Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Levelünk a Kúriának - 2018.09.25.

2018.09.27

level-kurianak-18.09.25---kep.png

 

Tisztelt Kúria!

     Tisztelt Dr. Darák Péter elnök úr!

 

 

Ahhoz, hogy a devizahitelek árfolyamkockázatával kellő mélységében tudjunk foglalkozni, érdemes megismerkedni a DH törvények meghozatala előtti években történtekkel is.

 

Hasonlóan, mint most 2018 őszén, a C-51/17 sz. ügy ítéletének meghozatalát követően, hét évvel ezelőtt, 2011 ősze is a remény időszaka volt.

 

 

Rogán Antal törvényjavaslata – 2011. szeptember

 

A kedvezményes árfolyamú végtörlesztésről szóló törvénytervezet Rogán Antal nyújtotta be a Parlament elnökének 2011. szeptember 16.-án, pénteken (T/4144).

Részlet az indoklásból:

„A Javaslat átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az ingatlannal fedezett fogyasztóval kötött deviza alapú hitelek rögzített árfolyamon teljes előtörlesztésre (végtörlesztésre) kerüljenek.”

„A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyasztóval kötött lakóingatlannal fedezett deviza alapú kölcsön végtörlesztését a hiteladós svájci frank esetében 180 HUF/CHF, euró esetében 250 HUF/EUR, japán jen estében 200 HUF/10JPY árfolyamon teljesítse. Az erre vonatkozó igénybejelentés végső határidejét is meghatározza a Javaslat…”

http://www.parlament.hu/irom39/04144/04144.pdf

 

A törvényjavaslat a Hitelintézeti törvényt egészítené ki a 200/B§-al. Részlet:

„az árfolyam alkalmazására a pénzügyi intézmény abban az esetben köteles, ha

b, a kölcsönszerződést a pénzügyi intézmény … nem mondta fel.

c, a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentését a hitelfelvevő 2011. december 30. napjáig a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény részére benyújtja…

http://www.parlament.hu/irom39/04144/04144.pdf

 

 

Három nappal később, 2011. szeptember 19.-én, hétfőn a Parlament rendelkezett a törvényjavaslat gyorsított megtárgyalásáról, aznap volt a vita és el is fogadták a törvényjavaslatot.

 

 

A kedvezményes árfolyamú végtörlesztésről szóló parlamenti vitában elhangzott:  

„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen az első kérdés, ami felmerül az emberben, hogy milyen szükség van ezekre a törvényjavaslatokra. Szerintem a válasz evidens és egyértelmű: azokat az embereket, akik annak idején a devizahitel felvételének a lehetőségével éltek, kevés kivétellel, de gyakorlatilag megtévesztették és becsapták; megtévesztették és becsapták abban az értelemben, hogy messze nem voltak tisztában a devizahitelek felvételének minden kockázatával. De még ha azzal tisztában is lettek volna, minden valószínűség szerint senki nem hívta fel a figyelmüket arra, hogy azok a szerződéses konstrukciók, amelyeket aláírhattak akkoriban - és nem volt más választásuk mást aláírni -, gyakorlatilag minden egyes kockázatot kivétel nélkül az ügyfélre hárítanak.

 

Valószínűleg arra sem hívta fel senki külön egyébként a hitelfelvevők figyelmét, hogy mindezeken túlmenően nem elegendő az, hogy a devizahiteleknek magukban óriási árfolyamkockázatuk van, nem elegendő az, hogy minden kockázatot a hitelt nyújtók, tehát a bankok és a pénzintézetek a hitelfelvevők, azaz a magyar családok számára hárítanak át, ezenkívül ráadásul az akkoriban aláírt szerződésekkel ezt egyoldalú szerződésmódosítás keretében is megtehették a magyar bankok. Tisztelt képviselőtársaim, ez bizonyos értelemben Európában is egyedülálló. Ily módon, ekkora kockázatot egyoldalú szerződésmódosítással, minden kockázati elem áthárításával, azt gondolom, nincs olyan európai uniós tagállam, ahol ezt a hitelezési gyakorlatot folytatni lehetett volna.”

 

„Azok, akik élnek az árfolyamgát lehetőségével, kiszámítható törlesztőrészletet kapnak, pontosan kiszámíthatják, hogy egyébként mennyit kell fizetni januárban, mennyit decemberben, hogyan alakul éven belül és a következő három évben a törlesztőrészlet nagysága. Ez azonban nem jelenti azt, hogy pontosan azért, mert a hitelt felvevők túlnyomó részét megtévesztették és becsapták, ne kellene megnyitni a lehetőséget az előtt, hogy ebből az előnytelen szerződésből, ebből az előnytelen konstrukcióból a hitelfelvevő kiléphessen; természetesen úgy, hogy a kockázat egy részét önnönmaga vállalja.

 

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az a törvényjavaslat, ami előttünk fekszik, pontosan erről szól. A kedvezményes végtörlesztés lehetősége biztosítja azt, hogy a kockázat egy részét a hitelfelvevő vállalja, más részét a bank vállalja, és ezzel egyébként ki tud lépni a szerződő fél ebből a konstrukcióból 180 forintos svájcifrank-árfolyam, 250 forintos euró árfolyam, illetve 2 forintos jenárfolyam mellett. Az a törvényjavaslat, ami elénk került, pontosan ezt írja körbe.”

 

„Ugye azokról beszélünk, akik devizahitelt vettek fel, akármilyen felhasználásra, lévén, hogy ez lehetett lakáscélú vagy akár szabad felhasználású devizahitel is, viszont annak fedezetét lakóingatlanon telepített jelzálog biztosítja; ez több mint egymillió család, több mint egymillió ember Magyarországon. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez a kör élhet az előbbiekben említett végtörlesztés lehetőségével. Azt is tudnunk kell, hogy ezen belül több mint 80 százaléka ezeknek a hiteleknek alapvetően 10 millió forint alatti hitel. Azt is tudnunk kell, hogy a maradék 20 százalék nagy része is egyébként a 10 és 30 millió forint közötti kategóriába esik, és 30 millió fölött gyakorlatilag körülbelül 38-40 ezer magyar családnak van egyébként devizaalapú jelzáloghitele.

Tudniuk kell, hogy az elmúlt hetekben - természetesen a bejelentés óta és a miniszterelnök úr által megerősített bejelentés óta - több olyan orgánum is volt, amelyik elvégzett ezzel kapcsolatban spontán közvélemény-kutatásokat az érintett hitelfelvevők között. Ebből egyértelműen az derül ki, hogy a hitelfelvevők jelentős részben megpróbálnak élni a végtörlesztés lehetőségével, és ugyanezekből a számokból - akár ha a portfolio.hu-ra utalok - az is egyértelműen kiderül, hogy itt nincs különbség aközött, hogy valaki mekkora összegű hitelt vett fel. Aki kis összegű hitelt vett fel, az is megpróbálja mozgósítani a családi erőforrásokat, vagy megpróbál forinthitelhez jutni annak érdekében, hogy ebből a számára kétségkívül nagy kockázatot jelentő és rendkívül előnytelen szerződésből ki tudjon lépni.

 

Azt gondolom, hogy ezek között éppúgy lesznek kisemberek, mint nem kisemberek. Minden kétséget kizáróan a magyar társadalom előbb említett széles rétegéből, tehát az egymillió családból sokan próbálnak meg majd élni a végtörlesztés lehetőségével.”

„..én azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat Magyarországon minden család számára nyit egy lehetőséget. Ezzel a lehetőséggel ők élhetnek, ők dönthetik el, hogy megfelelő-e számukra ez a konstrukció, a forinthitelre való áttérés, vagy éppen a családi erőforrások mozgósításával a végtörlesztés.”

 

„…a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül mind a bank köteles a végtörlesztést előkészíteni, illetve a hitelt felvevő, a végtörleszteni szándékozó is 60 napon belül köteles a hitel törlesztését elvégezni.”

 

„Külön parlamenti vizsgálatnak kell azt tisztáznia, hogy kik és milyen felelősséggel rendelkeznek azért, hogy Magyarországon nem léptették életbe azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyek Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, de akár még Horvátországban is léteztek és működtek. Ezt a felelősséget nem itt és most kell tisztázni, erre van külön fórum, én azt gondolom.”

(Parlamenti jegyzőkönyv – Rogán Antal a napirendi pont előadója- 2011.09.19.)

 

 

Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:

„Azt gondolom, hogy a javaslat támogathatóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezen javaslat ellen bizonyos körök részéről igen heves támadások, igen heves reakciók érkeztek. Ez pontosan azt jelzi, hogy ez a javaslat sért bizonyos érdekeket. Sért olyan érdekeket, amelyek az előző időszakban extraprofitra tettek szert a magyar háztartásokkal, a magyar családokkal szemben.

Azt gondolom, hogy ez a javaslat azért is támogatandó, mert vannak ennek a javaslatnak nyertesei, és vannak vesztesei. Ennek a javaslatnak egyértelműen nyertese lehet az a több tízezer, több százezer magyar család, amelyik ki tud kerülni ezáltal a devizában való eladósodottság és a törlesztőrészletek csapdájából. Ezért is, ahogy képviselőtársunk mondta, kérjük a parlamentet, hogy támogassa a javaslatot.

 

 

Babák Mihály a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója:

„Kérdés volt a bizottság ülésén, hogy a kormány számolt-e kockázattal. Igen, számolt, és vállalta a kormány a kockázatot az emberek érdekében és képviseletében, a bankokkal szemben, amelyek rossz és hibás terméket értékesítettek irányukba.”

 

 

Simon Gábor (MSZP – Fogyasztóvédelmi bizottság elnöke):

„Aztán fölvetődött kérdésként az is, és szeretném, ha figyelembe vennék, hogy azokkal a bajba jutott devizahitelesekkel, akik nem tudnak végtörleszteni, mi lesz. Mi fog velük történni? Nekik hogyan kívánnak segíteni? Hogyan fognak azoknak a családoknak támogatást nyújtani, akik az anyagi kondíciójukon, anyagi erejükön alapulva nem tudják ezt a támogatást igénybe venni?

Aztán mi történik azokkal a hitelesekkel, akiknek a hitele ma már nagyobb értéket képvisel, mint amennyi az ellenértékben meglévő ingatlan értéke? Ők mit fognak tenni, ők hogyan fognak tudni ilyen kormányzati javaslatokkal élni, ezekből a kedvezményekből részesülni?” „Aztán mi van azokkal, akik, tegyük fel, át akarják váltani a devizahitelüket forinthitellé, de nem találnak olyan bankot, ami egyébként ezt számukra biztosítani akarja? Velük mi fog történni? Hogyan nyújtanak számukra támogatást? Biztosan ismerik az idevágó számokat, hogy 300 ezer olyan család van, ami az elmúlt időszakban, az elmúlt egy évben fizetésképtelenné vált. Ennek közel a fele ma már 90 napon túli tartozást halmozott fel. Ezeknek a családoknak nincsen annyi anyagi ereje, nincsen olyan megtakarítása sem a családnak, sem a család környezetében élő ismerősöknek, barátoknak vagy távolabbi rokonoknak - mert elhangzott a bizottsági ülésen, hogy ezt így kell megoldani -, hogy ezt a végtörlesztést megtegyék. Velük mi fog történni?”

 

„A bizottsági ülésen több képviselő elmondta, ő látja a szegényebb családoknál, hogy mennyire örülnek ennek a javaslatnak, mennyire úgy érzik, hogy ez az ő életüket meg fogja változtatni. Biztosak ebben, hogy ez így lesz? Biztosan úgy gondolják, hogy a magyar családok többsége, az az egymillió család mind-mind rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy éljen ezzel az előterjesztéssel? Legyen néhány tízezer, aki ezzel élni tud majd. És a többiekkel mi lesz? A többi 900 ezerrel, 800 ezerrel, vagy amennyit akarnak, azokkal mi lesz?

 

„Azt szeretném önöktől kérni, hogy legyenek belátóak és méltányosak azok iránt is, akik nem a felső középosztályhoz tartoznak, hanem itt élő szegényebb sorsú családok. Tessék rajtuk is segíteni! Tessék ezen előterjesztések mellett olyan javaslatokat is behozni, ami segít a devizahitelesek más csoportjain is!”

 

 

Tóth Csaba (MSZP):

„A devizában eladósodott emberek megsegítésére szükség van jó javaslatokra, azonban ez a javaslat nem nyújt átfogó segítséget a devizahitelesek problémáinak megoldására, csak azoknak segítség, akik egyébként is tudják fizetni a részleteiket, azok a családok vissza tudják fizetni a rögzített árfolyamon a tartozásukat, ők valóban jól járnak. Ezzel a legjobb, a leginkább fizetőképes adósok kerülnek ki a rendszerből.

 

De mi lesz azzal a mintegy 300 ezer családdal, aki fizetésképtelenné vált az utóbbi egy évben? Ezek fele már több mint 90 napon túl nem fizető adós, másik részüknek 1-2 hónap elmaradása van, nekik nincs megtakarításuk, hogy abból előtörlesszenek, ha lenne, fizetnék a havi részleteket is. Vagy nem tudnak majd hitelt felvenni, hiszen megváltoztak a jövedelmi viszonyaik, vagy az ingatlan fedezetértéke már nem nyújt kellő fedezetet a hitelfelvételhez, már nem éri el a fennálló tőketartozást, és valószínű, hogy a bankok alacsonyabb fedezetértéket állapítanak meg, mint ami a devizahitel volt.

 

Számukra egyetlen módja van, hogy igénybe vegyék ezt a lehetőséget, hogy kiszállnak a hitellel terhelt ingatlanból, s az eladásból finanszírozzák a végtörlesztést. Ebben a helyzetben kérdés, hogy a bank partner lesz-e ebben, hiszen egy késedelembe esett adós csak a bankkal együttműködve tud értékesítésbe kezdeni, ettől kezdve pedig csak a bank hozzáállásán múlik, hogy az árfolyam-különbözetből adódó veszteséget választja, hogy csökkentse a nem fizető adósoknál jelentkező kockázatot, vagy hagyja bedőlni, így az ingatlant később már önállóan értékesítheti.”

 

 

Volner János (Jobbik)

„Először is le kell szögezni, az, hogy végtörlesztési lehetőséget kínálnak, amely lehetőséget a kormány csak rövid időre nyit meg a hitelfelvevők előtt, csupán a leggazdagabb embereknek segít, azoknak, akiknek van annyi pénzük, hogy egy összegben ki tudják fizetni a tartozásuk teljes összegét. Az átlagos anyagi helyzetű embereken, de főleg azokon, akik a legnagyobb bajban vannak, akiknek a legnagyobb problémát a havi törlesztőrészletek befizetése okozza, ez a javaslat egy jottányit sem javít a helyzetükön, semmilyen megoldást nem kínálnak az ő részükre, marad továbbra is számukra a kilátástalanság. Nincs tehát másról szó, mint hogy a kormány folytatja a szokásos gazdaságpolitikai logikáját, ennek megfelelően továbbra is létre szeretne hozni egy nyertes választói réteget, ezeket aztán kedvezményezi, s hogy, hogy nem, ezek pont a magas jövedelmű emberek, számukra juttat ismét pluszpénzeket ilyen módon is.

 

Amikor megkérdezték Lázár Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét, hogy vajon hány embert érinthet kedvező módon ez a javaslat, akkor frakcióvezető úr úgy fogalmazott, hogy van 1,3 millió devizahiteles, és a kormány számításai, becslései szerint ez a javaslat csupán 200-300 ezer hiteles számára nyújthat alternatívát. Rogán elnök úr ma a gazdasági bizottság ülésén úgy gondolta, hogy az 1,3 millió devizahiteles közül valahol 15-50 százalék között van azok aránya, akik ezt a kedvezményt majd igénybe tudják venni.”

 

„A törvényjavaslat azzal sem foglalkozik, hogy az előbb említett, szociálisan éppen a devizahitelek miatt leszakadó rétegek kérdését megoldja. Ezeknek a problémájára meg sem próbál megoldási javaslatot találni a kormány.”

 

„Semmi egyébről nincs szó, mint hogy a szerencsétlen, pórul járt devizahitelesek vérét szívják a bankok. Ezeknek az embereknek emelkedik meg a törlesztőrészletük, rájuk terhelik át ezeket a költségeket, a bankok pedig gyakorlatilag nullszaldósan működnek. A kormány elégedetten dörzsöli a kezét, hiszen ő nem az embereket adóztatja meg, hanem a bankokat, igaz, hogy aztán hagyja, hogy a bankok beszedjék az emberektől ezt a pénzt ilyen etikátlan eszközökkel is.”

 

 

A vita és a szavazás végén az elnök:

„Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 277 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett elfogadta.”

 

 

A törvényt a Köztársasági elnök 2011. szeptember 26.-án aláírta és aznap a Magyar Közlönyben kihirdették:

2011. évi CXXI. törvény az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról

https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100121.TV

 

 

 

2011 végén a devizaadós családok százezrei bíztak abban, hogy gyorsan és végérvényesen kiszabadulhatnak a devizahitelezés gyilkos csapdájából.

 

 

Az ellenzéki képviselők (most már nagyon is jól tudjuk, hogy teljesen megalapozott) észrevételei nem jutottak el az érintettekhez, a leginkább bajban lévőkhöz. Minden devizahiteles bizakodását megalapozta a kormánypropaganda,  a miniszterelnök és vezető politikusok sajtó nyilatkozatai. Pl:

 

 

Orbán Viktor: a devizahiteleseken segíteni kell

Dabas, 2011. szeptember 23., péntek (MTI) - A devizahiteleseknek segíteni kell, mert az nem megy, hogy egy országban egymillió embert becsapjanak - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő pénteken Dabason, egy városfejlesztési beruházás átadási ünnepségén.

„A miniszterelnök kifejtette: az nem tartható, hogy az emberek éveken át fizetik törlesztőrészleteiket, majd kiderül, hogy többel tartoznak, mint az indulásnál. "Világossá kell tenni, hogy Magyarország nem gyarmata senkinek sem" - szögezte le. "Amit nem lehet megcsinálni Bécsben, Berlinben, Párizsban, vagy éppen Brüsszelben, az a magyarokkal szemben sem engedhető meg" - hangsúlyozta.

     Orbán Viktor arról is szólt, hogy Európa nagy bajban van, és - mint mondta - ha becsukjuk a szemünket, az nem változtat a tényeken. Európán csődhullám söpör végig. Az a kérdés, hogy mi magyarok képesek vagyunk e ettől a csődhullámtól megmenteni magunkat. "Ha nem fizetjük vissza az ország államadósságát, akkor holtunk napjáig másoknak fogunk dolgozni." Amikor 1990-ben belevágtunk a rendszerváltásba, akkor mindannyiunknak elegünk volt abból, hogy hiába dolgoztunk, nem vagy csak nagy nehezen juthattunk előre. Mint mondta: a rendszerváltás után 20 évvel, még mindig nem értük el a munka eredményeként a gyors előremenetelt.”

 

 

„A bankok tisztában vannak azzal, hogy helytelenül jártak el, amikor rátukmálták ügyfeleikre a devizás hiteleket. Mondjuk ki nyíltan: egyszerű profitérdekből becsapták a magyar embereket.”

(Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár – 2011.09.26)

http://valasz.hu/uzlet/nem-kar-ket-harom-bankert-41579/ 

 

 

Csányi Sándor: a devizahitelek átváltása miatt elszabadulhatnak a kamatok Budapest, 2011. szeptember 27., kedd (MTI) - Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgatója szerint, ha teljesül a kormány szándéka, és legyőzi a bankokat, akkor a magyar kormány legyőzi saját magát. Elszabadulnak a kamatok, forint árfolyama jelentősen gyengülni fog, aki devizában marad, annak ez még nagyobb teher lesz. Aki átmegy forinthitelbe vagy már ilyen adóssága van, annak nő a kamata - idézte a Privátbankár internetes hírportál az OTP vezetőjének a budapesti Corvinus Egyetemen tartott hétfői előadását. Ám ha a devizahiteleket csak nagyon kevesen váltják át, akkor nem lesz nagyobb megrázkódtatás - tette hozzá az elnök-vezérigazgató.

„Csányi Sándor a rendezvényen beszélt arról, hogy a hazai piacra bejövő külföldi bankok nem rendelkeztek megfelelő forintlikviditással, az addig kissé pangó adósságpiacot célozták meg, ahol bőven volt üzleti potenciál. A forinthitelek kamatai magasak voltak, a külföldi bankoknak nem maradt más bejárat a piacra, mint a devizahitelezés. Tíz évvel ezelőtt az MKB indult el ezen a vonalon úttörőként euró alapú hiteleivel, 2004-ben pedig a CIB és a KH indult a CHF alapú hitelekkel, de az OTP ekkor még mindig nem kapcsolódott be ebbe - emlékezett vissza Csányi.

Csányi azt is felvetette, hogy a bajban lévő adósok nagy része nem az árfolyamok miatt van bajban, hanem azért, mert nincs munkája, ám erről mindenki hallgat.”

 

 

A kormány szerint alapvető érdek az ország devizakitettségének csökkentése

Budapest, 2011. október 5., szerda (MTI) - Magyarország alapvető érdeke, hogy az ország devizakitettségéből származó jelentős pénzügyi hátrányok már a közeljövőben megszűnjenek, továbbá a közel egymillió család életét alapjaiban befolyásoló devizahitel-válságot megfelelően kezelje - hangsúlyozza a kormányszóvivői iroda szerdai közleménye, amelyben a nemzetközi hitelminősítő intézetek a magyar bankrendszerre vonatkozó vizsgálatáraira reagálnak

„A kormány a magyar állam érdekében, továbbá az állampolgárok iránt érzett felelősség teljes tudatában támogatta az Országgyűlés azon döntését, amely az ingatlanfedezetű devizaalapú hitelek rögzített árfolyamon egy összegben történő visszafizetését tette

lehetővé a bajba jutott adósok számára - áll a közleményben.”

 

 

 

Kósa Lajos: cél, hogy fél éven belül megoldódjon a devizahitelesek problémája

Budapest, 2011. október 25., kedd (MTI) - A kormány célja, hogy fél éven belül megoldódjon a devizahitelesek problémája - jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke kedden a TV2 Mokka című műsorában.    

„Kósa Lajos úgy fogalmazott: kinyilvánított szándékunk, hogy fél évben belül megpróbáljuk magunk mögött tudni a lakáscélú devizaalapú hitelekkel kapcsolatos problémát. Mint megjegyezte, a többi között "nem jó az", hogy a devizahitel-probléma gazdaságpolitikailag

megköti a kormány kezét.”

 

 

Matolcsy: a jövő év végén már ne terheljék a devizahitelek a családokat

Budapest, 2011. október 26., szerda (MTI) - Matolcsy György azt szeretné elérni, hogy a jövő év végén már ne terheljék a devizahitelek a családokat - ezt a csütörtökön megjelenő Heti Válasznak adott interjújában mondta a nemzetgazdasági miniszter.

„A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány további lépéseket tervez annak érdekében, hogy a közel ötezer milliárd forintra rúgó lakossági devizahitel-állományból minél többet szeleteljen le.     Matolcsy György szerint ugyanis minden "épelméjű gazdasági szereplő", így a vezető bankárok is pontosan tudják, hogy "ezt a mérgező, idegen testet, mint amit a devizahitel-állomány jelent a magyar bankrendszerben, ki kell venni a gazdaságból".

„…az Orbán-kabinet előbb a családokat, ezt követően pedig a vállalkozásokat és az

önkormányzatokat is szeretné tehermentesíteni a devizahitelek árfolyamkockázata alól.”

 

 

 

 

A bankszektornak azonban más elképzelései voltak.  

 

 

A bankszektor lobbi szervezete 2011. november 17.-i levelében egyrészt „figyelmezteti” a kormányt, másrészt megoldást is javasol:

 

„A. A végtörlesztés a legrászorultabb, fizetési nehézségekkel küzdő adósoknak nem nyújt megoldást, így nem fékezi a hitelállomány romlását. A bankadóval és romló hitelportfólióval terhelt bankszektor számára a végtörlesztés számításaink szerint 2011 végéig várhatóan mintegy 305 milliárd forint egyszeri veszteséget jelent, mely a banki összesített szavatoló tőke 12%-a, a gyengülő tőkehelyzet a bankok hitelezési képességét tovább rontja, romlanak a foglalkoztatás és a beruházások növekedésének esélyei.

Amennyiben a Kormány nem mond le a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés alkalmazásáról, és a deviza lakosság jelzálog-hitelállomány meghatározó részét e megoldás felé tereli, a fentebb feltárt fiskális, rendszerstabilitási és recessziós hatások kezelhetetlenné válnának, 2012-ben számításaink szerint a GDP 5%-kot meghaladó mértékben csökkenne, a bankszektor lényegében elvesztené tőkéjét, az államháztartás bevételei mintegy 660 milliárd forinttal csökkennének, az államadósság finanszírozása lehetetlenné válna.”

 

„… a bankrendszer hajlandó hozzájárulni a gazdasági helyzet miatt fizetési nehézségekkel küzdő adósok rendezéséhez, jelentékeny tehervállalással, hiszen mint a későbbiekben látható a teljes javaslatcsomag banki költségvállalása meghaladja a 450 milliárd forintot.”

 

Javaslat a végtörlesztés fennálló kockázatainak csökkentésére.

„…a banki közösség kéri, hogy:

a, A Kormány deklarálja, hogy 2011. december 30-a után nem él a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés jogi eszközével, sem más, hatásában hasonló szabályozási eszközzel. A 2011. december végéig tartó időszakban pedig tartózkodik a végtörlesztést ösztönző kommunikációtól és minden olyan lépéstől mely a végtörlesztés okozta jelenlegi nyomást erősíti.

b, A Korány kezdeményezze a Hitelintézeti törvény olyan irányú módosítását, mely szerint a végtörlesztéshez adott banki hiteleknek eleget kell tenniük a körültekintő hitelezés feltételeinek. Tegye továbbá lehetővé jogszabály-módosítással, hogy a végtörlesztést bejelentő ügyfelek esetén a végtörlesztési igény visszautasítható legyen 2011. december 30 után, amennyiben a bejelentett végtörlesztési igényhez az ügyfél nem tudja csatolni más bank hiteligérvényét, vagy a végtörlesztéshez szükséges pénzeszköz fedezetet 2012. január 15-ig.

 

B. javaslat a 90 napnál hosszabb késedelembe esett, devizában nyilvántartott jelzálog hiteladósok helyzetének enyhítésére

B1. Javaslatunk valamennyi problémás adósra:

a, Valamennyi problémás adós kedvezményes árfolyamon forintra válthatja tartozását úgy, hogy a konverzióhoz a Nagyar Nemzeti Bank 265 HUF/EUR árfolyamon biztosít eurót – ez megegyezik az MNB EUR tartalékainak átlagos bekerülési árával – a bankok pedig vállalják, hogy további 15% árfolyamengedménynel járulnak hozzá e konverzióhoz. (Egy CHF adós esetében ez azt jelentené, hogy a követelését a bank … 183 HUF/CHF árfolyamon váltaná át, mely a jelenlegi HUF/CHF szinthez képest 30%-os árfolyamengedmény….

b. A kedvezményes árfolyamon való konverzió automatikus lenne…”

 

„A konverzióval az ügyfél lakóingatlanának hitellel való terheltsége 25%-kal csökken, az otthonvédelem meghirdetett célja csaknem 130 ezer háztartás esetében azonnal érvényesül.”

 

 

 

Leginkább az osztrák bankok voltak érintettek. Így aztán minden befolyásukat bevetették

 

Az osztrák külügyminiszter az osztrák bankokat félti a magyar devizahitelesek ügyében

Brüsszel, 2011. szeptember 12., hétfő (MTI) - Brüsszeli értesülések szerint Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter úgy véli, hogy Ausztria bankjait "létükben fenyegeti" a magyar devizahitelesek gondjainak megoldására kidolgozott magyar kormányzati elképzelés.

„A magyarországi devizahitel-állományban - idézték osztrák médiaforrások a Brüsszelben tartózkodó Spindeleggert - az osztrák bankok mintegy hat milliárd euró erejéig érintettek. Az a magyar bejelentés, hogy e hiteleket kedvezményesen lehetne visszafizetni, a bécsi diplomácia irányítója szerint nagyon érzékenyen érintené az osztrák bankokat.

      Spindelegger közölte, hogy az ügyben elfoglalt osztrák álláspontot tudomására is hozta magyar hivatali partnerének, Martonyi Jánosnak. Mindketten az EU-országok miniszteri

tanácskozásán tartózkodnak Brüsszelben. A tagországok külügy-, illetve európai ügyi minisztereinek részvételével tartott tanácsülésen elsősorban uniós költségvetési kérdéseket vitattak meg.

 Osztrák médiaforrások szerint Spindelegger úgy ítéli meg: a devizahitelesek gondjainak megoldására kidolgozott magyar elképzelések sértik azokat az alapokat, amelyekre az EU épül, így azt az elvet, hogy a magángazdaságban megkötött szerződéseket be kell tartani. Budapest eljárásával "túl sok porcelán törne, és európai jogi szempontból ez tarthatatlan" - idézték Brüsszelben az osztrák külügyminisztert.

Értesülések szerint osztrák részről felvetették, hogy az Európai Bizottságnak, az unió fő végrehajtó szervének szükség esetén lépnie kellene, és hogy az ügyben az Európai Bírósághoz lehetne fordulni.

Az osztrák külügyminiszter állítólag felszólította Werner Faymann kancellárt, hogy beszéljen az ügyről Orbán Viktor magyar kormányfővel.”

 

 

Osztrák-magyar levélváltás a devizahitelek végtörlesztésének ügyében

Budapest, 2011. szeptember 20., kedd (MTI) - A nemzetgazdasági tárca az MTI megkeresésére kedden nem kívánta kommentálni a devizahitelek végtörlesztése ügyében folytatott osztrák-magyar levélváltásról a sajtóban megjelent információkat.

„Matolcsy György miniszter angol nyelvű levelét, amelyet az osztrák gazdasági miniszternek írt a devizahitelesek végtörlesztésének ügyében, az index.hu tette közzé hétfőn.

Az Index birtokába került levélmásolat szerint Matolcsy György hangsúlyozza: fontos megérteni, hogy Magyarországon csaknem egymillió embert érint a devizában való eladósodottság. Hozzáfűzte: a kormány becslései szerint - mivel csak 2011 végéig lehet bejelenteni az igényeket - a devizahitelesek körülbelül 10 százaléka tud majd élni a végtörlesztés lehetőségével. Matolcsy György levelében rögzíti: ezenkívül csak azok a devizahitelesek választhatják a végtörlesztés lehetőségét, akik a rögzített árfolyamnál alacsonyabb devizaárfolyamon vették fel jelzáloghitelüket.

 

    "Ellentétben azzal, amire Ön a levelében utal, a magyar kormány döntése nem irányul a teljes devizahitel-állomány fix árfolyamon történő átváltására. A döntés inkább lehetőséget teremt a háztartásoknak arra, hogy kilépjenek egy olyan helyzetből, amelyben napi megélhetésüket fenyegeti az árfolyamok szélsőséges ingadozása" - fogalmaz a nemzetgazdasági miniszter.

Hozzátette: ezenkívül - szintén ellentétben azzal, amit osztrák kollégájának levele tartalmaz - a döntés nem kötelezi a bankokat arra, hogy forintban nyújtott kölcsönöket ajánljanak azoknak a háztartásoknak, amelyek a fix árfolyamon kívánják visszafizetni devizaadósságukat, ez ugyanis az egyes bankok autonóm döntése marad.

A bejelentett intézkedések végrehajtása várhatóan fontos lépés lesz a magyar gazdaság talán legjelentősebb makrogazdasági kockázatának, a háztartási szektor fedezetlen devizahitelek miatt fennálló kitettségének mérséklése felé, így hozzájárul majd a pénzügyi stabilitás megerősítéséhez - tette hozzá a portál birtokába került levél szerint a nemzetgazdasági miniszter.

 

Matolcsy György a levélben hangsúlyozza, hogy a döntés semmiképpen sem a külföldi tulajdonú bankok ellen irányul, az a teljes magyar bankszektorra érvényes. A magyar tárcavezető azzal zárja levelét, hogy ha osztrák kollégája igényli, kész a további részletekről egyeztetni.

Az osztrák pénzügyminiszter, Maria Fekter lapértesülések szerint korábban levélben tiltakozott a devizahitelek rögzített árfolyamon való törlesztésére kidolgozott magyar kormányzati javaslat ellen.

    Fekter szerint a lépés "hatalmas és azonnali veszteségekhez" vezet az egész magyar bankrendszerben és "veszélyezteti Kelet- és Közép-Európa egészének pénzügyi stabilitását".”

Az osztrák pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy "a tervezett intézkedések a jogbiztonság olyan mértékű sérülését jelentik, amelyre eddig egyetlen EU-tagországban sem volt példa". Maria Fekter szerint az intézkedés piacgazdaságban elfogadhatatlan gyakorlat, és "nem felel meg a várakozásoknak, amelyeket egy befektető egy működő piacgazdasággal és demokráciával szemben támaszthat".

 

 

Egyértelmű, hogy nem volt az Orbán kormány célja 2011 szeptemberében, hogy minden devizahitelest kimentsenek a bankok csapdájából!

 

Ez csak belföldre szóló, hamis állítás volt!

 

 

 

Az, hogy mi történt 2012 elején, már a történelmünk része!

 

Leginkább a jobb anyagi helyzettel rendelkezők tudtak élni a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés lehetőségével.

 

Azokat, akik forintkölcsönt kívántak felvenni azért, hogy megszabaduljanak a devizahitelezés csapdájából, a bankok minden eszközzel akadályoztak a kölcsönfelvételben.  Ezt igazolja a GVH bank kartell vizsgálata és a rengeteg PSZÁF bírság.

 

Az MNB a deviza tartalékot megtartotta magának, és a forintosításig 800 milliárd forint árfolyam nyereséget ért el.

 

A „problémás adósok” jelentős része napjainkban veszítik el otthonukat és szükség esetén rohamrendőrökkel lakoltatják ki őket.

 

Több tízezren már az elmúlt években elvesztették otthonukat, családok ezrei menekültek külföldre és sajnos sokan önkezükkel vetettek véget kilátástalan életüknek.

 

 

 

Perek ezrei várhatóak 2018 őszétől

 

A C-51/17 ügy ítéletét követően a felfüggesztett pereken kívül várhatóan több ezer új per is indul arra hivatkozva, hogy a bankok nem adtak megfelelő tájékoztatást arról, hogy miként fog alakulni várhatóan az idők múlásával a törlesztő részlet forint összege és miként fog alakulni az adósság (kölcsön tőke összeg) forint összege.  Adatokkal, tényekkel kell bizonyítani egyesével a banki károsult adósoknak a perekben milyen módon csapták be őket a bankok, milyen módon lettek megtévesztve.

 

Azt kell bizonygatniuk majd a perekben, amit az Országgyűlés már 7 évvel ezelőtt kimondott és törvény is született rá!

 

Azoknak kell perelniük, akik 7 éve kimaradtak a „megoldásból”, azoknak, akik végrehajtás alatt állnak, akik esetleg már korábban, évekkel, hónapokkal ezelőtt elvesztették otthonukat. Azoknak, akik túl vannak a kilakoltatáson, a rendőri erőszakon, vagy épp rettegve várják, hogy mikor csönget a végrehajtó, háta mögött a rendőr osztagokkal.

 

Emberek, magyar állampolgárok tizezreiről, százezreiről van szó!

 

A Kúria felelőssége hatalmas!

 

Másfél éve készítettem egy összeállítást a Kúria valótlan állításairól.  Ezt elpostáztam akkor Önöknek. Már az interneten is elérhető:

http://mek.oszk.hu/18300/18356/18356.pdf

A 83. oldalon olvasható a bankrendszer legnagyobb megtévesztése!

„A hosszabb lejáratú hitelt felvenni szándékozók nyugodtan választhatják a pénzintézetek által kínált devizaalapú hitelkonstrukciókat is; a hitel futamideje alatt a hitel törlesztési terhét jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás valószínűleg nem lesz.”

 

Egyértelműen arra kellett számítani a devizahitelezés időszakában (2001-2008), azóta is és napjainkban is, hogy a forint gyengülni fog a CHF-kal, az EUR-ral és minden olyan devizával szemben, melynek a kamatszintje a forinténál alacsonyabb.

 

Lett volna idő bőven egyeztetni, vitázni a megismertetett valótlanságokról, hamis állításokról.  A Kúria elnöke a párbeszéd helyett először a Jogász Egyletet bízta meg egy devizahiteles konferencia megszervezésével, majd az Acta Humana devizahiteles könyve került előtérbe, ahol a nézeteinket ütköztetni tudjuk. Egyikből sem lett semmi. Ez azonban semmiképpen sem tekinthető megoldásnak – a problémákat, a valótlanságokat rendezni kell. Nincs lehetőség tovább halogatni az elkerülhetetlent.

 

Nagyon sajnálatos, hogy a szeptember 20.-i levelemre még csak nem is válaszoltak.

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/level-a-kuria-elnokenek---2018.09.20.html

 

 

 

Tisztelettel:

 

 

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány

 

 

 

 

 

Budapest, 2018. szeptember 25.