Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2. kép - elegendő tájékoztatás

2018.11.27

orsz-kep-02.png

 

Nem csak magyar, hanem európai polgárok is vagyunk. Nem csak a hazai, hanem az uniós törvények is védenek bennünket. Védenek, pl. a bankoktól.

 

Időnként előfordul, hogy devizahiteles perekben a hazai bírók nem tudják értelmezni, a minket, fogyasztókat védő jogszabályokat. Ilyen esetben a hazai bíró kérdést tesz fel az Európai Unió Bíróságának.

 

Nemrég, 2018 szeptemberében az uniós bíróság a következő megállapítást tette:

 

 

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEKNEK

 

ELEGENDŐ TÁJÉKOZTATÁST KELL NYÚJTANIUK

 

A KÖLCSÖNFELVEVŐK SZÁMÁR AHHOZ,

 

HOGY EZ UTÓBBIAK TÁJÉKOZOTT

 

ÉS MEGALAPOZOTT DÖNTÉSEKET HOZHASSANAK.

 

 

Hogy is van ez?

 

Nem nekem, a Fogyasztónak kell kutatnom-keresnem az információkat? Hanem a banknak kell minden szükséges információt megadni?

 

Annyi információt, hogy megalapozott döntést tudjak hozni?

 

Ez teljesen más, mint amikor itthon a bankok azzal próbálják perekben a bíróságokat megvezetni, hogy az adós miért nem volt körültekintőbb? Miért nem járt jobban utána a kockázatoknak?

 

Ugye mennyire más, az hogy:

 

 

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEKNEK

 

ELEGENDŐ TÁJÉKOZTATÁST KELL NYÚJTANIUK

 

Nem nyújthatnak, hanem kell!!!! Mennyit? Elegendőt! Mit? Tájékoztatást!

 

Ebben az esetben az uniós fogyasztóvédelmi jogszabály 25 éves! 1993-ban hozták létre!!!

 

Illett volna ismerniük a bankoknak 10-15 éve, amikor a szerződéseket kötötték. Ismerniük kellene napjainkban az összes bírónak, akik devizahiteles perekkel kínlódnak….

 

Tudtad Te a szerződés aláírásakor (10-15 éve),

 

hogy mit vállalsz a 10-20-30 éves futamidő alatt?

 

Megkaptál minden szükséges tájékoztatást ahhoz,

 

hogy megalapozott döntést tudj hozni?

 

 

Az uniós bíróság ítélete itt olvasható magyarul:

 

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=205931&mode=req&pageIndex=1&dir=&occ=first&part=1&text=&doclang=HU&cid=3261972

 

 

A jog, főleg az uniós jog elég kacifántos nyelven íródott.

 

Az alábbi részeket szerintem mindenki érteni fogja. Az ítélet idéz az uniós jogból, a 93/13 irányelvből:

 

 

Tisztességtelenek azok a szerződési feltételek, melyek „a fogyasztót visszavonhatatlanul kötelezik olyan feltételek vonatkozásában, amelyek alapos megismerésére nem volt tényleges lehetősége a szerződés megkötése előtt”

 

Mi van akkor, ha mégis van tisztességtelen pont a szerződésben? A válasz egyértelmű: „az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve.”

 

Magyarán mondva, ha valamiről nem tájékoztatott a bank, akkor az olyan, mintha nem is lenne.

 

Ez a 1993-as uniós szabály a „fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről” szól.

 

Itt olvasható:

 

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A31993L0013