Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


a kibővített 12 pont

2018.02.16

kibovitett-12-pont---kep.png

 

Rólunk

 

 

Az Adóskamara egy országos összefogás.

 

Az Adóskamara jogászokat, civil érdekvédőket és banki károsultakat tömörítő szervezet, amely a jog, a politika és a társadalmi ellenállás minden eszközével harcol.

 

Az Adóskamara a társadalom legszélesebb köréből várja a csatlakozni kívánó honfitársait, politikai, vallási, vagy faji hovatartozás nélkül. 

 

Az Adóskamara tagjai egyenrangú partnerek, akik, legjobb tudásuk szerint hajlandóak kiállni önmagukért és elesett sorstársaikért, megbecsülik és tisztelik egymást, javaslataik a közös munka elősegítését szolgálják.

 

Az Adóskamara célja, a jogsérelmek felszámolása, függetlenült attól, hogy az kit, vagy milyen formában érint.

 

 

Előszó

 

Önök "politikusok" arra kaptak felhatalmazást, hogy képviseljék az emberek érdekeit. Azokét az emberekét, akikről mára megfeledkeztek.

 

Másfél millió – családtagokkal együtt 3-4 millió – kifosztott, megalázott és lelki nyomorba döntött "adós" sorsáról, bármennyire is szeretnék, tárgyalóteremben nem lehet dönteni.

 

Teljesen hiábavaló a pénzügyi hatalom elvárásainak megfelelő jogértelmezés, mely ellentétes a jó erkölccsel, a tiszta logikával, de még az érvényes jogszabályokkal is.

 

Ami alapján Önöknek kötelességük eljárni, az a Demokrácia, az Erkölcs, az Emberiesség törvényei!

 

Erre esküdtek.

 

Nincs más alternatíva.

 

 

 

MÁRCIUSI 12 PONT

 

 

 

1. A banki hitelek és közmű tartozások miatt elrendelt végrehajtások azonnali felfüggesztése.

 

Meg kell állítani egy végzetes és visszavonhatatlan károkozást.

 

Mindaddig, amíg a társadalom, a bankok által elkövetett jogsérelmekért hallatja a hangját, illessen meg mindenkit az a jog, hogy esetében egy érvénytelen szerződés áldozata. Ezen jog akkor is jár az adósnak, ha ténylegesen nem perel. Kilencszázezer végrehajtást nem a bíróságoknak kell megoldani, hanem a törvényhozásnak.

A végrehajtások felfüggesztése, a legfontosabb előfeltétele annak, hogy a többi pontot érdemben tárgyalni lehessen.

 

a) Jogi indok

50.000 feletti peres eljárás, 10 magyar kérdés az unióhoz, hogy megfelel-e a magyar ítélkezési gyakorlat az uniós irányelveknek (nyilván nem!).

Az érvénytelen szerződések jogszabályi hivatkozása alapos a klasszikus Polgári Jog [Ptk. 200.§ (2); 205.§], az uniós irányelvek [102/93/EGK, 93/13/EGK, 2008/48/EK, 2014/17 EU], azok magyar jogszabályai alkalmazása [Ptk. 209.§(1)] és a hitelintézményekre vonatkozó törvény [Hpt. 203.§; 210.§; 213.§ (1)], a 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdés szerint is.

 

 

b) Társadalmi indok

 

Semmilyen gazdasági vagy politikai érdek nem írhatja felül azt az alapvető követelményt, hogy az Európai Unió állampolgáraira vonatkozó állampolgári védelmet, benne a fogyasztóvédelmet a mindenkori magyar állam köteles biztosítani a magyar lakosság számára!

 

Magyarország lakosságát nem engedjük kifosztani senkinek.

Nem engedjük, hogy a már kifosztottakat ne kárpótoljuk, anyagilag és nem anyagilag is.

 

Itt az ideje, hogy tegye az állam a kötelességét, hiszen többszörösen becsapta az embereket a pénzügyi intézményrendszer mellett a magyar állam is!

 

Ami bűnt elkövetett a pénzügyi intézményrendszer és a magyar állam a magyar emberek, az egész társadalom ellen a 2004-2009 években, azt büntetlenül hagyta a 2010-2017. években, sőt törvényesítette a bűnt az állam, a parlament!

 

Nyilvánvaló jogállami abszurdum, hogy 900 ezer végrehajtás van folyamatban Magyarországon, amit a pénzügyi intézményrendszer szereplői kezdeményeztek!

 

Mi más ez, ha nem annak a bizonyítéka, miszerint a mindenkori magyar állam nem biztosította a magyar pénzügyi fogyasztók védelmét?

 

Sőt! Kifejezetten azt bizonyítja a 900 ezer végrehajtás, hogy mindenkori államhatalom a pénzügyi intézményrendszer gazdasági érdekeit képviselte és segítette úgy, hogy a törvénytelenségeik felett szemet hunyt és ma is szemet huny.  Odáig fajult az államhatalom, hogy jogsértő jogalkotással mindenáron negligálja a pénzügyi fogyasztók jogvédelmét biztosító jogszabályokat!

Sajnálatosan annak is bizonyítéka 900 ezer végrehajtás, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszer nem alkalmas arra, hogy az állampolgárok jogvédelme a jog által megvalósuljon. Egyértelműen bizonyítható, hogy érvényesül a politikai és a pénzügyi rendszer befolyása az igazságszolgáltatási rendszer szervezeteinek a tevékenységében.

 

Nem engedjük a kifosztást, mert tudta a mindenkori államhatalom, hogy mit követtek és követnek el a bankok és ők!

 

Tudták, hogy mi történik az országban, de nem tettek ellene semmit!

 

 

 

2. DH törvények és a kúriai jogfejlesztő jogegységi határozatainak hatályon kívül helyezése, a deviza hitelezés problémáinak rendezése a spanyol, szlovén, szlovák szankciós törvények alapján.

 

A DH törvények két olyan fontos érvet vettek el az adósoktól, amik külön-külön is a szerződés érvénytelenségéhez vezettek volna, (árfolyamrés, egyoldalú szerződésmódosítás), mind ezért cserébe, a követelés mértékét semmilyen formában nem befolyásoló összeg visszafizetésével.

 

Világosan látni kell, hogy a DH törvény egy bankbarát törvény, mely a szerződéseket visszamenőleges hatállyal módosította. Ez alkotmányellenes.

 

Az említett országok, (spanyol, szlovén, szlovák) az Európai-unió tagállamai.

Tegyék fel nekik a következő kérdést: Miért nem félnek Brüsszeltől?

 

Valótlan az a Kúriai megállapítás, hogy az árfolyamváltozás várható iránya és mértéke nem határozható meg. A bankok tudták előre, hogy az adósok nagy része nem fogja tudni fizetni a törlesztő részleteket.

 

 

a) Jogi indok

 

A DH törvények fogyasztóvédelmi célt szolgálnak a tisztességtelen árfolyamrés és a díjemelés banki visszafizetésére.

Törvény mondja ki, hogy a tisztességtelenségre csak a fogyasztó hivatkozhat [Ptk. 209/A. (2) 2. mondat].

Egyetlen bírót nem érdekelt, a fogyasztói elutasítás a DH törvények alkalmazásáról!

A Kúria jogegységi határozatai sértik a bírói függetlenséget, ezek törvényalkotásnál keményebb szabályozással bírnak, súlyosan sértik az alkotmányos, demokratikus működést, a hatalmi ágak önállóságát (jogalkotó/Parlament, jogalkalmazó/Kormány, ítélkező/Bíróság).  A jogegységi határozattal a Kúria 3 embere mondja meg, hogy mi a szabály, majd az alapján maga ítélkezik és végrehajt.

A legrosszabb esetben még törvényt is alkottat a Parlamenttel. Lásd DH törvények.

A rendezés alapja a felvett forint összeg kamatmentes visszafizetése. A tisztességtelen szerződés jogkövetkezménye nem lehet érvényes szerződés, mert akkor felesleges a törvényalkotás.

Nincs visszatartó erő: a bankok olyan szerződéssel dolgoznak, amelyet csak akarnak. Ha törvényellenes, a Kúria majd törvényessé teszi (ilyet csak Star Wars-ban láttunk Palpatine szenátortól!)

Kell a szankció, 8 év kérésből, pereskedésből a bankok nem értettek.

 

Európa a kamatmentes rendezés mellett döntött.

 

Mi magyar állampolgárok nem vagyunk másodrendű polgárai az Európai Uniónak!

 

 

b) Társadalmi indok

 

A súlyosan törvénytelen hitelezési tevékenység folytatása mellet a pénzügyi szervezeteknek az ügyfelekkel való kirívóan tisztességtelen bánásmódja, azaz:

  • elzárkózás a személyes együttműködéstől,
  • a megfélemlítés, zsarolás, magalázás (pénzügyileg képzetlen emberek, majd később mégis spekulánsok, …….),
  • a hosszú éveken keresztüli ügyleti fogvatartottság és annak anyagi, lelki és egészségügyi következményei,
  • a becsapott ügyfelek nagy száma, stb. ……

együttesen azt a követelést alapozzák meg, hogy nemhogy kamat nem illeti meg az ilyen tisztességtelen pénzügyi szervezeteket, hanem a károk megtérítésére is kötelezni kell őket!

 

Sőt, olyan bírságot kell kiszabni a szervezetekre és az illetékes vezetőikre, hogy örökre elmenjen a kedvük a társadalmi méretű tragédiát okozó tevékenységtől.

Ha a pénzügyi fogyasztók kifosztása megtörténhet következmények nélkül Magyar-országon, akkor bármelyik gazdálkodó szervezet megteheti ezt, és akkor minden állami szervezet is meg fogja engedni magának, hogy ne a jogszabályoknak megfelelően végezzék a tevékenységüket.

 

Ha az állam, az állami szervek működése nem akadályozza meg az állampolgárok kifosztását, akkor nincs jogállam!

 

Ha a fogyasztók jogvédelmét nem biztosítja az állam, akkor kiüresíti a fogyasztó-védelmi jogszabályokat!

 

Ha az állam nem vonja felelősségre a károkozókat, akkor nem tesz semmit azért, hogy

olyan következményt hárítson az elkövetőkre, ami hatékony és elveszi a kedvüket minden jogsértéstől, tehát példaértékű! 

Sőt! Kifejezetten biztatásnak veheti minden gazdálkodó szervezet, vagy állami szervezet, hogy nyugodtan jogszabályt sérthet, nem lesz semmi következménye!

 

Jogállamban az állampolgárok jogait az államnak garantálnia és védenie kell!

Ezért kell példát statuálni a pénzügyi intézményrendszerrel és az illetékes állami szervezetekkel szemben, ide értve a személyes felelősségre vonásokat is!

 

 

 

3. Közjegyzői jogsértések kivizsgálása és a közjegyzők végrehajtási záradékolási jogának azonnali megszüntetése. Közjegyző állami, közhatalmi funkciót csak akkor láthasson el, ha közszolgálati jogviszonyban áll.

 

Európában teljesen kuriózum a közjegyzőink hatáskörének egyvelege, mely szerint a közjegyzősségek vállalkozásokként és egyben járásbírósági hatáskörrel bíró jogszolgáltatóként működnek, és e vállalkozásokban akár nem közjegyzők is tulajdonosok lehetnek.

 

Sem a tulajdonosi kört, sem a közjegyzői vállalkozások éves bevételeit nem kell nyilvánosságra hozni, pedig jogszolgáltató közfeladatot látnak el.

 

A közjegyzők nem hogy általánosságban törvényellenesen, hanem saját törvényükön belüli is ellentmondásosan működnek. Vagyis maga a közjegyzői törvény is rossz.

 

Ezt a közjegyzők, mint jogismerő személyek persze nem jelezték a törvényalkotás felé, hanem sokkal inkább kihasználták az ebben rejlő lehetőséget, amivel a devizahitelezésben a szervezetükben – ”MOKK” – hivatali visszaélést követtek el.

 

A közjegyzők felelősségét ki kell vizsgálni és a felelősöket meg kell nevezni, a törvények szerint felelősségre vonás nem maradhat el. 

 

 

a) Jogi indok

 

 

Szó szerint be kell tartani a közvetlen végrehajtás szabályait: csak kötelezettség  állalási nyilatkozat alapján indítható, ha a pontos összeg és annak esedékessége az iratból egyértelmű.

 

Nincs helye a jogosult  (bank) tollbamondásnak a közjegyzőnél (közjegyzői felmondás vagy aki így ismeri: ténytanúsítány)!

 

 

b) Társadalmi indok

 

A közjegyzők nem a pártatlan és szakszerű közreműködést, az ügyfél és fogyasztóvédelmet tartották szem előtt, hanem az egyéni vagyonosodásuk lehetőségét.

 

Nincs helye a társadalomban a bankokat kiszolgáló szervilis és felelőtlen közokirat fabrikálóknak.

 

A közjegyzői kar leszerepelt.

 

Alkalmatlan a társadalom ügyeinek intézésére, a panaszok és észrevételek kezelésére, a panaszok és észrevételek kezelésére.

 

Állami szervként kell üzemeltetni szigorú civil kontrol mellett a közjegyzőségeket.

 

 

 4. A lakhatási jogot érintő, vagy ennek megvonását eredményezhető bírósági eljárások során, alanyi jogon biztosítsák a költségmentességet.

 

A devizahitel botrány kirobbanásakor, a kormány első intézkedései közt szerepelt, hogy a perilletéket 900 000Ft-ról, 1 500 000-ra emelje, ezzel is nehezítették a joghoz jutás lehetőségét.  

 

Amikor egy ilyen széles tömegeket érintő társadalmi problémát kell megoldani, akkor az alapelveinkhez ragaszkodva – miszerint ez nem a bíróságok feladata –, a végleges megoldásig az egyéni per marad, mint egyetlen jogorvoslati lehetőség.

 

Milyen alapon fosztanak meg valakit attól a jogától, hogy megvédhesse otthonát addig, amíg egy erre vonatkozó jogszabály hatályossá nem válik?

 

A bírák nem ismerik az unió álláspontját!

 

Az Európai Unió Bírósága a C-32/14. számú ügy 59. pontban írja:

...a jogaik gyakorlása ne függjön olyan feltételektől, különösen pedig olyan határidőktől vagy költségektől, amelyek rendkívül nehézzé vagy gyakorlatilag lehetetlenné teszik a 93/13 irányelv által garantált jogok gyakorlását.

Ha a bíró ezt nem képes magáévá tenni, akkor a törvénynek kell rákényszeríteni a bírót, hogy illetékmentesen perelhessen a vagyonát veszélyeztető hitelező ellen az adós.

 

 

5. Önálló, elváló zálogjog, vételi jog azonnali megszüntetése.

 

A rablóhitelekből fakadó szerződéses kötelezettség átjátszása más egyéb olyan pénzügyi oligarchák kezére, akik gátlástalanul kilakoltatják családok tízezreit, az ország és a magyarság végzetét jelentik.

Nyilvánvaló cél a portfolió tisztítás a bankok részéről, és a felelősség áthárítása. Peres eljárásban feleslegesen jelennek meg olyan "harmadik személyek", akik a bizonyítási eljárást csak megnehezítik.

A faktorálást, mint "pénzügyi intézményt" szabályozni kell, szigorú feltételekhez kell kötni annak lehetőségét.

A szabályozás célja, hogy egy szándékosan tisztességtelen szerződésből fakadó kötelezettség, értéke a pénzpiacon, nulla forintot érjen.

 

 

 

6. Lakhatáshoz való jog alkotmányos alapjog legyen!

 

Ezen alkotmányos alapjogunk, kétharmados szavazattal törölve lett. A demokrácia segítségével le lehet bontani a demokráciát, de mindenki vesztes lesz.

Akik erre igent mondtak, azok is.

 

Alkotmányos alapkérdés nem pártfrakció kérdése, a társadalom egészének egyöntetű jóváhagyása szükséges az alkotmány megváltoztatásához.

Erre nem volt, és nem is lesznek a politikai pártok felhatalmazva.

 

Nem pártérdekek, hanem az évezredes magyar jog jelöli az utat, melyet követnünk kell.

 

Hol lesznek Önök és bankjaik száz év múlva? Sehol.

 

 

 

7. Szélesítsék ki az Eszközkezelőhöz jutás lehetőségét a rászorulóknál és vegyék el a bankok vétó jogát.

 

Lássunk tisztán!

 

A Nemzeti Eszközkezelő nem az adósoknak nyújt mentőövet, hanem a bedöglött banki követeléseket vállalta át.

 

A legnagyobb gyalázat, hogy a bank dönt arról, hogy az állam megsegítheti-e az adóst!

 

Állítsuk talpára az intézményt!

 

Valóságos segítséget köteles biztosítani az állam az dósnak az újrakezdéshez.

Ez az egész társadalom érdeke és akarata!

 

 

 

8. Kényszer értékesítés esetén elővásárlási jog illesse az adóst, melynek feltételei egyezzenek meg egy vételi szándékát bejelentő harmadik személy jogaival. Az adósnak további kötelezettsége ne legyen.

 

Az adóson mindenki gazdagodni akar, de még esélyt sem kap, hogy azonos feltételekkel ő fizesse meg mások nyerészkedését.

Tehát nem a jogos követelést, hanem a koncon marakodó hiénákat is "etetni kell".

A bank már kamatos kamatot söpör be, a behajtó költségeit százezres, milliós nagyságrendben számolja fel (kölcsönszerződésben 20%-ot is találunk) a közjegyző a kölcsön kezdetétől szívja az adós vérét (kötelezettségvállaló nyilatkozat, szerződés-módosítások, felmondás, záradékolás), aztán jön a végrehajtó, avagy a faktorhiéna.)

 

 

 

9.  Amennyiben a pénzintézet a követelést átadja egy követelés-kezelőnek, akkor az adósnak, csak és kizárólag a pénzintézet, és a követeléskezelő között kötött szerződésben meghatározott összeget kelljen megfizetnie.

 

Az állam a 90-es években a rablógazdálkodást folytató bankokat megsegítette, konszolidálta. Tehát a bankárok kisíbolt pénzét visszapótolta!

 

Most a tisztességtelenül kicsalt pénzt az adósokkal fizetteti meg.

 

A bank "beárazza" a követelését, amikor faktorál. Ezt akarjuk – és csak ennyit –kifizetni, állami kölcsönből.

 

Amikor válságok, megszorítások miatt a lakosság (valamint a magán- és kisvállalkozók) nem tudják a kölcsönüket törleszteni, a bankok hírtelen állami segítségért kiáltanak és bankcsődökkel fenyegetődznek.

 

A gyakorlat az, hogy ilyenkor az állam a bankok segítségére siet, ahelyett, hogy a lakosságnak nyújtana segítséget. A bankok megsegítésére mindig van pénz, a lakosságot pedig végrehajtják.

 

 

 

10. Azoknak, akiknek pénzügyi intézmény, közjegyző, végrehajtó, behajtó jogellenesen kárt okozott, vagy a vagyonukat elárverezték, az elszenvedett károkhoz igazodó kártalanítást kell kapjanak.

 

A legnagyobb bűn, még a vadkapitalizmusban is a tulajdonjog megsértése.

 

A tulajdon védelme a jogállam alapvető tétele. Ez az alapjog sérült (a lakhatásról nem is beszélve), amely megalapozza a legmagasabb szintű kártérítést.

 

Kártalanítási törvényt kell hozni, mely automatikusan  lehetővé teszi, hogy a tisztességtelen szerződésből fakadó vagyoni és nem vagyoni kárt meg kell térítenie a kárt okozott szolgáltatónak.

 

A szolgáltatók, különösen a bankok, a fogyasztók érdekét erősen védő jogszabályok hiányában soha nem fognak tisztességesen viselkedni. Nem érdekük.

 

 

 

11. Mindezen eljárások, kivizsgálások felügyeletét egy parlamenti devizahiteles bizottság lássa el, akiknek a tagjai között civil szervezetek képviselői is kapjanak helyet úgy, hogy a bizottság köteles döntést hozni, de a civilek jóváhagyása nélkül a bizottság nem hozhat döntést.

 

Az alapvető követelésünk: a pártok, bankok ne a civilek feje fölött mondják meg, hogy mi a megoldás, mert abból csak a pénzhatalmi rendszer érdekei fognak kidomborodni, méghozzá alattomos megfogalmazásban, mintha a mi érdekünk lenne. Lásd DH. törvények.

A 2011-2012-es devizahiteles parlamenti albizottság csak részben végezte el a feladatát – azt is a civil szervezetek bevonása nélkül.

Nagyon lényeges dokumentumokkal egyáltalán nem foglalkoztak.

 

 

 

12. A Pénzügyi Békéltető Testület legyen független az MNB-től.
Szüntessék meg a bíróságok politikai irányítását és befolyásolását.

 

PBT

 

Amióta fennáll, csak sóhivatal. Hogyan lehetne közvetítő, mediátor, ha bankosok irányítják, vezetik?

Az árfolyamrés vitatása idején hangosan hirdették, hogy az nem költség és nem válik érvénytelenné a szerződés. Ez az előélet alkalmassá tette őket, hogy megkapják a DH2.tv. szerinti elszámolás felülvizsgálatát.

Ez már az állami, bankári pofátlanság legalja.

 

Ha komolyan akarjuk venni a PBT szerepét, akkor nem a bankárokat kiszolgáló strómanokat kell a nyakunkba ültetni, hanem a civileket kell döntési helyzetbe hozni.

HA az MNB komolyan gondolja a bankfelügyeletet, akkor adja a civilek kezében a PBT-t, és az eddig a bankok által választható alávetés legyen kötelező a bankok számára.

Nem kell félni, mert a PBT határozata ellen bírósághoz lehet fordulni!

 

 

Bíróságok

 

 

Már a csapból is az folyik, hogy a bíróságok (ügyészség is) a hatalom kiszolgálói.

A Kúria megmondó embereinek irányító kezét pedig már nem is titkolják. (Lásd Kúria 1/2016. Wellmann féle polgári Jogegységi határozat).

 

A bíróságokat a Bankszövetség (a Star Wars-ban: Kereskedelmi Szövetség) tartja szoros ellenőrzés alatt, ahogy a mindenkori kormányokat is.

Nem tűrjük tovább a bank uralmat, az adósrabszolgaságot, a bábfigurák irányítását a politikai, állami vezetésben, ahogy a bíróságokon sem.

 

 

Bírói függetlenség

 

 

Hány bírót állítottak félre, mert az árfolyamrés szerinte nem költség?

Egyet sem.

Ők most is itt vannak, és azt állítják, hogy az árfolyam emelkedés (árfolyamkockázat) nem költség, a szerződések ezért nem érvénytelenek.

 

 

A felelőtlen és elfogult bírói döntések miatt hány embernek kell még meghalnia, megbetegednie?

Hány családnak kell még széthullania a nyomor, a tehetetlenség miatt?

Hány magyar embertől kell még elköszönnünk gazdasági emigrációba kényszerülése miatt?

 

 

Mindez csak azért mert a bíró "független". A jogtól, kedves politikusok, de nem a hatalomtól!!!

 

Hát állítsuk vissza a bírák egyéni függetlenségét és felelősségét!

El a politikusi és gazdasági hatalmasságok kezeivel a bíróságoktól!

 

 

 

 

 

ADÓSKAMARA

 

dr. Ravasz László – Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum

 

Hámori Gábor – Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége

 

dr. Ölveczky István – Bátor Program Egyesület

 

dr. Boós Tibor  – Jogász

 

Szabó József és Szécsi István – Hiteles Mozgalom

 

Kerékgyártó László – Radikális Bankellenes Csoport

 

Bukovszky László és Dr.Hosszú Istvánné –Hiteles Magyarok Fóruma Érdekvédelmi Egyesület

 

Zomborszky-Fehér Zsolt – Devizahitelesek Mentőöve Egyesület

 

Bene Gábor – Nemzetépítő Népmozgalom

 

Tóth Zsuzsanna

 

Papp Péter

 

Szőcs Tamás

 

 

 

Elérhetőség: dr. Ravasz László

                      

 

 

---------------------------------   FONTOS ----------------------------

 

Ezt a kibővített 12 pontot adtuk át a parlamenti pártoknak. Infó az átadásról:

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/rendezveny/a-kibovitett-12-pont-atadasa-a-parlamenti-partoknak.html