Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


DEVIZAHITEL - A megtévesztés esetei - KÖNYV

2019.02.24

elso-borito---kep.png

(ez a könyv nem kerül jelenleg még kereskedelmi forgalomba)

 

Előszó

 

A könyvben ismertetett anyagokat elküldtem a Magyar Nemzeti Bankhoz illetve a Gazdasági Versenyhivatalhoz, mint hivatalos fogyasztói kérelem, mint hivatalos bejelentés. Valamint elküldtem Dr. Wellmann Györgynek, aki egy átfogó vizsgálatot irányít 2019 első félévében a Kúrián.

Átfogó vizsgálatot indít jövőre a Kúria a devizahiteles ügyek kapcsán – jelentette be csütörtökön a legfőbb ítélkező fórum évértékelőjén a testület polgári kollégiumának vezetője. Wellmann György közlése szerint az év első felében – az egyes ügyek tapasztalatai alapján – a devizahiteles pereket tanulmányozó kúriai konzultatív testület egyebek mellett azt tanulmányozza majd, hogy mit tartalmaztak az egykori hitelek kapcsán kiállított kockázatfeltáró nyilatkozatok és az árfolyamkockázatról szóló, annak idején megszövegezett tájékoztatók. Emellett bekérik az ország bíróságaitól majd azoknak a pereknek az aktáit, amelyekben azért mondta ki valamely devizahitel-szerződés semmisségét jogerősen az ítélkezés, mert az árfolyamkockázatról szóló figyelemfelhívás nem volt megfelelő.

Az árfolyamkockázat kérdése kapcsán egyébként manapság is számos alkalommal kell állást foglalnia a hazai igazságszolgáltatásnak; idén a Kúriára megközelítőleg négyszáz devizahiteles ügy jut el, s ezek között is szép számmal akadt az árfolyamkockázat megítélését firtató eset. A kollégiumvezető kitért arra is, hogy az Európai Unió bírósága előtt jelenleg fél tucat magyar devizahiteles ügy van, így elképzelhető, hogy a luxembourgi ítélkező fórum hamarosan újabb iránymutató döntést hoz.

– Az európai uniós ítéleteket alaposan elemezzük, s ha szükséges, a Kúria ennek megfelelően módosítja gyakorlatát, adott esetben megváltoztatja korábbi jogegységi határozatait, esetleg újat fogad el – fogalmazott Wellmann György.

 

Dr. Wellman Györgynek már egy éve többfelvonásos drámának nevezte a devizahiteles bírósági eljárásokat, melyekkel a bíróságok nem tudnak megbirkózni. Évek óta küszködnek.

A devizahiteles problematika olyan, mint egy többfelvonásos dráma, az ország bíróságai 7-8 éve küszködnek ezekkel az ügyekkel - fogalmazott Wellmann György a rádióban.

Olyan tömegméretű társadalmi problémáról van szó, amelyet nem lehet egyedi perekben, jogalkalmazási eszközökkel kielégítő módon rendezni

 

Nagyon jó lenne, ha az állami pénzügyi fogyasztóvédelem szervezetei (Magyar Nemzeti Bank és Gazdasági Versenyhivatal) valamint a bíróságok (köztük is elsősorban a Kúria) végre valahára elvégeznék becsületesen a munkájukat. Ezt kívántam a beadványaimmal, leveleimmel elősegíteni.

 

 

A megtévesztés esetei

 

Az MNB részére elküldött fogyasztói kérelem érdemei része (részlet):

 

Amikor a kölcsönszerződésünk nyilvántartási devizája, a CHF árfolyama el kezdett emelkedni, a bejelentett szervezet egyik vezetője megnyugtató közleményt (7. melléklet) adott ki:

„A forint gyengülése miatt nem kell súlyos következményektől tartaniuk sem a devizaalapú hitelt felvevőknek, sem a bankoknak.”

„A törlesztő részlet lényeges növekedése Nyers Rezső szerint okozhatna problémát, erre azonban nem számítanak, ahogy az árfolyam lényeges növekedésére sem. Ha az adott deviza árfolyama a hiteltörlesztés időpontjában magasabb, mint a felvétel időpontjában volt, a törlesztő részlet természetesen emelkedik, ez azonban nem okoz elviselhetetlen terheket a lakosságnak -mondta a főtitkár.”

 

Nem telt el megnyugtató nyilatkozat után sok idő, az CHF árfolyam nagyon jelentős mértékben és tartósan emelkedett. Több százezer család nem tudta fizetni a törlesztő részleteket. A kormány lépésre szánta el magát. Nem titkolta a törvénytervezet előterjesztője, Rogán Antal a Parlamentben (8. melléklet) sem, hogy mi történt: „azokat az embereket, akik annak idején a devizahitel felvételének a lehetőségével éltek, kevés kivétellel, de gyakorlatilag megtévesztették és becsapták; megtévesztették és becsapták abban az értelemben, hogy messze nem voltak tisztában a devizahitelek felvételének minden kockázatával.”  Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is egyértelműen fogalmazott (9. melléklet): „az nem megy, hogy egy országban egymillió embert becsapjanak”, „az nem tartható, hogy az emberek éveken át fizetik a törlesztőrészleteiket, majd kiderül, hogy többel tartoznak, mint az indulásnál”

 

Bejelentésünk arra irányul, hogy az MNB vizsgálja ki, milyen módon tévesztették meg és csapták be az emberek százezreit a bankok a devizahitel tulajdonságainak ismertetése során, az árfolyamkockázat ismertetése során.

 

Az Európai Parlament és a Tanács a 2005/29/EK irányelvet 2005. május 11.-én fogadta el. Az irányelv számunkra fontos, két megtévesztési formát ír le:

 „6. cikk Megtévesztő tevékenységek. Megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat, amennyiben hamis információt tartalmaz, és ezáltal valótlan, vagy bármilyen módon – ideértve a megjelenítés valamennyi körülményét – félrevezeti vagy félrevezetheti az átlagfogyasztót, még akkor is, ha az információ az alábbi elemek közül egy vagy több tekintetében tényszerűen helytálló, és feltéve bármelyik esetben, hogy ténylegesen vagy valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg.”

„Megtévesztőnek minősül a kereskedelmi gyakorlat akkor is, ha az tényszerű összefüggésében, sajátosságaira és körülményeire figyelemmel, az átlagfogyasztót ténylegesen vagy valószínűsíthetően olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.”

„7. cikk Megtévesztő mulasztások. (1) Megtévesztőnek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely a ténybeli körülmények alapján – figyelembe véve annak valamennyi jellemzőjét és feltételét, valamint kommunikációs eszközeinek korlátait is –, az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információkat hagy ki, és ezáltal – a körülményektől függően – ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna. (2)   Megtévesztő mulasztásnak minősül az is, ha a kereskedő az (1) bekezdésben említett jelentős információt hallgat el, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető, vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, figyelembe véve az említett bekezdésben leírt szempontokat, illetve ha nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és amennyiben ez bármelyik esetben ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna.

 

A következőkben, a megtévesztő tevékenységekre és a megtévesztő mulasztásokra mutatunk példákat. Ezek a példák véleményünk szerint elegendőek lesznek arra, hogy az MNB alapos és teljeskörű vizsgálatot tudjon indítani.

 

Megtévesztő tevékenység volt annak a közlése (4. melléklet), hogy nem kell félni a devizahitelezéstől, nyugodtan válaszhatjuk a devizahitelt. Megtévesztő tevékenység volt annak a közlése, hogy nem várható jelentős és tartós árfolyammozgás:

„Mivel a devizahitelek túlnyomó többsége hosszabb lejáratú (lakás- és gépkocsi finanszírozású) hitel, az esetleges néhány napos nagyobb árfolyam ingadozás a törlesztési terheket érdemben nem változtatja meg. Mindez azt jelenti: a hosszabb lejáratú hitelt felvenni szándékozók nyugodtan választhatják a pénzintézetek által kínált devizaalapú hitelkonstrukciókat is; a hitel futamideje alatt a hitel törlesztési terhét jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás nem lesz.”

 

Megtévesztő mulasztás volt az érintett pénzügyi szolgáltató részéről, hogy nem közölték velünk a szerződéskötés során, hogy a forint felülértékelt állapotban van. A bejelentett szervezet így fogalmazott (4. melléklet) 2006 januárjában:

„A forint árfolyama 22%-kal kevésbé gyengült, mint ha az a hazai és az EU-s infláció különbözetének megfelelően változott volna.”

„A forint 16%-kal kevésbé gyengült, mint ha a forintért vásárolható termelékeny munka mennyiséget vettük volna alapul.”

„Hosszabb távon egyértelműen azzal kell számolni, hogy a forint árfolyama – legalábbis reálértelemben – folyamatosan felértékelődik.”

A bejelentett szervezet két, az MNB-től származó ábrával mutatja be, hogy miként alakult a forint felülértékeltsége.

Egy évvel később, a bejelentett (2) szervezet már nagyobb felértékelődésről számolt be (10. melléklet):

„A forint/euró árfolyam 2000 és 2007 között a 253 forintos átlag körül ingadozott, viszonylag csekély szórás mellett. (Egy-egy rövid időszakban az árfolyam nagyobb ingadozást is mutatott.) A forint az euróhoz képest ebben az időszakban mindegyik reál effektív árfolyamindex alapján jelentősen felértékelődött (fogyasztói inflációk különbsége alapján megközelítőleg 30%-kal)”.

 

 

Tartalom

Előszó. 4

A megtévesztés esetei 5

Bevezető. 17

Kamatparitás. 18

Határidős árfolyam.. 24

Tényleges árfolyam.. 28

Árfolyam értékelés - felértékelődés. 33

A várható árfolyam beigazolódása. 39

Devizaswap. 43

Törlesztési karakterisztika. 48

Egyenértékű kölcsönök. 59

Megtévesztés. 64

Egyoldalú szerződésmódosítás. 69

Levél a Kúriának – 2012.október 4. 70

Árfolyamrés. 104

Levél a Kúriámak – 2013. június 1. 105

Levél a Kúriának – 2013.júmius 21. 133

A Gazdasági Versenyhivatalt perelni kell 149

Ajánló. 150

 

 

 

----------------- reklám ---------------------

 

A Hiteles Mozgalom már nyolc éve készít

elemzéseket, küld szakmai anyagokat

különböző hatóságoknak, hivataloknak.

 

Támogass minket az SZJA 1%-val!

18144741-1-42 

Arany Liliom Alapítvány

 

 

 Így az alapítványon keresztül

 a Hiteles Mozgalmat támogatod!

 

 

Közvetlen támogatás

adománnyal:

Magnet Bank 16200216-00245469

 

 

Van még a polcon

(nálam is és a könyvesboltokban is)

az elmúlt években megjelent

devizahiteles könyveimből.

 

Az eladott könyvek bevétele nekem nagy segítség.

Ezen az e-mailon tudsz rendelni:

devizahiteligazsag@gmail.com

 

 

A könyv elérhető

a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

 

http://mek.oszk.hu/19100/19109/19109.pdf