári napok száma

kamat = ---------------------------------------------------------------------------

36 000

 

A kamatszámítás annuitásos módszerrel:

 

                             tőke összege x kamatláb %-ban x 30 nap

havi kamat = ---------------------------------------------------------------------------

36 000

 

 

 

A 2011. szeptember 29.-től érvényes Üzletszabályzat szerint (11. oldal):

 

10.7.    Kamatszámítás módja hitelügyletek esetén:

A normál kamatszámítás naptári napokat figyelembe véve:

 

                tőke összege x kamatláb %-ban x naptári napok száma

kamat = ---------------------------------------------------------------------------

36 000

 

A kamatszámítás annuitásos hitel törlesztés esetén:

 

                             tőke összege x kamatláb %-ban x 30 nap

havi kamat = ---------------------------------------------------------------------------

36 000

 

 

A 2017. október 14.-től érvényes Üzletszabályzat szerint (13. oldal):

 

10.5. Kamatszámítás módja hitelügyletek esetén:

 

A normál kamatszámítás naptári napokat figyelembe véve:

 

                tőke összege x kamatláb %-ban x naptári napok száma

kamat = ---------------------------------------------------------------------------

36 000

 

A kamatszámítás annuitásos hitel törlesztés esetén:

 

                             tőke összege x kamatláb %-ban x 30 nap

havi kamat = ---------------------------------------------------------------------------

36 000

 

Ezzel a számítási eljárással foglalkozott az Európai Unió Bírósága is. 2017. január 26.-án hozta meg a C-421/14 számú, Banco Primus SA – Jesus Gutiérrez García ügyben az ítélet az Európai Unió Bírósága. Az ítélethez szorosan kötődik, az ítélet folyamatosan hivatkozik Maciej Szpunar főtanácsnok 2016. február 2.-i indítványára.

 

 

Két rövid részlet az ítéletből:

 

64      Egyrészt az alapügy tárgyát képező szerződés ügyleti kamatok számítására vonatkozó 3. szakaszával kapcsolatban, a kérdést előterjesztő bíróság kiemelte, hogy jóllehet e szakasz a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésének hatálya alá tartozik, megfogalmazása nem világos és érthető e rendelkezés értelmében. Ilyen körülmények között, amint azt a főtanácsnok megjegyezte indítványának 61. pontjában, e bíróságnak kell az említett feltétel tisztességtelen jellegét, pontosabban azt megvizsgálnia, hogy e szempontok fényében a vitatott feltétel a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben „jelentős egyenlőtlenséget” idéz‑e elő a fogyasztó kárára, tekintettel a jelen ítélet 58–61. pontjában bemutatott megfontolásokra.

65      A kérdést előterjesztő bíróságnak össze kell hasonlítania különösen az ügyleti kamatok mértékének e szakasz által előírt számítási módját és az ebből eredő mérték tényleges összegét a szokásosan alkalmazott számítási módokkal, valamint az alapügy tárgyát képező szerződés megkötésének időpontjában a vizsgált kölcsönszerződés összegével és tartamával megegyező kölcsön tekintetében a piacon alkalmazott kamatok mértékével. E bíróságnak különösen azt kell majd vizsgálnia, hogy az a körülmény, hogy az ügyleti kamatokat 360 napos évre számítják 365 napos naptári év helyett, tisztességtelen jelleget kölcsönözhet‑e az említett 3. szakasznak.

 

Kérem az Önöket, hogy az MNB bevonásával, vizsgálják meg, hogy más pénzintézeteknél is végeztek-e ilyen 365/360 napos kamatszámításokat. Amennyiben más pénzintézetek is ilyen tisztességtelen módon számoltak, akkor ellenük is indítson a Pest Megyei Legfőbb Ügyészség közérdekű pereket.

 

 

2.

Mindhárom devizahiteles ügyben hozott Polgári Jogegységi Határozat tartalmazza, hogy a Legfőbb ügyész is tett írásos észrevételeket. Néhány rövid részlet a Kúria határozataiból:

 

 

A legfőbb ügyész a jogegységi indítványra tett észrevételében kifejtette: a 6/2013. PJE határozat indokolásának III/2. a) pontja rögzíti, hogy a deviza alapú kölcsönszerződéseknél (értve ez alatt a deviza alapú lízingszerződéseket is) a kölcsönösszeg meghatározásának egyik tipikus módja az, hogy a kölcsönt a felek forintban határozzák meg ugyan, de a szerződés egyéb rendelkezéseiből következően egyértelmű, hogy a kölcsön devizában kerül megállapításra….

(1/2016.PJE)

 

A legfőbb ügyész az előbbi kérdésekkel kapcsolatban a következő álláspontot fejtette ki:

A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés esetén az árfolyamkockázat fogyasztóra hárítása, mint semmisséget eredményező tisztességtelen szerződési feltétel nem vizsgálható, ha az erre vonatkozó szerződési kikötést a szerződő felek a szerződési autonómiájuk és a piaci viszonyok keretében egyedileg megtárgyalták. Ellenkező esetben a főszolgáltatás részeként a rendelkezés tisztességtelensége akkor vizsgálható, ha annak tartalma a szerződés megkötésekor a fogyasztó számára nem világos és nem érthető…

(2/2014.PJE)

 

A Legfőbb Ügyész írásban kifejtett és szóban is fenntartott álláspontja a következő:

A deviza alapú kölcsönnél a tényleges pénzmozgás forintban történik: mind a kölcsön, mind pedig a törlesztőrészlet devizában meghatározott, az adós annak forintellenértékét kapja kézhez kölcsönként, illetve fizeti meg törlesztőrészletként. A deviza alapú kölcsönnél a lerovó és a kirovó pénznem egymástól eltér, a kirovó pénznem mindig deviza, míg a lerovó pénznem forint.

(6/2013.PJE)

 

Kérem, hogy mindhárom jogegységi határozattal kapcsolatban küldjék el részemre azokat a szakmai anyagot, amelyeket elküldött a Kúriának a Legfőbb Ügyészség.

 

 

3.

Szeretnék érdeklődni, hogy deviza alapú- és devizakölcsönökkel, lízingszerződésekkel kapcsolatban 2010 és 2017 között hány beadvány (bűncselekmény miatti feljelentés) érkezett az ügyészségekre? Hány esetben indult el tényleges ügyészségi vizsgálat? Hány esetben zárták le a vizsgálat után az ügyet? Hány ügyben van jelenleg is vizsgálat?  

 

 

4.

Indítványozom, hogy a Pest Megyei Főügyészség kezdeményezzem jogegységi vizsgálatot türelmi idős kölcsönök törlesztőrészlet számítása kérdéskörében. Több kúriai ítélet ismertté vált, melyekben úgy számolja ki a Kúria eljáró tanácsa a törlesztő részlet tőkerészét, hogy az adósságot egyszerűen elosztja a hátralévő hónapok számával. Majd ehhez adja hozzá a korábban is fizetett kamatösszeget. Az ilyen számolás az annuitásos számoláshoz képest rendkívül hátrányos az adósokra nézve. Feltehetőleg ilyen (számára előnytelen) számításra nem vonatkozott az adós szerződési akarata. Pl.:

A kölcsön tőkeösszege nem volt vitatható

- az megfelelt a 14.500.000 forint

2005. április 14-én érvényes deviza árfolyamon

számított CHF értékének –

ezt a türelmi időszak lejártát követően kellett a

a felpereseknek törlesztenie a szerződés szerint olyan módon,

hogy a CHF-ben meghatározott tőkeösszeget

el kellett osztani 250 egyenlő részre

és ez az összeg,

valamint a már addig is fizetett hiteldíj összege

tette ki az ezt követő időszakra

fizetendő törlesztőrészleteket

Pfv.V.20.976/2015/6

 

Véleményük (adós felperesek) szerint

a bíróság jogszabályellenesen állapította meg,

 hogy a türelmi idő lejártát követően

 az általuk ismeretlen devizaösszeget kellene elosztani

a türelmi idő lejártát követő törlesztések számával,

mert az egyenletes törlesztés tényleges mibenlétét

sem a szerződés, sem az általános szerződési feltétel,

sem pedig az üzletszabályzat nem tartalmazza.

 

(A Kúria döntése és indoklása)

a másodfokú bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésére,

hogy a perbeli kölcsönszerződés

nem ütközik a régi Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontjába,

mert a szerződésben meghatározott volt

a törlesztőrészletek összege,

illetőleg azok kiszámítási módja.

A Kúria a jogerős ítéletben foglalt jogi indokolással is egyetért,

azt megismételni vagy kiegészíteni nem kívánja.

Pfv.I.20.504/2017/5.

 

 

Kérem gyors intézkedésüket, válaszukat, tisztelettel:

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom

Arany Liliom Alapítvány

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.