Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lőszer 16. - a régi Ptk. 209. §

2018.11.01

lo-16-kep---01.png

Ez egy fogyasztóvédelmi szabály. Ennek bekezdéseit a jogalkotó hol ide, hol oda pakolja, mint az itt a piros hol a piros játék vezetője a poharakat. Ember legyen a talpán aki követni tudja. A mottó az is lehetne, hogy zavaros vízben könnyebb halászni.


A problémánk ezzel csupán az, hogy e zavarosság miatt a fogyasztók (jelen esetben hitel károsultak) jogérvényesítése nehézkessé válik.

Amennyiben bíróság előtt egy 2004. május 1. utáni szerződésben olyan lényeges szerződéses kikötést találunk, amely nem világos, nem érthető, akkor a Ptk. 209. § -ra hivatkozhatunk.

 

A 2004. május 1. azért fontos dátum, mert Magyarország akkor vált az Unió tagjává.


Magyarország elkötelezte magát, hogy a hazai fogyasztóvédelmet Európai szintre emeli. A társulási szerződésben vállalta, hogy az Európai Unióban a 93/13 EGK irányelvnek megfelelően módosítja a Ptk. fogyasztóvédelemről szóló pontjait. 205. §-ának (3) és (5) bekezdése, 207. §-ának (2) bekezdése, 209-209/D. §-ai, valamint 685. §-ának d) pontjának módosítása volt kitűzve.

 

Most csak a Ptk. 209. § bemutatásával foglalkozom.

Aki bíróságon e szabályra kíván hivatkozni, annak célszerű a 2009. május 22-től hatályos állapotnak megfelelő tartalomra hivatkozni.
A Kúria 2/2014 PJE irányelvében megállapítja, hogy:

"Tekintve, hogy a magyar jog egyetlen 2009. május 22.-e előtti szabályából sem vezethető le, hogy a nem megfelelően átültetett Irányelv érthetőségre, világosságra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak, ezért az Irányelv alapján kell a vonatkozó szabályokat értelmezni."

Az irányelvnek pedig a 2009. május 22-e után hatályos állapot jobban megfelel.

Ptk.209. §
 (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a
feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
(3) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.
(4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
(5)  A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek.
(6)  Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.


Különös figyelmet érdemel a (4-6) bekezdések.
E bekezdések szerint ha egy főszolgáltatást meghatározó szerződési feltétel nem világos vagy nem érthető az nem csupán a tisztességtelenség vizsgálhatóságát eredményezi az (5) bekezdés szerint, hanem a tisztességtelenség megállapíthatóságát is megalapozza a (4) bekezdés szerint.

Azért írom, hogy a jogszabály szövegét is idézni kell, meg magyarázatot, mert:
- ha csupán a Ptk. 209. § (4) bekezdésére hivatkoznánk egy  2009. május 22-e előtti szerződés esetén, akkor a bíró főszabályként a szerződéskor hatályos szabály alapján ítélné meg a kérelmünket, és ezzel könnyen öngólt lőhetnénk, ugyanis akkor a (4) bekezdés még úgy szólt, hogy "A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre."
- sőt a Ptk. 209. § (5) bekezdés is félreérthető a bíró számára, mert az meg úgy szólt, hogy "Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg." 
 

A fent írt (4-5)  bekezdései 2006.01.01-én megint máshol voltak.  A Ptk. 209/B § (5) és (6) bekezdései alatt voltak.


2006.03.01-től kerültek be a  209. § (4) és (5) bekezdésbe.

A 2006. évi módosítás miniszteri indoklásból kiderül, hogy a jogalkotók felé jelezték, hogy a "világosság  és érthetőség" szempontok kimaradtak a korábbi Ptk.-ból. 

"A jogirodalom részéről, illetve a Tematikában [Negyedik könyv Második Rész B) IV. 3. pont] kritika érte végül az irányelv
 4. cikke (2) bekezdése (a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó kikötések kizárása) átültetésének a hatályos 209/B. § (5) bekezdésében alkalmazott szövegszerű megoldását.


A felhívott irányelvi rendelkezés a következőképpen rendelkezik: A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek." ( 93/13 EGK irányelv )


A bírálat ellenére a 2006 évi módosítást követően továbbra sem lett átültetve a hazai jogba a fentebb félkövér betűkkel kiemelt kifejezés.
Ez oda vezetett, hogy hazánkban a fogyasztók érdekei sokkal alacsonyabb szinten volt védhető a bíróságokon, mint az Európai Unió más tagállamaiban. Következésképpen a külföldi tulajdonú vállalatok sokkal könnyebben csapolták meg a hazai fogyasztók pénztárcáját tisztességtelen üzleti módszerekkel, mint a hazai tulajdonú vállalatok az Európai Unió más tagállamának a polgáraiét.
Azt nem tudom, hogy kinek a hanyagsága, ill. szándékos magatartása okozta, hogy éveken keresztül csorbultak a hazai fogyasztók jogai, de remélem köp egy nagyot és alá áll.

Csupán a teljesség kedvéért, a 2006-évi módosítás logikáját a következőképpen magyarázta a jogalkotó:
A Ptk. fogyasztóvédelmi és általános szerződési szabályainak 2006-os módosítása új szerkezetben szabályozta a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezéseket. A Ptk 209. §-a a tisztességtelenség fogalmát és kritériumait, a Ptk. 209/A. § pedig a tisztességtelen általános szerződési feltétel jogkövetkezményét határozza meg, míg a Ptk. 209/B. § a közérdekű keresetindítás szabályait tartalmazza.
A Ptk. 209. §-a azt határozza meg, hogy milyen feltételek esetén minősül az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés egyedileg meg nem tárgyalt kikötése tisztességtelennek. A szabályozás logikája a következő. Az (1) bekezdés a tisztességtelenség absztrakt definícióját tartalmazza, a (2) bekezdés a tisztességtelenség vizsgálatához állapít meg szempontokat, a (3) bekezdés a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet külön szabályaira utal, végül a (4) és az (5) bekezdés két kivételt állapít meg.

  

 

Fehér Nándor a Hiteles Mozgalom aktivistája