Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Adóskamara törvényjavaslat - 1. rész

2018.03.04

Többen beszélnek már a "felvételkori árfolyamon" történő forintosításról.

 

Az Adóskamara a 12 pontjával összhangban elkészítette a saját törvényjavaslatát. Ezt eljuttattuk azoknak a pártoknak (Jobbik, MSZP-Párbeszéd, LMP), amelyek elfogadták a követeléseinket.

 

A törvényjavaslatot két részben tesszük most elérhetővé:

 

1. rész - rendelkező rész (a §-ok)

2. rész - általános indoklás

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/adoskamara-torvenyjavaslat---2.-resz.html

 

 

tv-jav---1.-resz-rendelkezo---kep.png

 

 

2018 évi … törvény

a deviza- és devizaalapú hitel-, lízing- és kölcsönszerződések

tisztességes elszámolásáról

 

 

                                                                                                          

Az igazságosság és a pénzügyi fogyasztóvédelmi törvények és elvek érvényre juttatása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

 

 

 

  1. Általános rendelkezések

 

 

1.§

 

 

  1. E törvény hatálya az e törvény hatálybelépést megelőzően kötött deviza és deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekre terjed ki. E törvény alkalmazásában deviza és deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés.

 

  1. Az e törvényben foglalt szabályokat kell alkalmazni azokra a szerződésekre, amelyek teljesítésére irányuló kötelezettség végtörlesztés következtében szűnt meg (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXIII. törvény 200/B. §-ban foglaltak szerint).

 

  1. Az e törvényben foglalt szabályokat kell alkalmazni azokra a szerződésekre, amelyek forintosítás során alakultak át (2014. évi LXXXVII. törvény az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről).

 

  1. Az e törvényben meghatározott kötelezettségek és jogosultságok azt a pénzügyi intézményt terhelik, illetve illetik, amely e törvény hatálybalépésének napján a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelés jogosultja, ha a fogyasztói kölcsönszerződés korábban megszűnt, akkor azt a pénzügyi intézményt, amely a szerződés megszűnésekor a szerződésből eredő követelés jogosultja volt.

 

  1. E törvény végrehajtása érdekében а fogyasztói kölcsönszerződés jogosulti pozíciójában bekövetkezett alanyváltozásban érintett pénzügyi intézmények egymással együttműködni kötelesek. Együttműködési kötelezettsége alapján а korábbi jogosult pénzügyi intézmény az е törvény teljesítéséhez szükséges adatokat а (4) bekezdés szerinti pénzügyi intézmény rendelkezésére bocsátja. Е körben а pénzügyi intézmények egymás közötti viszonyában а banktitok megtartására vonatkozó külön törvényi kötelezettség nem áll fenn.

 

 

  1. Értelmező rendelkezések

 

 

2.§

 

Е törvény alkalmazásban:

1. fogyasztó: а hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti fogyasztó,

2. pénzügyi intézmény: а Hpt. 7. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi intézmény,

3. pénzügyi lízingszerződés: а Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontjában foglalt feltételeknek megfelelő szerződés.

 

 

  1. A devizaárfolyam rendezése

 

 

3.§

 

  1. A fogyasztói szerződések vonatkozásában vélelmezni kell, hogy tisztességtelen a deviza elszámolásra, valamint az elszámolás árfolyamára (napi-, piaci, eladási-, közép árfolyamára) vonatkozó mindennemű kikötés. Vélelmezni kell, hogy a pénzintézet a fogyasztói kölcsönszerződés deviza alapú elszámolásával, devizában történő nyilvántartásával és deviza árfolyamának, kockázatának várható alakulásával kapcsolatban megtévesztő, félrevezető, valótlan információkat közölt a fogyasztóval, valamint lényeges, fontos információkat elhallgatott.

 

  1. Az (1) bekezdés szerinti szerződési kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény ez a törvényi vélelmet nem dönti meg, a 5.§ (1) bekezdés szerinti határidőben nem kezdeményezi a polgári eljárás lefolytatását vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti.

 

 

  1. Az (1) bekezdés szerinti semmis kikötés helyére a kölcsön folyósítás napján, a pénzintézet által használt, úgynevezett felvételkori árfolyamot kell alkalmazni, mind a folyósítás, mind pedig minden a törlesztés esetén.

 

  1. A pénzügyi intézményeknek e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül kell az átszámítást elvégeznie úgy, hogy semmilyen kamatot, költséget nem számolhatnak fel.

 

  1. A (3) bekezdés szerinti átszámítás jogszerűségét a pénzügyi fogyasztóvédelmi jogkörben eljáró, a Magyar Nemzeti Banktól független Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzi.

 

  1. A felállítandó Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Hatóság létrehozásáról külön törvény rendelkezik.

 

  1. A polgári peres eljárás

 

4.§

 

 

  1. Az ezen alcím alatt szabályozott perre а polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Рр.) rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 

  1. А perben alperes а Magyar Állam.

 

  1. А perben a jogi képviselet kötelező.

 

  1. А perben а bíróság soron kívül jár el.

 

  1. А perben az idézés és а többi bírósági irat kézbesítését bírósági alkalmazott végzi.

 

  1. А perben а bíróság nem köteles а jogvita eldöntése érdekében а bizonyításra szoruló tényekről, а bizonyítási teherről, illetve а bizonyítás sikertelenségének következményeiről а feleket előzetesen tájékoztatni.

 

  1. А perben nincs helye
  1. beavatkozásnak,
  2. keresetváltoztatásnak,
  3. viszontkeresetnek,
  4. szünetelésnek,
  5. а Рр. 148 § (1) bekezdés alkalmazásának,
  6. bírósági meghagyás kibocsátásának,
  7. hiánypótlásnak.

 

 

 

5. §

 

  1.  А pénzügyi intézmény 3. § szerinti polgári peres eljárást megindító keresetlevelének az е törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül kell а bírósághoz beérkeznie, е határidő jogvesztő.

 

  1. Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

 

  1. А pénzügyi intézménynek egy keresetlevélben kell kérnie az általa alkalmazott, a 3.§. (1) bekezdésében meghatározott valamennyi szerződéses kikötései érvényességének megállapítását, a   vélelem megdöntését.

 

  1. А pénzügyi intézmény а keresetében kizárólag а 8. § (3) bekezdésében foglaltak megállapítását kérheti.

 

  1. А keresetlevélhez csatolt mellékletekben be kell nyújtani azon tényeket és bizonyítékokat, amelyek а pénzügyi intézmény szerint megalapozzák а kereseti kérelemben foglaltakat. А keresetlevélhez továbbá elektronikus adathordozót kell csatolni, amely tartalmazza а keresetlevélnek és mellékleteinek informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett változatát.

 

  1. А keresetlevélnek а Рр. 176.. §-a alapján való visszautasítása esetében а keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha а felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított öt nap alatta keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja.   

 

  1. Az elsőfokú peres eljárás illetéke 2.500.000 forint.

 

 

6. §

 

  1. А per а Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartozik.

 

  1. Ha а рег bonyolultsága indokolja, az elsőfokú bírósága tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy а perben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha а bíróság а рег tanács elé utalásáról rendelkezett, utóbb а perben egyesbíró nem járhat el.

 

  1. А bíróság а keresetet harminc napon belül bírálja el.

 

 

 

7. §

 

  1. А tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy а keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítése а tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze.

 

  1. А tárgyalást legkésőbb а keresetlevélnek а bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.

 

  1. Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek а tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy а keresetlevélben előadottakat vagy az alperes védekezését igazolják. Bizonyítás felvételének helye van а felek által nyomban felajánlott bizonyítékokra is.

 

  1. А tárgyalást egy alkalommal és csak akkor lehet elhalasztani –legfeljebb hét napra –, ha ez а felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.

 

8. §

 

  1. А bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy а pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott szerződéses kikötés а 3. § (1) bekezdése szerint tisztességes-e.

 

  1. Ha а bíróság azt állapítja meg, hogy а pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott szerződéses kikötés nem felel meg а 3. § (1) bekezdés szerinti bármelyik feltételnek, megállapítja, hogy а szerződéses kikötés tisztességtelen és ezért érvénytelen.

 

  1. Ha а bíróság azt állapítja meg, hogy а pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott szerződéses kikötés megfelel а 3. § (1) bekezdés szerinti valamennyi feltételnek, megállapítja, hogy а szerződéses kikötés tisztességes és ezért érvényes.

 

 

9. §

 

 

  1. Az ítélet kihirdetését -legfeljebb tizenöt napra — halaszthatja el а bíróság.

 

  1. Az elsőfokú határozatot — kivéve, ha annak kihirdetését а bíróság elhalasztotta —annak meghozatalától számított legkésőbb nyolc napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő három napon belül kézbesíteni kell. Ha az ítélet kihirdetését а bíróság elhalasztotta, а kihirdetéskor jelen lévő feleknek а bíróság az írásba foglalt ítéletet nyomban kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti, а meg nem jelent feleknek pedig három napon belül kézbesíti.

 

 

10. §

 

  1.  А fellebbezés határideje а határozat közlésétől számított nyolc nap.

 

  1. Az ítélet elleni fellebbezés illetéke 3.500.000 forint.

 

  1. Ha а fellebbezés nem felel meg а Рр. rendelkezéseinek vagy elmulasztották az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését, а bíróság а fellebbezést — hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve —elutasítja. Ha elutasításra nincs ok és а fellebbezési határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve, ha а fellebbezést valamennyi fél hiánytalanul benyújtotta, az elsőfokú bíróság azt а per összes irataival együtt legkésőbb három napon belül felterjeszti а másodfokú bírósághoz.

 

  1. А bíróság а fellebbezést а (3) bekezdés szerinti felterjesztéstől számított harminc napon belül bírálja el.

 

  1. А tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy а fellebbezésnek az ellenfél részére való kézbesítése а tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. А bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

 

  1. А bírósága tárgyalást legkésőbb az iratoknak а másodfokú bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra tűzi ki.

 

  1. А fellebbezési ellenkérelmet legkésőbb а tárgyaláson kell а másodfokú bíróságnál előterjeszteni. А tárgyalás egy alkalommal —legfeljebb hét napra — halasztható el.

 

 

 

11. §

 

  1. А másodfokú eljárást befejező határozatot — kivéve, ha annak kihirdetését а bíróság elhalasztotta — annak meghozatalától számított legkésőbb nyolc napon belül kell írásba foglalni. А másodfokú eljárást befejező határozatot а másodfokú bíróság három napon belül kézbesíti а feleknek. А másodfokú bíróság akkor küldi vissza az iratokat az elsőfokú bíróságnak, ha az ítélet ellen nem terjesztettek el ő felülvizsgálati kérelmet. Ha а másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, а másodfokú eljárás befejezése után az iratokat а másodfokú bíróság legkésőbb az írásba foglalást követő három napon belül megküldi az elsőfokú bíróságnak.

 

  1. Ha а másodfokú bíróság az ítélet kihirdetését elhalasztotta, а már írásba foglalt ítéletét а jelenlévő feleknek nyomban kézbesíti és ezt а jegyzőkönyvben is feltünteti.

 

 

12. §

 

  1. А felülvizsgálati kérelmet а másodfokú határozatot hozó bíróságnál а határozat közlésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél а perben érdekelve van.

 

  1. Az ítélet elleni felülvizsgálat illetéke 5.500.000 forint.

 

  1. Ha а felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve, ha а felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, а másodfokú bíróság azt az ügy irataival együtt haladéktalanul, de legkésőbb három пароп belül felterjeszti а Kúriához.

 

  1. А Kúria а felülvizsgálati eljárást а (3) bekezdés szerinti felterjesztéstől számított 30 пароп belül folytatja le.

 

  1. Az eljárást befejez ő határozatot is а Kúria kézbesíti а feleknek.

 

 

  1. A folyamatban lévő végrehajtások szabályzása

 

13.§

 

  1. А bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit az е §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 

  1. Е § alkalmazásában kölcsönszerződés: pénzügyi intézmény és fogyasztó, mint adós vagy adóstárs által kötött deviza alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés.

 

  1. А kölcsönszerződésen alapuló követelések behajtása iránt folyamatban lévő (vagy zálogjogosult bekapcsolódásával folyamatban lévő) végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni.

 

 

 

  1. Elszámolás utáni követelések rendezése

 

14.§

 

  1. Amennyiben a 3.§ (4) szerinti újra számolás eredménye az, hogy a pénzintézetnek fizetési kötelezettsége van (az adós túlfizetésben van), akkor a pénzintézetnek 8 napon belül az adós folyószámlájára kell utalnia a pénzösszeget. Amennyiben az adósnak nincs banki folyószámlája, akkor az adós kérheti írásban a lakcímére történő utalást, vagy kérheti a készpénzben történő kifizetést.

 

  1. Amennyiben a 3.§ (4) szerinti újra számolás eredménye az, hogy a fogyasztónak van még mindig fizetési kötelezettsége a szerződésből eredő követelés jogosultja felé, akkor az adós jogosult kedvezményes, a futamidő végéig fix kamatozású kölcsön igénybevételére.

 

  1. A kedvezményes kamatozású kölcsön szabályait és feltételrendszerét külön törvény szabályozza.

 

 

 

  1. Devizahiteles perek rendezése

 

15.§

 

  1. Úgy kell tekinteni, hogy az elmúlt években pereskedő devizahiteles adósok a pereiket megnyerték (árfolyamrés, tisztességtelen kamatemelés, megtévesztő árfolyamkockázat ismertetés). A törvény hatálybalépéséig az adósok által fizetett illetékek az adósoknak kamatostól visszajárnak.

 

  1. A korábban az adósokra kirótt perköltséget a perben érintett pénzintézetek viselik, azt az adósok részére kötelesek 90 napon belül megtéríteni.

 

  1. A pereskedő devizahiteles adósok a perlés során felmerült költségeikről (ügyvédi költség, posta költség stb.) tételes, illetve átalánydíjas költségmegtérítést kérhetnek a Magyar Nemzeti Banktól. Ezen kártérítés menetéről külön törvény rendelkezik.

 

 

 

  1. Végrehajtottak, kilakoltatottak kártalanítása

 

16.§

 

  1. A már végrehajtott, végrehajtás alá került, már kilakoltatott devizahiteles adósok tételes, illetve átalánydíjas költségmegtérítést kérhetnek a Magyar Nemzeti Banktól. Ezen kártérítés menetéről külön törvény rendelkezik.

 

 

 

  1. Záró rendelkezések

 

17.§

 

 

Ez а törvény а kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.