Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


a kifosztásunk következő szakasza - KÖVETELÉS KEZELÉS

2018.09.02

 

koveteleskezeles---kep-01.png

 

 

 

Egyre többet lehet olvasni a követeléskezelésekről. Néhány cikk, teljes terjedelmében (a vége felé vannak évekkel ezelőtti cikkek és részletek egy 2009-es MNB tanulmányból is):

 

 

nepszava.hu

Publikálás dátuma

2018.08.27 08:47

 

Hitelek tízezreit adhatjak-vehetik szabadon, óriásit kaszálhatnak a követelés-kezelő cégek

 

Nem ütközik uniós jogba az EB szerint, ha egy bedőlt hitel az adós hozzájárulása nélkül cserél gazdát. Pedig az adósnak nagyon nem mindegy, kihez kerül felmondott hitelszerződése.

Szabadon adhatják vagy vehetik az adósokkal szemben fennálló követeléseket a bankok anélkül, hogy ők ehhez hozzájárulnának, vagy lehetővé tennék számukra a tartozás visszavásárlását – írja az azenpenzem.hu az Európai Unió Bíróságának egy spanyol ügyben hozott ítélete kapcsán. Mint kiderült, nem ütközik uniós jogba az egyébként a hétköznapokban alkalmazott üzleti gyakorlat.

Itthon hatalmas profit várható a követeléskezelőknél. Az elmúlt években Magyarországon százmilliárdos nagyságrendben adták el a bankok a behajtóknak a bedőlt adósok hiteleit; 2017-ben majdnem 220 milliárd forint adósságot passzoltak át behajtóknak, ennek egyharmadát az utolsó negyedévben. Tavaly az utolsó bő negyedévben majdnem 350 milliárd forint adósság került át a követeléskezelőkhöz (2016-ban összesen 426 milliárd forint). Hogy pontosan mennyiért kelnek el a nem teljesítő hitelek, az üzleti titok.

Az adósok szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy kihez kerül egy felmondott hitelszerződés: ha az egy nagyobb, hosszú távra tervező cégnél landol, rugalmasabban lehet egyezkedni. Ha viszont egy cég egyszeri projektként vásárol fel követeléseket, és gyors megtérülést akar rövid távon, jóval kisebb a lehetőség a megegyezésre.

Nagyban nehezíti az ésszerű követelésrendezést az a nem elhanyagolható tény, hogy a jogi út az adósok részére jelenleg bezáródni látszik, és ez igen magabiztossá tette a követelések érvényesítésében a szolgáltatókat.

 

https://nepszava.hu/3006363_hitelek-tizezreit-adhatjak-vehetik-szabadon-oriasit-kaszalhatnak-a-koveteles-kezelo-cegek

 

 

 

 

 

Szabadon adhatják el a bedőlt adósok hiteleit

2018. augusztus 27. Szabadon adhatják vagy vehetik az adósokkal szemben fennálló követeléseket a bankok anélkül, hogy ők ehhez hozzájárulnának, vagy lehetővé tennék számukra a tartozás visszavásárlását – derül ki az Európai Unió Bíróságának egy spanyol ügyben hozott ítéletéből. Vagyis nem ütközik uniós jogba az egyébként a hétköznapokban alkalmazott üzleti gyakorlat. Itthon a következő években hatalmas profit várható a követeléskezelőknél. 

 

Az elmúlt években Magyarországon százmilliárdos nagyságrendben adták el a bankok a behajtóknak a bedőlt adósok hiteleit; 2017-ben majdnem 220 milliárd forint adósságot passzoltak át behajtóknak, ennek egyharmadát az utolsó negyedévben. Tavaly az utolsó bő negyedévben majdnem 350 milliárd forint adósság került át a követeléskezelőkhöz (2016-ban összesen 426 milliárd forint).


Az adósok (köztük sok volt devizahiteles) közül sokan abban látták a megoldást, hogy ezt az adásvételt kérdőjelezték meg, mert nem tartották jogszerűnek az értékesítést, a faktorcéget pedig nem tekintették partnernek. Számukra lehet hidegzuhany az Európai Bíróság spanyol ügyben hozott friss ítélete.

Ennek az a lényege, hogy nem ütközik uniós jogba az a – nálunk is a mindennapokban alkalmazott - gyakorlat, „amely abból áll, hogy valamely fogyasztóval szemben fennálló követelést engedményeznek vagy vásárolnak, anélkül hogy a fogyasztói kölcsönszerződés az ilyen engedményezés lehetőségét előírná, vagy hogy utóbbit ezen engedményezésről előzetesen tájékoztatnák, illetve ahhoz hozzájárulását adná”. Nem kell biztosítani az adós számára azt a lehetőséget sem, hogy visszavásárolja és ezzel megszüntesse a tartozását úgy, hogy kifizeti azt az ellenértéket kamatokkal, költségekkel és eljárási költségekkel együtt, amennyiért azt megvásárolták.

Vagyis nem kell az adós beleegyezése ahhoz, hogy a bank eladhassa a követelést, és nem kell biztosítani neki azt sem, hogy annyiért szálljon ki a hitelből, amennyiért a bank azt eladta.


 

Nagyot nyertek volna

A spanyol jogban egyébként a helyi Polgári Törvénykönyv szabályozza az ilyen követelés-átruházásokat, amire az uniós bíróság szerint nem kell alkalmazni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelvet.

A spanyol ügyben az adósok két hitelt vettek fel, amit aztán nem fizettek, így a Banco Santander az összesen 53664 eurós tartozást eladta 3215 euróért. Érthető tehát, hogy az adósok miért szerettek volna úgy megszabadulni az adósságtól, hogy annak mindössze 6 százalékát kamatokkal és költségekkel megnövelve fizették volna ki.

 

Mennyiért adják-veszik az adósságot?

Itthon (is) üzleti titokként kezelik a bankok és a faktorcégek, hogy mennyiért kelnek el a nem teljesítő hitelek. Persze nagyon nem mindegy, hogy jelzáloghitelről van szó, ahol ingatlanfedezet van, vagy fedezetlen hitelekről. Kérdés, hogy mekkora a csomag, amit a bank értékesíteni kíván, és persze az időpont sem mellékes. A közelmúltban éppen az egyik bank vezetője dicsekedett azzal, hogy milyen jól tették, hogy korábban nem adtak el követeléseket, ma ugyanis már 12-14 százalékon is megvásárolnak lakossági fedezetlen, érvényesíthetetlen, elévült követelést.

Persze az ingatlanhiteleknél más a helyzet. Az elmúlt évek ingatlanpiaci áremelkedésének köszönhetően ma már akár 60 százalékon is megvehetik a 2-3 ingatlanból álló csomagot a követeléskezelők, de jellemzően legalább 50 százalékot fizetnek érte, míg egy nagyobb állománynál – piaci hírek szerint - ez a 20 százalékot sem érte el.


 

Nem mindegy, hol landolt a hitel

Az adósnak tehát nincs beleszólása abba, hogy hol landol a felmondott hitelszerződése. Pedig nagyon nem mindegy, hogy kivel kell tárgyalnia. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnökének tapasztalatai szerint minél nagyobb egy cég, annál rugalmasabban lehet egyezkedni. Nem mindegy ugyanis, milyen az üzletpolitikája. Ha hosszú távra tervez, az adósságrendezést is lehet hosszú távon kezelni (több évre szóló megállapodás havi törlesztőrészletekkel). Ha viszont gyakorlatilag csak egyszeri projektként vásárol fel követeléseket, és gyors megtérülést akar rövid távon, jóval kisebb a lehetőség a megegyezésre. Vannak nagy, nemzetközi faktorcégek is, ezek viszont „elmagyarosodtak”. Vagyis egyáltalán nem a nemzetközi sztenderdek szerint tárgyalnak. Éppen ezért Barabás Gyula szerint nagyon fontos lenne, hogy megszülessen az egységes kódex a követeléskezelésről, amiben fel lehet sorolni, hogy mit tehetnek. Addig ugyanis lehetőség van a szabadrablásra

Tagadhatatlan azonban az is, hogy nagyban nehezíti az ésszerű követelésrendezést az a nem elhanyagolható tény, hogy a jogi út az adósok részére jelenleg bezáródni látszik, és ez igen magabiztossá tette a követelések érvényesítésében a szolgáltatókat.

Barabás Gyula szerint itthon a következő 3-5 évben a faktorcégek jóval magasabb profithányaddal működhetnek majd, mint a bankszektor. Ezen az időtávon 1000 milliárd forint körüli eredmény is lecsapódhat ezeknél a cégeknél – véli a szakember.

Szerző: Lovas Judit

http://www.azenpenzem.hu/cikkek/szabadon-adhatjak-el-a-bedolt-adosok-hiteleit/5169/

 

 

 

Hidegzuhany a devizahiteleseknek: szabadon adható, vehető a bedőlt hitel

2018. augusztus. 27. 08:46

Egy spanyol ügyben hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága.

 

Az énpénzem.hu szúrta ki az Európai Unió Bíróságának azt az ítéletét, amely egy spanyol ügyben született, de magyarországi adósokat is érint. Az ügy lényege: a spanyol adósok két hitelt vettek fel, amiket aztán nem fizettek, így a Banco Santander az összesen 53 664 eurós tartozást eladta 3215 euróért. A bíróság szerint jogszerűen. A testület ugyanis kimondta: a bankok szabadon adhatják vagy vehetik az adósokkal szemben fennálló követeléseket anélkül, hogy ők ehhez hozzájárulnának, vagy lehetővé tennék számukra a tartozás visszavásárlását. Vagyis nem ütközik uniós jogba az egyébként a hétköznapokban alkalmazott üzleti gyakorlat.

Az elmúlt években Magyarországon százmilliárdos nagyságrendben adták el a bankok a behajtóknak a bedőlt adósok hiteleit; 2017-ben majdnem 220 milliárd forint adósságot passzoltak át behajtóknak, ennek egyharmadát az utolsó negyedévben. Tavaly az utolsó bő negyedévben majdnem 350 milliárd forint adósság került át a követeléskezelőkhöz Az adósok (köztük sok volt devizahiteles) közül sokan abban látták a megoldást, hogy ezt az adásvételt kérdőjelezték meg, mert nem tartották jogszerűnek az értékesítést, a faktorcéget pedig nem tekintették partnernek. Számukra lehet hidegzuhany az Európai Bíróság spanyol ügyben hozott friss ítélete.

 

http://hvg.hu/gazdasag/20180827_Hidegzuhany_a_devizahiteleseknek_szabadon_adhato_veheto_a_bedolt_hitel

 

 

 

 

 

Tavaly 2318 lakásból dobták ki az adósokat

Százmilliárdok mentek behajtókhoz

2018. március 1. A frissen megjelent statisztikák szerint tovább javult a bankok által nyilvántartott hitelek minősége, azaz: csökkent a jelentős hátralékot felhalmozott tartozások aránya. Részletesebben megnézve azonban mindez nem azt jelenti, hogy lényegesen kevesebb adós szenvedne. Sokakat a bankok helyett behajtók „üldöznek”, nem csekély azoknak a száma sem, akik elbukták lakásukat.

 

Tavaly decemberben a háztartási hitelek 7,5 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, ami 0,9 százalékpontos csökkenésnek felel meg a korábbi negyedévhez képest – tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A két évvel korábbi helyzethez képest még látványosabb a javulás. Az adatokat részletesebben megnézve jól látszik, hogy nem minden hiteltípus esetében ugyanannyira kedvező az irány.
 

90 napon túli hitel aránya (%)

Megnevezés

2015.

2017.

Lakáshitel Ft

4,9

15,3

Lakáshitel deviza*

28,8

23,6

Lakáshitel támogatott

3,8

2,4

Szabad felhasználású jelzálog Ft

31,2

17,0

Szabad felhasználású jelzálog deviza*

54,0

58,1

Személyi hitel

11,6

4,1

Autóhitel

20,5

23,5

Számlahitel

9,2

7,2

ÖSSZESEN

18,1

7,5

* mostanra már nagyon alacsony az állomány
Forrás: MNB adatok alapján Azénpénzem.hu számítás


A képhez hozzátartoznak azok a kölcsönök is, amelyeket csak külön segítséggel képesek fizetni az adósok. A legelterjedtebb banki módszer (átstrukturálás), hogy a törlesztőt a futamidő meghosszabbításával csökkentik. Előfordul időszakosan csökkentett törlesztő, ami esetenként csak elodázza a gondokat. Mint tapasztaltuk, ilyenkor újra kérnek – és nem egyszer kapnak is – segítséget a hitelesek. A friss statisztika szerint az átstrukturált hiteleken belül a 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya tavaly év végére 30,4 százalékot tett ki, ami a megelőző negyedévhez képest 1,9 százalékpontos, 2015 végéhez képest pedig 10 százalékpontos csökkenés.

 

Sokaknak még mindig az otthona a tét


A szépülő számok esetenként csak a hitelezőknek jelentenek jó hírt, és nem az adósoknak. A problémásabb tartozásokat ugyanis követeléskezelőnek adják át (ennek az „irodalmi” elnevezése a portfoliótisztítás). Aki már volt kapcsolatban behajtóval (ahogy azt elég sok olvasónk tapasztalatai mutatják), az nem sok jót mond az eljárásról.

Az MNB jelentése szerint 2017 negyedik negyedévében a háztartási hitelek folyósítása meghaladta a tőketörlesztéseket, összességében azonban csökkent a háztartások fennálló tőketartozása, elsősorban a tárgynegyedévben eladott követelések növekedése miatt.

A piacon azt rebesgetik, hogy a követeléskezelők vállalták, hogy a választásokig türelmesek lesznek, és keményebb módszereket csak azt követően vetnek be. Erre egyébként semmilyen bizonyítékot nem találtunk, az viszont tény, hogy 2017-ben a bankok majdnem 220 milliárd forint adósságot passzoltak át behajtóknak, ennek egyharmadát az utolsó negyedévben. Az előző évben az utolsó bő negyedévben majdnem 350 milliárd forint adósság került át a követeléskezelőkhöz (2016-ban összesen 426 milliárd forint), ezeknek az ügyeknek a többsége pedig még most is folyamatban van.

A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy sokan már elvesztették lakásukat. A friss adatok szerint tavaly összesen a 2016. évi több mint kétszeresét, összesen 2318 otthon eladását kényszerítették ki a bankok. A kényszerértékesítés nem feltétlenül jelent kilakoltatást, az viszont biztos, hogy az adóst ilyenkor kidobják tulajdonosi pozíciójából. Arról, hogy ezt követően még mekkora adósságot kénytelenek még „földönfutóként” is cipelni a hátukon, nincs adat.

A magyar szabályozásban ugyanis, ha a lakás elvész, attól még az adósság megmaradhat. A 
magáncsőd egyszerűsítésére, az eszközkezelős program megújítására tavaly tavaszra ígért intézkedések elmaradtak, az árverési törvény módosítása pedig – ahogy a mostani moratórium is – a választásokig a szőnyeg alá sepri a gondokat.

 

Itt összegyűjtöttük a tudnivalókat az eszközkezelős (NET) programról

A magáncsőd részleteiről itt tájékozódhat

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem

http://www.azenpenzem.hu/cikkek/szazmilliardok-mentek-behajtokhoz/4749/

 

 

 

Aprópénzért szabadulnak a rossz adósoktól a bankok

[ORIGO]2012.07.19. 7:03

 

Elfogyott a bankok türelme, elkezdték nagy mennyiségben eladni a bebukott áru- és személyi hiteleket. Eddig is tisztogattak az adósaik között, de az idén egyre több bukott hitel landol követelésvásárlóknál, ráadásul a válság előtti ár töredékéért. Az elrejtőzés nem jó stratégia, rengeteg pénzt lehet bukni vele. A nehéz helyzetbe került lakáshitelesek többsége viszont egyelőre lapíthat.

 

"Átszakadt a gát. A bankok az idén elkezdték valóban komoly méretekben önteni a piacra a rossz hiteleket" - mondta Kiss Ádám, a Díjbeszedő Faktorház Nyrt. vezérigazgatója, aki a magyar követelésvásárlói piac három legnagyobb cégének egyikét irányítja. Tapasztalatai szerint egyelőre nem a lakáshitelektől, hanem az úgynevezett fedezetlen kölcsönöktől (személyi kölcsönöktől, áruhitelektől, hitelkártya-tartozásoktól) szabadulnak a bankok, ezeket lehet ugyanis könnyebben értékesíteni. Csak az utóbbi hetekben 35-40 milliárd forintnyi tendert írtak ki a bankok fedezetlen hitelekre. A lakáshiteleknél ez a hullám még várat magára, de Kiss Ádám szerint ez is csak idő kérdése.

Felfalusi Péter, a piac egyik legnagyobb szereplőjének számító, svéd tulajdonban lévő Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója részben a kivonuló bankokkal magyarázza a növekedést. "Ez nem jelenti azt, hogy most dőltek volna be tömegesen a hitelek. Inkább arról van szó, hogy vannak bankok, amelyek az elmúlt egy-három évben nem vagy csak korlátozottan voltak jelen a piacon. Másfelől pedig voltak kivonuló bankok, a HSBC, a Credigen vagy éppen a Santander, ők pedig a leírt és le nem írt fedezetlen hiteleiktől is megváltak, illetve megválnak" - tette hozzá.

A válság elmélyülése, 2008 ősze után egyre több lett a bedőlt hitel, de a bankok egyre óvatosabbak, minimálisra csökkent a fedezetlen hitelezés, így rossz adósokból is egyre kevesebb lesz. Ráadásul a hiteléhség is jelentősen csökkent, a háztartások ugyanis inkább próbálják visszafizetni a tartozásaikat. 

 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének májusban kiadott kockázati jelentése szerint a nem jelzáloghitelek, amelyekbe az autóhitelek is beletartoznak, közel ötöde volt nem fizető státuszban. A múlt év második felében lassult a fedezetlen hiteleket is felölelő bedőlt hitelek arányának növekedése, ami azzal magyarázható, hogy több bank is növekvő volumenben ad el fedezetlen lakossági követeléseket, jellemzően követelésbehajtással foglalkozó pénzügyi vállalkozásoknak.

Csomagban takarítják a portfóliót

Ha valaki már 90 napon túl nem törleszti a hitelét, akkor a bankok egy ideig próbálják házon belül kezelni a behajtást, egy idő után azonban elegük lesz az ügyféllel járó vesződségből, és rábízzák a dolgot egy követeléskezelőre, vagy végleges megoldást keresve egy követelésvásárló cégnek értékesítik a hiteleket. Ez utóbbi kétféleképpen történhet: vagy úgy, hogy hosszú távú - 1-2 éves - szerződést köt a bank egy céggel, amelynek azután  - mondjuk havonta - átad egy rossz hitelcsomagot, vagy időről időre versenyeztetnek cégeket, bizonyos egyedi jellemzőkkel bíró hitelcsomagokra licitálhatnak a követelésvásárlók.

A liciteken nyilván a legtöbbször az nyer, aki a legtöbbet kínálja, de mivel a behajtásuk meglehetősen bizonytalan, manapság tizedáron adják-veszik a rossz portfóliókat. Kiss Ádám szerint 2008-ban még körülbelül 20-30 százalékos volt a tipikus ár (ha tehát 1 milliárd forintnyi behajtandó tartozást csomagolt össze, akkor 200-300 millió forintért adott túl ezen a bank), a válság azonban a padlóra küldte az árakat, és a követelésvásárló cégek most jellemzően a tartozás tizedét hajlandóak kifizetni egy tipikus, lejárt, fedezetlen követelésállományért. "A fedezetlen termékeknél, hiteltől függően 6-25 százalékos az átlagos eladási ár, amely megfelel a piaci áraknak" - írta kérdésünkre az OTP is.

Ezek a hitelcsomagok azonban igazán rossz minőségűek, jellemzően csak három-négy éves távlatban lehet elfogadható mennyiségű pénzt behajtani utánuk. Egy követelésvásárló munkatársa azt mondta, hogy már akkor elégedettek, ha mondjuk egy adott termék vételárát egy-két év alatt sikerült behozni.  

Miért fizet jobban az adós a behajtónak, mint a banknak?

A követelésvásárlók belépésekor a legerősebb hatás pszichológiai. Azt követően, hogy már nem a bank, hanem egy újabb szereplő próbálja meg behajtani a tartozást, a késésben lévő adós megijed. Többségük ilyenkor azonnal fizet, két-három hónapon belül pedig a követelések 75-80 százaléka befolyik, ezért a jogi típusú behajtásra nem minden esetben kerül sor. Ha mégis, akkor a behajtó hivatalosan követelheti az ügyféltől a tartozást, és elindíthatja a végrehajtást is. Ennek keretében az adós fizetését és a nyugdíját is letilthatják, ha van neki, lefoglalhatják az autóját, tévéjét.


 

A bankok magatartása eltérő, van, amelyik évekkel ezelőtt elkezdte a portfólió tisztítását, és folyamatosan, kisebb csomagokban bízta másra a behajtást, de a többségük mostanra elégelte meg a dolgot, és az idén kezdték nagyobb tempóban kiszórni a piacra a rossz hiteleket. Olyan is akad, amelyiknek saját faktorháza van, így kvázi házon belül oldja meg a dolgokat.

A lakáshitelekből csak csipegetnek

A bankokból kipucolt állomány körülbelül fele személyi kölcsön, az ilyen tartozások esetében az egy ügyfélre jutó átlagos összeg - a Díjbeszedő Faktorház tapasztalata szerint - 600-700 ezer forint. Az átadott állomány másik fele áruhitelből és hitelkártya-tartozásból jön össze, az előbbinél átlagosan 300 ezer forintot kell behajtani, az utóbbinál 150-200 ezer forintot.

A fedezetlen hitelek piacán egyelőre pörög a bolt a követelésvásárlóknak, a lakáshitelekből viszont még csak csipegetnek, jóllehet ez az állomány közel négyszerese a fedezetlen hitelekének. A bankok szívesen eladnák itt is a késedelmes, rossz hiteleiket, a követelésvásárlók azonban kockázatosnak tartják az ilyen tartozások tömeges megvételét. Az ingatlanpiac ma nem tudná ezeket felszívni (nem véletlen, hogy az árverésekre is kvótát határozott meg a kormány a bankok részére), a lakáspiac pang, befektetési célú ingatlanvásárlás alig akad, mindez nagyon kockázatossá teszi a lakáshitelek behajtását.

A hitelek mögötti fedezetet, pláne rövid időn belül, nem lehet pénzzé tenni, és mivel itt jóval nagyobb összegű hitelekről is van szó, a lekötött tőke igénye is sokkal magasabb lenne. (A követelések megvásárlása és a tartozás behajtása vagy az ingatlanfedezet értékesítése közötti időben ugyanis a követelésvásárlóknak kell megfinanszírozniuk az összeget.) Kiss Ádám szerint egyelőre nincs olyan szereplő a piacon, aki nagy tömegben bele merne vágni ebbe az üzletbe.

Lehet és kell is egyeztetni, ha baj van

Sok ügyfél megretten, ha a követeléskezelőhöz kerül az adóssága, és elbújik előle, ez azonban az egyik legrosszabb megoldás. A bankkal, a követeléskezelővel is lehet - és kell is - egyezkedni, a lényeg az, hogy mutasson együttműködési és fizetési hajlandóságot. Lehet haladékot, részletfizetést kérni. "Több százezer forintos tartozásnál esetén is akár havi 5-10 ezer fizetési hajlandóságot mutatva elkerülhető a jogi eljárás" - mondta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója.

"Sajnos azonban az ügyfelek többsége nem együttműködő, ezért mi is, és a követeléskezelő cégek is, egyre jobban koncentrálunk a jogi eljárásokra, mivel nincs más megoldás" - tette hozzá az Intrum vezetője, aki azt mondta, elbújni már csak azért sem érdemes, mert a követeléskezelőknek ez a fő tevékenységük, emlékezni fognak a tartozásra, és az elévülési idő előtt megindítják a jogi eljárást. Ezt pedig két dolog miatt érdemes elkerülni, egyrészt a jogi eljárásban már nem lehet egyeztetni a követeléskezelővel, akkor már a végrehajtóé a főszerep, másfelől pedig az eljárás költségeit is az adósnak kell állnia, ami egy 100 ezer forintos tartozást 40-50 százalékkal is megdobhat. 

 

http://www.origo.hu/gazdasag/20120716-tisztogatnak-a-bankok-porog-az-adossagpiac.html

 

 

 

 

Megindul a bedőlt lakáshitelek eladása Magyarországon?

2016. május 3. 17:22 

 

Tizedére kellene csökkenteni a magáncsőd dokumentációs igényét ahhoz, hogy a rendszer működőképes lehessen - mondja Becsei András. A Magyar Bankszövetség alelnöke, egyúttal az OTP Jelzálogbank első embere a Portfolio-nak adott válaszaiban a Nemzeti Eszközkezelő mandátumának további 25 ezer lakással történő bővítését és a végrehajtások egyszerűsítését is javasolja. Az MNB új ajánlásának megfelelően azonban az ügyféllel való együttműködést tekintik elsődlegesnek.

 

Március 1-je óta nincs kilakoltatási moratórium és kényszerértékesítési kvóta sem, mégsem hallani, hogy ezrével lakoltatnának kis családokat a bankok. Mi akadályozza most a lakásfedezetek érvényesítését?

A kilakoltatások 80-85%-a nem banki, hanem önkormányzati, közmű, illetve egyéb, pl. parkolási tartozások miatt történik. Szakértői becslések alapján továbbá havonta 2500 nem teljesítő ingatlanhitel válik teljesítővé, amely által a fizetési problémával küzdő ingatlanhitel ügyletek száma 2017-ben 100 ezer alá csökkenhet. A jelenleg a gyakorlatban működő megoldás az ingatlan közös értékesítése, szerződésmódosítás és a Nemzeti Eszközkezelőnek (NET) való felajánlás. A végrehajtások szintén fontos szerepet töltenének be a fedezetérvényesítésben, azonban a jelenlegi szabályozás túlzottan bürokratikus. Ez a hitelezés tartós magas szintjének akadálya lehet a későbbiekben. A Bankszövetség javasolja, hogy a végrehajtási eljárás egyszerűsítésre kerüljön, 1 éven belül érvényesíthető legyen a fedezet. 

Sokat panaszkodnak a bankok a végrehajtások költségességére, bonyolultságára. Melyek a leginkább változtatásra szoruló pontjai a törvénynek?

A végrehajtási eljárás gyorsítása és költségeinek csökkentése érdekében az elmúlt időszakban több komoly intézkedés bevezetésére is sor került, itt külön említést érdemel az eljárás kezdeményezésének, és a végrehajtóval történő kommunikációnak az elektronikus csatornára történő átterelése. További racionalizálási lehetőségeket látunk a kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentésében, az eljárási határidők szabályozásában és azok betartatásában.

Szintén márciusban ajánlást adott ki az MNB a nem teljesítő adósok kezeléséről. Milyen főbb újdonságokat hoz ez az OTP rossz adósok felé tanúsított magatartásában?

A bankok eddig is rendelkeztek különböző áthidaló megoldásokkal, amelyeket felajánlottak ügyfeleinek, a kapcsolatfelvétel különböző formáinak alkalmazásával. Az MNB-ajánlás fő céljának azt látjuk, hogy a jelenleg hátralékos ügyfelek mindegyike kapjon még egy konzultációs lehetőséget a hitelezőjével a megoldási lehetőségek áttekintésére 2016. szeptember 30-ig. A konzultáció sikeres létrejötte érdekében az ajánlás két vagy három kapcsolat felvételi kísérletet ír elő. 

Fontosnak tartom kiemelni, hogy az MNB-ajánlás kifejezetten az együttműködő ügyfelek számára kívánja biztosítani a számára legmegfelelőbb áthidaló megoldás megtalálását, ezért nagyon fontos, hogy az ügyfelek is nyitottak legyenek a hitelezőjükkel történő párbeszédre.


Fontos, hogy az ajánlás a legalább 30 napos fizetési késedelemmel rendelkező ügyfelekre vonatkozik, amely a gyakorlatban egy havi hátraléknak megfelelő tartozás, ez rendkívül rövid idő, a Bankszövetség emiatt javasolja a 30 napot 90 napra módosítani. Emellett javasoljuk, hogy az olyan ügyfelek esetén, ahol az elmúlt egy évben már történt sikeres kapcsolatfelvétel, ott erre való tekintettel ne kelljen alkalmazni a kapcsolatfelvételre vonatkozó előírásokat.

Az eddigi 25 ezer után idén további 10 ezer lakást vásárolhat meg a Nemzeti Eszközkezelő (NET). A bankok szeretik ezt a programot - támogatják-e tehát a további bővítését?

A Magyar Nemzeti Bank 2015. novemberi tanulmánya alapján a NET kvótájának további 25 ezerrel való bővítése javasolt. Ugyanis a nem teljesítő jelzáloghitelesek közül legalább ennyi családnak nincs vagy távolról sem megfelelő mértékű a jövedelme a hiteltörlesztéshez. A jelenlegi 25+10 ezres NET kvóta a nyáron kifut.

Úgy hírlik, egyre több befektető érdeklődik a nem teljesítő jelzáloghitelek iránt is. Megindulhat-e idén ezek tömeges értékesítése a bankok felől?

Tömeges értékesítésre nem számítunk, de vélhetően lesznek olyan bankok, melyek értékesítik a nem teljesítő jelzáloghitel-portfóliójukat. A befektetők által kínált ár és a portfóliókat eladó bankok által kért ár ugyanis jelentősen közelített egymáshoz az elmúlt időszakban.

Amennyiben a szabályozó tovább szigorítja a bankok esetén az előírásokat, az mind több bankot a követelések értékesítése felé terelheti. Az elmúlt években megszigorodott törvényi keretek és az új MNB-ajánláson túl már kevés teret látunk az újabb szabályok alkotásának.

Jó hír lenne, ha a NET melletti állami programok is működnének, így például a magáncsőd intézményének megreformálása is szükséges. Az adósok helyzetének rendezését és a portfólió tisztítását ez az eszköz segíthetné például. Ugyanakkor a magáncsőd működőképességéhez az adminisztráció drasztikus egyszerűsítése szükséges. Például a belépési dokumentáció tizedére csökkentése.

https://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/megindul-a-bedolt-lakashitelek-eladasa-magyarorszagon.231266.html

 

 

Kerülőutakon lakoltatják ki a hiteleseket

 

[ORIGO] 2009.09.04. 17:03

 

A bajba jutott lakáshitelesek árverésre kerülő ingatlanjainak csupán csekély részét értékesítik az adósok számára legtöbb garanciát kínáló bírósági végrehajtási eljárások keretén belül. Többségük ezen eljáráson kívül talál új tulajdonosra, az adósok pedig nem egyszer kiszolgáltatott helyzettel, uzsorakölcsönökkel kénytelenek szembenézni. Az adósokat védő törvények nem elég hatékonyak, a fő gondot jelentő pénzügyi vállalkozásokra pedig szinte semmilyen szabályozás nem vonatkozik.

"Nem bírósági úton senkit nem lehet kilakoltatni" - ez az alapszabály, de ez nem jelenti azt, hogy erre nem is tesznek kísérletet. Sőt, a tapasztalatok szerint a nem jogszerű, jellemzően megfélemlítésen alapuló kilakoltatás jellemzőbb, mint a törvényes végrehajtás.

A Magyar Hitelszövetség adatai szerint az elmúlt években több mint háromezer jogtalan kilakoltatási esetről lehetett szó, és valamennyi ilyen ügy pénzügyi vállalkozásokkal kötött megállapodás eredménye volt. Azt nem lehet tudni, hogy pontosan hány ilyen szerződés köttetett az elmúlt években, mivel a pénzügyi vállalkozások - ellentétben a kereskedelmi bankokkal -, semmilyen adatszolgáltatást nem nyújtanak.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) adatai szerint tavaly összesen 1500 olyan lakóingatlan-árverés volt, amelyet hivatalos bírósági végrehajtás során rendeltek el, és ebből kevesebb mint 270 kilakoltatásra került sor. A nem bírósági kilakoltatások száma ebben a kontextusban sem ismert, de a banki adatok szerint annyit azért lehet tudni, hogy 3500 ingatlan került bírósági végrehajtáson kívüli árverésre.

 

A kialakult helyzetről árulkodó az a tény, hogy a Parlament szociális bizottsága közleményében kifejezetten utal arra, hogy a bankok és a hitelkihelyezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozások az etikai kódex megalkotásáig, valamint a pénzügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos ellenőrzések lefolytatásáig ne kezdeményezzék a kilakoltatásokat, próbáljanak ügyfeleikkel egyezségre jutni, vagyis tanúsítsanak önmérsékletet.

Elvek és gyakorlat

Elvileg tehát bírósági végzés nélkül senkit nem lehetne kilakoltatni, de a tapasztalatok szerint mégis számos ilyen eset van. Az adóst ilyenkor jellemzően őrző-védő cégek munkatársai "költöztetik el": az a tipikus, hogy a követeléssel rendelkező társaság, jellemzően nem a hitelező bank, hanem a követelést megvásárló cég ezeken a társaságokon keresztül addig zaklatja az adóst, ameddig az úgy nem látja, hogy érdemesebb elhagynia a lakást, mint rettegésben élni - annak ellenére, hogy a jogszabályok szerint nem lenne kötelezhető a kiköltözésre.

A nem bírósági végrehajtás kérésének jellemzően két oka van: a hivatalos út egyrészről nagyon sok időt vesz igénybe (a bírósági eljárás elindulása akár egy év is lehet), másrészről pedig a bankok nem szívesen exponálják magukat a bíróságokon mint egyszerű állampolgárok kisemmizői - inkább megpróbálják ezt elkerülni, aminek egyik lehetősége a követelés eladása.

 

Veszélyes opciók

Az szinte mindegy is, hogy miért bukott be a hitel, netán a bank módosította "kőszívűen" a feltételeket, avagy az adós becsülte túl saját erejét, centizte ki az utolsó forintig anyagi lehetőségeit. "A legnagyobb probléma a pénzügyi vállalkozásokkal kötött, úgynevezett opciós szerződésekkel van. Ezek nyomán akár több ezer kilakoltatásra lehetett példa, és egy része jogtalanul történt" - mondta az [origo]-nak Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke.

A szóban forgó konstrukció lényege, hogy a hitelt közvetítő vállalkozás vételi opciót köt ki arra az esetre, ha az ügyfél nem fizeti a hitelét, az opció értéke pedig sokkal alacsonyabb, általában a fele,  mint a lakás valós piaci értéke, és feltűnően sokszor megegyezik vagy közelében van a hitelösszegnek. Egy sima kereskedelmi banki jelzáloghitelnél nem áll fent ez a probléma, a finanszírozó bank ugyanis elidegenítési és terhelési tilalmat köt ki a szerződésben, ezzel kizárja, hogy a bank előtt valaki más tegye rá a kezét az ingatlanra és értékesíthesse azt, viszont lehetőséget biztosít a bajba került tulajdonosnak, hogy a biztosítékból saját értékesítés esetén rendezni tudja adósságát. Az előbbi opciós formánál ez szinte kizárt.

Barabás Gyula szerint voltak olyan bankok, amelyek nem voltak hajlandóak finanszírozni az elsősorban a vételi opció és a valós piaci érték közötti különbségből adódó haszonra pályázó vállalkozásokat, de sajnos akadtak kivételek. Szerinte a legjobb az lenne, ha az összes pénzintézet felhagyna ezzel az üzleti gyakorlattal, mert egy pillanatnyi gazdasági haszon mellett a pénzügyi vállalkozások sajátos célcsoportjainak finanszírozása hosszútávon súlyos társadalmi-szociális károkat okoz.

Megkérdőjelezett intézkedések

Az illetékesek már felfigyeltek a sokszor jogfosztottá váló, bajba került adósok problémájára, de az eddigi intézkedések hatékonyságát sokan megkérdőjelezik. Például egy korábban elfogadott jogszabály a munkanélkülivé vált, vagy fizetési nehézségekkel küzdő, ám munkával rendelkezők számára átmeneti támogatást biztosít hiteltörlesztéseik során, de itt lényegében csupán pár tízezer forintról beszélünk.

Ugyan az önkormányzatoknak szintén törvény garantálja az elővásárlási jogot a kényszerárverésekre jutó ingatlanok esetében, ám előre látható, hogy a helyhatóságoknak ilyesmire eddig sem volt, és ezután még kevésbé lesz saját erőforrásuk.

Sokszor lehetetlen követni a bajba került lakáshiteleseket megsegíteni szándékozó jogalkotói intézkedéseket, elképzeléseket. Számok repkednek arról, hány ember, család érintett, újabb és újabb javaslatok látnak napvilágot, majd közvetlenül az ellenérvek; további törvénymódosítások várhatóak jelenleg is - amelyekre meglehet, nincs is szükség, csak a jelenlegi jogszabályok adta lehetőségeket kellene kihasználni. Szeptember 15-ig a kormány, pontosabban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium előterjeszti a lakáshitelesek védelmére szolgáló törvényjavaslatokat. Információink szerint ezekben - többek közt - részletfizetési kedvezmények szerepelnek majd.

Ilyen lehetőségeket a jelenlegi végrehajtási törvény is tartalmaz - hívta fel figyelmünket Krejniker Miklós, a MBVK elnöke -, amely a kötelezettségek teljesítésére törekvő, a hitelezővel együttműködő, és a fizetési szándékát tanúsító, nem teljesen fizetésképtelen adósok számára biztosítható. Mivel mód van arra, hogy a részletteljesítésre kész és képes adósnak (családjának) ne kelljen elhagynia a lakásául szolgáló ingatlant, e körben nincs szükség a végrehajtási kódex módosítására. Ráadásul a bírósági végrehajtási eljárásban eddig is létezett a téli időszakra vonatkozó kilakoltatási moratórium, amely egyéb, magánjogi eljárásban nem ismert.

A kamarai elnök szerint mindez közvetve jelzi, nem a számos alkalommal, több ízben átfogóan módosított végrehajtási törvény jogi garanciáival akadnak gondok. A tapasztalatok szerint ugyanis az ingatlanok többségét a bírósági végrehajtási eljárásokon kívül értékesítik, például adós és bank közösen, vagy a bank saját maga teszi ezt.  Létezik még egy lehetőség, amikor pénzügyi közvetítő céget bíznak meg ezzel.

Krejniker Miklós szerint az alapvető gond az, hogy a bírósági végrehajtási eljárás garanciái nélkül az adós kiszolgáltatott helyzetbe hozható, kisemmizhető. Nem véletlenül vizsgálódik mind a rendőrség, mind a PSZÁF abban a körben, hogy egyes pénzügyi vállalkozások előre megfontolt módon hozták olyan helyzetbe az adósokat, hogy azok - hiába az áthidaló kölcsön -, előbb-utóbb biztosan nem tudtak törleszteni.

Törvény és etikai kódex

Barabás Gyula azt javasolja a hitelfelvételt tervező háztartásoknak, hogy kerüljék megfelelő iroda nélküli kölcsön közvetítését például az újságokban hirdető olyan vállalkozásokat, akik nem mondják meg, melyik bank képviseletében hirdettek, vagy azt a látszatot keltik, miszerint szinte nincs megoldhatatlan helyzet. A hitelszövetség véleménye szerint törvényi szabályozással kellene megtiltani az ominózus vállalkozások működését, a hiteleket közvetítő ügynökökről pedig egy adatbázist kell létrehozni, amire csak azok kerülhetnek fel, akik megfelelő szaktudással, tapasztalattal és érvényes banki szerződéssel rendelkeznek. Akiről pedig kiderül, hogy átverte az ügyfelet vagy a magasabb jutalékért nem a legjobb konstrukcióra köttetett szerződést az ügyféllel, azonnal kizárnák a körből.

A törvényi szabályozás mellett ezt szolgálja majd a hitelszövetség etikai kódexe, amelynek megszegése hosszú évekre kitiltja a rendszerből a szabályszegőket. Ezzel egyetért Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének vezetője, és hozzátette: csak olyan ügynökkel vagy céggel álljunk szóba, aki megfelelő irodát működtet. "A gyorséttermekben vagy a parkolóban ne kössünk olyan megbízási szerződést, ne adjunk ki személyes adatokat is tartalmazó iratokat, amelyek visszaélésre adhatnak okot. Mindig tudjuk meg, kivel ülünk le tárgyalni" - figyelmeztetnek az illetékesek.
 
Barabás Gyula ehhez annyit tett hozzá, ha egy kereskedelmi bank vagy egy megbízható hitelközvetítő azt mondja, hogy nem vagyunk hitelképesek, akkor azt részben az ügyfél érdekében mondja, ebben az esetben le kell nyelni a békát és akkor folyamodni kölcsönért, amikor az adott háztartás pénzügyi helyzete ezt valóban lehetővé teszi. "Nehéz ezt elfogadni, tudom, de lehet, hogy ezzel az otthonunkat mentjük meg. Tanuljunk a rossz példákból!"

A bankoknak is vannak lehetőségeik

Szintén megér egy misét, hogy a portfoliójukat a követelés eladásával megtisztító bankok és egyes, gyanúba került pénzügyi szolgáltatók közt milyen kapcsolat áll fenn. Utóbbiak ugyanis - miként szó volt róla -, nem fordulnak végrehajtóhoz, és bizony kétséges, nem jogkövető módszerekkel próbálják "jobb belátásra" bírni az adósokat. Maga a törlesztés, részletfizetés mikéntje nem érdekes számukra, hiszen nekik az ingatlan kell. Ezek az ügyek ráadásul vészjósló módon megszaporodtak tavaly ősz óta.

Ha egy bank valóban úgymond segíteni akar az adósnak, és volt üzletfelét meg kívánja óvni az egyre több kritikát kapó pénzügyi közvetítőktől - ha úgy tetszik az uzsorakölcsönöktől - és egyéb meglepetésektől, akkor a Polgári törvénykönyv által biztosított jogintézményt, a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítését is választhatja - mutatott rá a végrehajtói kamara elnöke. Ez ugyan hosszadalmasabb, mint a követelés eladása egyes pénzügyi vállalkozások részére, ám nem csupán a portfolió-tisztítás az érdeke egy banknak, hanem az is, hogy neve ne legyen összefüggésbe hozható olyan kétes vállalkozásokkal, amelyekkel szemben a rendőrség, és/vagy a PSZÁF vizsgálódik.

 

http://www.origo.hu/jog/20090903-lakashitel-vegrehajtas-felelemkeltes-a-kilakoltatasok-tobbsege-nem-jogszeru.html

 

 

 

 

 

Homolya Dániel –Szigel Gábor : A bankok háztartási hitelezéshez kapcsolódó követeléskezelése

 

(részletek)

..az MNB 2009 nyarán a hazai bankok és követelésvásárlással, illetve követeléskezeléssel foglalkozó pénzügyi vállalatok körében felmérést végzett a lakossági hitelezésben alkalmazott követeléskezelési folyamatokról.5 A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az adósok növekvő fizetési problémáira reagálva a bankok jelentősen növelték követeléskezelésre fordított erőforrásaikat, javították, átalakították folyamataikat, illetve a korábbiaknál nagyobb mértékben törekedtek a problémás adósokkal való megállapodásra. Ezt jól mutatja, hogy a jelzáloghiteleknél a korábbi 0-ról 0,7 százalékra, míg a fedezetlen hiteleknél 0,5 százalék alattiról 2,5 százalék fölé nőtt az átstrukturált hitelszerződések számaránya. A bankok annál is inkább igyekeztek megállapodni az adósokkal, mivel a végtörlesztések alakulására vonatkozó adatok alapján a problémás ügyletek hitelkiváltással történő előtörlesztése a korábban tapasztalt mérték harmadára-ötödére esett vissza, a követelésvásárlási piac beszűkült, az ingatlanárveréseknél pedig továbbra is alacsony, 15 százalék alatti a sikerességi arány.

 

A banki követeléskezelés célja, hogy az esedékes fizetési kötelezettségeiket elmulasztó adósokat hátralékaik rendezésére bírja, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akkor a bank követelésének megtérülését a rendelkezésre álló fedezetekből biztosítsa. Egy adós akkor eshet késedelembe, ha a) nem tud (pl. jövedelemkiesés vagy nagy mértékű nem várt kiadás miatt), b) nem akar fizetni (pl. mert más típusú kiadásait előnyben részesíti a hitel törlesztőrészletével szemben). Mindkét ok lehet átmeneti vagy tartós. Átmeneti nehézségek esetén a fizetést akadályozó problémák megszűnésével az adós teljesítőképessége akár magától is helyreállhat. Ha a nem fizetés oka az adós fizetési hajlandóságának tartós hiánya (nem akar fizetni), akkor a banki követeléskezelés feladata az adós magatartásának befolyásolása.

 

Számításaink szerint 2008 júniusa és 2009 júniusa között összességében mintegy 25 ezerrel emelkedhetett a 90 napon túli mulasztásban levő jelzálogfedezetű ügyletek és mintegy 200 ezerrel az ugyanekkora késedelemben levő fedezetlen ügyletek száma. Így 2009 júniusának végén mintegy 42 ezer jelzálogfedezetű és körülbelül 500 ezer fedezetlen, nem lezárt ügylet lehetett 90 napos késedelemben a bankok könyveiben.

 

A hazai hitelintézetek jelentős része a hitelszerződés felmondását követő bírósági jogérvényesítés és végrehajtón keresztüli behajtás időben sokáig elhúzódó nehézségeit nem vállalta a válság előtt, ezért követeléskezelésre és követelésvásárlásra szakosodott pénzügyi vállalkozásoknak („faktoringcégeknek”) értékesítette a felmondott követeléseit. Ezek a cégek az így megszerzett követelések kedvezményezettjeivé válnak, és mindazon tartozási tételeket (tehát nemcsak magát a tőkét, hanem az ügyleti és késedelmi kamatokat is) követelhetik az adóstól, amit a bank is követelt. A követelésvásárló cégek mindaddig követelhetik az adóstól az eredeti hitelszerződésből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, amíg azoknak maradéktalanul eleget nem tesz, vagy amíg megállapodást nem tudnak kötni.

 

A múltban a bankok jellemzően fél és kettő év késedelem között értékesítették az ügyleteket a hitel könyv szerinti értékének 10–30 százalékán. A követelések eladása főként a fedezetlen hiteleknél volt jellemző, a jelzáloggal fedezett hitelek eladásától a bankok tartózkodtak. A válság hatására ebben a folyamatban nem látunk változást. A jelzáloghiteleknél az ingatlan értékesítésével a bank belátható határidőn belül a pénzéhez juthat, így ez a behajtási mód jobban megéri a hitelintézeteknek, mint egy beszűkült követelésvásárlási piacon való értékesítés. Ezért az eladások továbbra is a kis összegű fedezetlen hitelekhez kapcsolódhatnak.

 

A felmondott jelzáloghiteleknél a hitelező előbb-utóbb az ingatlanfedezet segítségével szerez érvényt követelésének. Ez történhet az adóssal együttműködve is, ilyenkor általában maga az adós hirdeti meg ingatlanát eladásra, majd a vételárból rendezi a hitelintézet felé a tartozását (általában ez az adós számára a legkedvezőbb megoldás). A hazai bankoknál az ingatlanra vonatkozó vételi opció kikötése nem jellemző (ez inkább a pénzügyi vállalkozásoknál fordult elő), ehelyett inkább (megadott minimumáron) az ingatlan nyílt árverezését szokták kikötni a hitelszerződésekben. Amennyiben az adós nem működik együtt, akkor a hitelintézet az erre szakosodott cégek bevonásával meghirdetheti az adott ingatlant árverezésre. Az árverező cégek körében végzett felmérések alapján a 2008. szeptember és 2009. január között átlagosan havi 75-100 ingatlant kínáltak árverésre, 2009. februártól pedig havi 200- 300 ingatlan került kalapács alá (7. ábra). Ez a szám azonban megtévesztő, mivel a vizsgált hónapokban a meghirdetett ingatlanoknak átlagosan mindössze 5-13 százalékát sikerült értékesíteni, a többi így a következő hónapokban újra és újra árverezésre kerülhetett.

 

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara adatai szerint, bírósági végrehajtás keretein belül 2008-ban összesen 1500 ilyen lakóingatlanárverés volt, és ebből kevesebb, mint 270 esetben került sor kilakoltatásra.12 Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy ezekben a számokban még nem tükröződhetnek a válság hatásai: mint láttuk, a bankok a jelzáloghitelek esetében a korábbiaknál türelmesebben járnak el (a jelzáloghiteleknél egyébként is ritka volt a fél éven belüli felmondás), a korábbiaknál ritkábban mondják fel a szerződéseket, és próbálnak jobban együttműködni az adóssal. Így feltehetően csak a jövőben emelkedhet mind a közvetlen, mind a végrehajtási árverezések száma.

 

https://www.mnb.hu/letoltes/stabjel-4-homolya-szigel-200911-hu.pdf