Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A büntető kártérítés

2018.01.01

bunteto---kep.png

 

Részlet két szakmai anyagból:

 

„A büntető kártérítés lényege, hogy az olyan szándékos, az adott helyzetben elvárható magatartást nem tanúsító károkozó számára, a pénzügyi ellenértéket meghaladó limitált kártérítési kötelezettséget ír elő, mely arányban áll a károkozó anyagi helyzetével, azt esetenként meg is rendíti, vagy legalábbis kellő mértékben csökkenti. E tételből következik, hogy a büntető kártérítés polgári jogi szabályait különös szabályok teremtik meg (tehát csak kivételesen), minden esetben annak konkrét mértékét a bíróság állapítja meg.

 

„A piacgazdasági társadalom lényegéből adódik, hogy a tőke maximális profitmaximumra törekszik. A természetének lényege a maximalizmus, így az előzetes kalkulációs mérlegelven működik. Elrettentő szankció hiányában, a tőke természetének determinált döntését hozza meg. Ez ellen a társadalom védelmi mechanizmusokat hoz létre, mely más jogágakban is kiépülhet. A más jogágakban kiépített védelmi rendszer ellenére mindig marad a polgári jog rendszerében egy szegmens, melynek területén – büntető kártérítés hiányában – a tőke a mérlegelven működő mozgásterét megtalálhatja.

 

„A magyar jogi szabályozás rendelkezik a vagyoni és nem vagyoni kár szabályairól – a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.

 

http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/kenderes-andrea-a-bunteto-karterites-multja-jelene-es-jovoje-pjk-20085-6-36-42-o/138

 

 

„Az előadó felhívta a figyelmet: a Ptk. kizárja, hogy megtámadhatja a szerződést az, aki tévedését felismerhette vagy a tévedése kockázatát egyébként elvállalta. E körben a kódex azon alapul, hogy aki nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (pl. a szerződéskötést megelőző írásbeli tájékoztatás elolvasásával a tévedését felismerhette volna), azt a jog elzárja a tévedés miatti érvénytelenségre való hivatkozástól.

 

Az érvénytelen szerződés megkötésével a másik félnek okozott kárt az általános deliktuális szabályok szerint kell megállapítani. Ha az érvénytelenséget okozó a magatartását kimenti, akkor a másik félnek a szerződéskötésből eredő kárát kell megtérítenie. E körben a Ptk. az érvénytelenség okozását tekinti önálló kártérítési tényállásnak, amely a kártérítési kötelezettséget megalapozza.”

 

„A Ptk. különbséget tesz e körben a szerződés megkötésével okozott és a szerződéskötésből eredő károk között. A szabályozás célja, hogy olyan helyzetbe hozza a másik felet, mintha az érvénytelen szerződést nem kötötte volna meg. A szerződéskötésből eredő kár a szűk értelemben vett negatív interesse körébe tartozik. Az érvénytelenség okozásának kérdésekor azt kell vizsgálni, hogy az érvénytelenség oka melyik szerződő fél ellenőrzési körében merült fel.

 

A 6:115. paragrafus (2) bekezdése két kártérítési normát tartalmaz. A megkötéssel kapcsolatos károkat – felróhatóság alapján – a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint kell megtéríteni. De ha az érvénytelenséget okozó fél mentesül, akkor az objektív alakzat alapján a szerződéskötésből eredő károkat kell megfizetnie.

 

A szerződés megkötésével összefüggő károkért a fél két esetben vonható felelősségre: ha az érvénytelenségi okról tudott vagy tudnia kellett volna, vagy ha ő maga idézte elő. Az érvénytelenség okozásának tényéhez az új Ptk. automatikus objektív helytállási kötelezettséget kapcsol. Emögött két nagyon fontos, a szerződésszegéshez kapcsolódó jogi gondolat húzódik, a felróhatóságtól elszakított felelősség és a kockázatelosztási szempontok fokozott figyelembe vétele.”

 

https://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/a-ptk-generalisan-megujulo-resze-a-karteritesi-jog

 

 

Hír 2011-ből:

 

Három évvel azután, hogy az amerikai állam jelentős mentőcsomagokkal kényszerült kisegíteni a bankpiacokat, pert indít egy tucat jelentős amerikai és nemzetközi pénzintézet ellen. A vádlottak között van a Bank of America, JPMorgan Chase, a Goldman Sachs és a Deutsche Bank - írja a New York Times.

 

A vád szerint az érintett bankok úgy bocsátották piacra jelzálog alapú kötvényeket, hogy elmulasztották megfelelően felmérni a fedezetül szolgáló jelzáloghiteleket, és a hitelt felvevő személy fizetőképességét. Amikor pedig a kölcsönöket felvevők nem tudták tovább finanszírozni azokat, a kötvények gyorsan értéküket vesztették.

 

https://24.hu/fn/gazdasag/2011/09/02/pereli_amerikai_allam/

 

 

 

Hír 2016-ból:

 

Fedezet nélküli kötvényeket forgalmazott a jelzáloghitel-válság előtt a német Deutsche Bank, ezért most 7,2 milliárd dolláros kártérítést kell fizetnie az USA-nak. 

Megegyezett a Deutsche Bank az USA kormányával a kártérítésről, amit azért kell fizetniük, mert fedezet nélküli kötvényeket forgalmazott a jelzáloghitel-válság előtt.

Először 4,1 milliárd dollárt kell ügyfélkártérítésekre kifizetniük öt év alatt, majd A fennmaradó összeg a bírság, ami 3,1 milliárd dollárt tesz ki.

 

http://mandiner.hu/cikk/20161223_7_2_milliard_dollar_karteritest_fizet_a_deutsche_bank_az_usa_nak

 

 

 

Hír 2014-ből:

 

 

Minden idők legnagyobb, 16-17 milliárd dolláros, vagyis 3800-4000 milliárd forintnak megfelelő büntetését fizetheti ki peren kívüli megállapodás keretében a Bank of America hamarosan. A már régóta terítéken lévő büntetést jelzálog fedezetű kötvények szabálytalan értékesítése miatt kell kicsengetnie a hitelintézetnek. 

9 milliárd dollárt készpénzben, a maradékot pedig ügyfelei terheinek mérsékléseként kell viselnie az amerikai nagybanknak lapértesülések szerint. A peren kívüli egyezség különböző részleteiről még most is tárgyal a bank a hatóságokkal. A megegyezés hiányában per indult volna a bank ellen.

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/gigaszi_bankbirsag_es_penzvisszafizetes_a_lathataron.202273.html

 

 

 

Félreértés azért ne essék, nem a becsapott, otthonukat elvesztő adósokat kártalanították az USA-ban, hanem azokat a befektetőket, akik kötvényeket vásároltak.

 

A bankrendszert tehát kártérítési perekkel, bírságokkal lehet szabályozni. Ez a társadalom „védelmi mechanizmusa”. Az egyéni pereknél magasabb szintű ez a védelem, ha az állam indítja a pereket.

 

Az ilyen perek devizahiteles ügyeinkben sem kerülhetők el!