Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mi alapján dönt egy magyar bíróság?

2018.02.11

bh-kisokos---kep.png

 

 

Részletek egy kétrészes jogi cikkből:

 

A kontinentális és az angolszász jogrendszerek vegytiszta változatai közötti egyik legnagyobb különbség az, hogy míg az angolszász országok bíróságai korábbi bírósági döntésekre (precedensekre) alapozzák döntéseiket, addig a kontinentális jogrendszerben a döntés alapját a jogszabályok jelentik. A kontinentális jogrendszerben ez azt jelenti, hogy

 

KÉT AZONOS SZINTŰ BÍRÓSÁG

ÉRTELMEZHETI KÜLÖNBÖZŐKÉPPEN

UGYANAZT A JOGSZABÁLYT,

 

tehát akár azonos tényállás mellett is eltérő jogi következtetésre juthat.

A fenti jelenség rendszerszintűvé válása azonban jogbizonytalansághoz vezetne, ezért a kontinentális jogrendszerben is megjelent több olyan elem, amely az úgynevezett jogegység kialakítását célozza, vagyis egy olyan állapotot, amikor a különböző bíróságok egy adott jogszabályt azonos tényállás mellett azonosan értelmeznek.

A jogegység biztosítása hazánkban elsősorban a Kúria feladata – ezt az Alaptörvény kifejezetten is nevesíti.

A Kúria elvi iránymutatási eszközeire – amelyekre a jogegységesítés „keményebb” eszközeiként utalunk – jellemző, hogy

·  meghozataluknak szabályait törvény (a Bszi.) határozza meg,

·     csak a Kúria jogosult a meghozatalukra,

·  explicit vagy látens kötőerővel rendelkeznek (kivéve a kollégiumi véleményt), illetve

·     ingyenesen hozzáférhetőek.

 

 

Ilyen elvi iránymutatási eszköz

  1. a jogegységi határozat,
  2. az elvi bírósági határozat,
  3. az elvi bírósági döntés és
  4. a Kúria kollégiumi véleménye.

 

A Jogegységi határozat a Kúria legerősebb eszköze a jogegység biztosítása érdekében. Legfőbb jellemzői szerint

·   minden bíróságra kötelező, maga a Kúria is csak újabb jogegységi eljárással térhet el egy jogegységi határozattól

·  nem egyedi ügyben születik, célja kifejezetten a jogegységesítés

· nagyon sok tekintetben inkább emlékeztet egy jogszabályra, mint egy bírói döntésre.

 

Ezt alátámasztják többek között a Kúriának a jogegységi határozatokkal kapcsolatos nyelvi megnyilvánulásai (amikor például egy korábbi jogegységi határozatot a Kúria „fenntart”, vagy „hatályon kívül helyez”) továbbá az, hogy az Alkotmánybíróság a jogegységi határozat Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálhatja, és adott esetben megsemmisítheti.

A jogegységi határozatok jogszabály-jellege több problémát is felvet, ugyanis nincs összhangban azzal az alapvető tétellel, hogy a bíróság nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szerv, így vannak, akik azzal érvelnek, hogy a jogszabályokhoz hasonlóan

KÖTELEZŐ JOGEGYSÉGI

HATÁROZATOK MEGHOZATALA

A HATALMI ÁGAK ELVÁLASZTÁSÁNAK

ELVÉBE ÜTKÖZIK.

 

Wellman György és Kőrös András kúriai bírók többek között erre tekintettel javasolták azt, hogy a jogegységi határozatok kötelező erejét meg kellene szüntetni, már csak azért is, mert a Kúriának ezen túl is megvannak az eszközei arra, hogy egy jogkérdéssel kapcsolatosan az álláspontját kinyilatkoztassa, és az alsóbb bíróságok ettől esetlegesen eltérő jogértelmezését megfelelően szankcionálja.

Egy egyedi ügyben akár a Kúriának, akár egy alsóbb fokú bíróságnak megvan a lehetősége arra, hogy egy szerkesztett döntéssel (pl. egy BH-val) ellentétes döntést hozzon, mindössze arra tekintettel, hogy az eljáró tanács máshogy értelmezi a jogot.

Az egyértelműség kedvéért megjegyezzük: az, hogy a bíróság a saját döntéséhez sincs kötve, olyan helyzetet is eredményezhet, hogy

A KÚRIA EGYES TANÁCSAI IS

ELTÉRŐEN ÉRTELMEZNEK

EGY JOGKÉRDÉST,

 

és az egymásnak ellentmondó egyes döntések BH-ként is megjelenhetnek. Többek között ilyen esetekben lehet indokolt egy jogegységi határozat meghozatala.

Itt persze figyelembe kell vennünk több, esetenként változó gyakorlati megfontolást is, hiszen például az alsóbb fokú bíróságok gyakorlatát vizsgálva valószínűsíthető, hogy egy törvényszék nem fog a saját másodfokaként eljáró ítélőtábla határozatával ellentétes döntést hozni, hiszen ebben az esetben szinte borítékolható, hogy az ítélőtábla az adott döntést megváltoztatja. Ennek ellenére fontos, hogy lássuk az elvi iránymutatási eszközöktől való eltérést, hiszen például egy jogegységi határozatban foglaltaknak ellentmondó jogértelmezéssel meghozott bírói döntés egyértelműen jogszabálysértő.

 

A fenti problémára – ti., hogy valójában az alsóbb fokú bíróságok a Kúria jogértelmezésétől eltérő döntések meghozatalában viszonylag szűk mozgástérrel rendelkeznek – világít rá Darák Péternek a Kúria Döntések folyóirat bemutatkozójában foglalt megállapítása is:

A KÚRIA JOGEGYSÉGI AKTUSAINAK

TISZTELETBEN KELL TARTANIUK

A BÍRÓI FÜGGETLENSÉGET:

 

az alsóbb szintű bíróságok számára mintaadó módon kell döntenie, meghagyva az ítélkező bíró számára annak szabadságát, hogy az elé kerülő, hasonlónak tűnő ügyek ténybeli sajátosságai alapján eltérő jogi következtetéseket vonjon le”.

 

A cikkek teljes terjedelmükben:

http://arsboni.hu/bh-kisokos-i-resz/#

http://arsboni.hu/bh-kisokos-ii-resz/

 

Megjegyzés: több mint 50.000 devizahiteles per indult, nagyjából 8.000 még folyamatban (vagy épp felfüggesztés alatt) van. 

Tapasztalat, hogy a bírók össze-vissza ítélnek, sokuk számára a bank állítása megkérdőjelezhetetlen tény.

Tapasztalat, a Kúria olyan devizahiteles jogegységi határozatokat hozott, melyek egyértelműen a bankoknak kedveznek. A Kúriát az sem zavarta, hogy valótlan állításokat írt a jegegységikbe, sőt egyes állításai egymásnak homlok egyenest ellentmondanak.

 

Az Arsboni-ról:

Az Arsboni egy szakmai közösség, amely a jog és a jogászi hivatás reformjával egy igazságosabb társadalomért dolgozik. Célunk, hogy hozzájáruljunk egy jogállami elveken nyugvó jogalkotás eléréséhez, segítsük a polgárokat jogaik megismerésében és érvényesítésében, és közösségünk motorja legyen egy innovatív, ugyanakkor társadalmi felelősségét vállaló jogászszakma megteremtésének.

http://arsboni.hu/magunkrol/szerkesztoseg/

 

Köszönöm Ózdi Erának a figyelemfelhívást!

 

 

---------------------------

 

 

A Hiteles Mozgalom részt vesz az Adóskamara munkájában

Elérhetőségünk: hitelesmozgalom@gmail.com