Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csányi hazudik, hazudik HAZUDIK !!!

2018.09.21

csanyi-haudik---kep.png

 

 

MTI 2018. szeptember 20., csütörtök 13:03  

  

Csányi: az OTP eredménye idén elérheti az 1 milliárd eurót

 

    Budapest, 2018. szeptember 20., csütörtök (MTI) - Az OTP Bank Nyrt. idei eredménye történelmi léptékű lesz, eléri az 1 milliárd eurót, vagy nagyon közel lesz hozzá; ennél biztosabbat azért nem lehet mondani, mert nem tudni, hogyan alakul majd az euró árfolyama - mondta Csányi Sándor csütörtökön, a BÉT 50 konferencián.

 

...A devizahitelekről kifejtette: általában a bankokat okolják ezért, de a hatóságok legalább olyan felelősek, mert meg kellett volna állítani ezt a folyamatot. Bár a veszélyt az OTP jelezte mindenhol, nem történtek intézkedések. A válság előtti fellendülésnek a bankok és a vállalkozások is megfizették az árát az elnök-vezérigazgató szerint, hitelszűke köszöntött be. Hozzátette, bízik abban, hogy a 2016 óta tartó fellendülés tartósabb lesz, mint az előző.... (részlet az MTI közleményből)

 

 

 

Olvassuk csak a

 

2008-as közleményüket:

 

 

ebz \ gry

MTI 2018. szeptember 20., csütörtök 14:33

 

Csányi: túlzóak az aggodalmak

 

a devizahitelezéssel kapcsolatban

 

Budapest, 2008. február 14., csütörtök (MTI)

 

Csányi Sándor szerint túlzóak az állami aggodalmak a devizaalapú, és különösen a jen alapú hitelezés kockázataival kapcsolatban.    

 

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a bank csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a jen korábbi árfolyammozgását figyelembe véve egyáltalán nem nevezhető kockázatosabbnak, mint például svájci frank.
Ezzel együtt emlékeztetett arra, hogy korábban lobbizott azért, hogy a deviza alapú lakáshitelekre ne legyen állami támogatás, ami tovább ösztönzi a hitelfelvételt.


Az OTP a jen alapú hitelek kihelyezésénél az ügyfelek és a saját kockázatának csökkentésére szigorúbb feltételeket alkalmaz – például a hitelképesség és a fedezet esetén magasabb összegű feltételeket szab. Egyben lehetőséget biztosít az ügyfeleknek a hitel devizaalapjának módosítására, amire csak a deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbözetet fizetteti meg.

Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese valószínűtlennek nevezte, hogy a forint árfolyama olyan szintre gyengüljön, ami már jelentős hatással lehetne a visszafizetésre. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban, amikor hónapokra mintegy 10 százalékot gyengült a forint, annak szinte semmi ilyen jellegű hatása nem volt. Becslése szerint ez a határ mintegy 300 forintos euró árfolyamnál van, de akkor is csak a hitelek néhány százalékát érintené.


Urbán szerint erre utal az is, hogy az ilyen hiteleket felvevők abból a mintegy egymilliós rétegből kerülnek ki, akik az átlag feletti legális keresettel rendelkeznek. Okfejtése szerint az adó- és járulék-intézkedések ennek a rétegnek mintegy 20 százalékkal csökkentették a nettó bevételeit 2007-ben, mégsem romlott a hiteltörlesztési hajlandóságuk. Ehhez képest egy jelentősebb forintgyengülés - banki statisztikákat figyelembe véve – hat százalékos tehernövekedésnél nem jelenthetne többet.


Hangsúlyozta, hogy a devizahitelezés visszaszorítására a legjobb lehetőség az infláció visszaszorítása lenne, például az állami kiadások mérséklésével, hiszen például Csehországban és Szlovákiában, ahol alacsony a pénzromlás üteme, jellemzően nincs kereslet a deviza alapú hitelekre. Értelmetlennek nevezte, hogy a bankokra valamilyen adminisztratív korlátokat vessenek ki, például korlátozzák a tartalékolási szabályokkal vagy más módon a kihelyezhető deviza alapú hitelek arányát a portfólióban. Szerinte a kockázat ugyanis elsősorban nem a bankok, hanem az ügyfelek kockázata, amit egy ilyen intézkedés nem érintene.


Számításai szerint a forintnak mintegy 50 százalékkal kellene gyengülnie a jennel szemben ahhoz, hogy a jen alapú hitel kedvezőtlenebb legyen, mint a forint alapú hitel, de még ekkor sem biztosan, hiszen a forint kamatpálya a makrogazdasági politika miatt bizonytalan.


Az OTP banknál október óta folyósítanak jen alapú hiteleket, 2007 utolsó negyedében a mintegy 53,7 milliárd forint jelzálog alapú szabad felhasználású hitelt folyósítottak, ennek 43 százalékát jen alapon.

 

 

Van 2007-es is:

 

 

 

Bank - a bankok nem aggódnak

 

a kelet-európai devizakölcsönök miatt

 

Bécs, 2007. október 17., szerda (MTI/Reuters)

 

A közép- és kelet-európai lakossági étvágy a devizakölcsönökre gondos ügykezelést igényel, de nem jár különösebb kockázattal, és ha minden kötél szakad, a központi bank majd segít, mondták bankárok egy Reuters szervezte, bécsi befektetési értekezleten szerdán.    

 

A térségben a balti országok járnak az élen: náluk a lakossági és a vállalati hitelek 60-75 százalékát jegyzik euróban, dollárban vagy svájci frankban. Romániában, Magyarországon, Bulgáriában 50 százalék körül van az ilyen kölcsönök aránya a teljes hitelezésen belül, hangzott el a tanácskozáson.


A bankárok szerint a kockázatok megfelelő fedezetkezeléssel ellensúlyozhatók, és hosszú távon mindenképp a hitelezés növekedésére kell számítani, hiszen a kelet-európai hitelezés aránya a GDP-hez képest még mindig messze elmarad a fejlett országokétól.


A térségben legnagyobb kereskedelmi bankcsoport, az UniCredit közép- és kelet-európai hiteleinek 20-25 százaléka van külföldi valutában.


A második helyezett Erste Banktól 20 milliárd eurónak megfelelő kölcsön van kint devizában, főleg Romániában, Magyarországon és Horvátországban, ez a térségi hitelezésének körülbelül a 20százaléka.


Az osztrák RZB kelet-európai intézete, a Raiffeisen International - a nagyságra harmadik csoport a térségben – 42 milliárd eurónyi közé- és kelet-európai kintlevőségének majdnem a fele alacsony kamatú valutában, jobbára svájci frankban jegyzett, főleg Lengyelországban és Magyarországon.


Az OTP Bank hiteleinek több mint egyharmada devizahitel, főleg euróban és svájci frankban, mondták az értekezleten.


Elemzők szerint azonban a kockázat nagyobb, mintsem a bankok és a hitelfelvevők vélik. Úgy gondolják, hogy a térség számos országára jellemző, a GDP-hez képest 20 százalék körüli folyómérleg hiány mellett teljesen bizonytalan a helyi valuták árfolyama hosszabb távon, mindig lehet tartani erős ingadozástól.


Az OTP vezérigazgató-helyettese, Urbán László elismeri, hogy "ha külső megrázkódtatás miatt a valuta hosszabb távra durván leértékelődik, 20 százalékkal vagy akár még jobban, akkor ennek lehet káros hatása a kölcsön-portfóliókra". - De gondoljunk a központi bank pénzügypolitikai tanácsára. Vajon hagyná, hogy ilyesmi bekövetkezzen? Én nem hiszem, hogy hagyná - idézte Urbánt a Reuters szerdán.