Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagyon érthetően … devizahiteles csalásról és kúriai csapdáról

2017.07.09

nagyon-erthetoen---kep.png

 

A Kúriához, a legmagasabb szintű magyar bírósághoz eljutott évekkel ezelőtt, valahonnét egy vélemény. Ennek a véleménynek az alapján a Kúria olyan határozatot hozott, amit minden bíróságnak figyelembe kell vennie.

Ez a vélemény: a deviza, pl. a svájci frank árfolyamának alakulása, az hogy mennyi lesz várhatóan 3-5-10 év múlva előre nem határozható meg. Az sem, hogy merre fog változni az árfolyam (növekszik vagy csökken), és az sem, hogy a változás milyen mértékű lesz.

 

Mi a probléma ezzel az állítással?

 

Több elmélet is arról szól, hogy a várható deviza árfolyam előre hogyan számítható. A legegyszerűbben fogalmazva: ha két országot nézünk, abban az országban ahol  az infláció magasabb, annak az országnak a pénze le fog értékelődni. Ha két országot nézünk, amelyik országban magasabbak a kamatok, annak a pénze le fog értékelődni.

Ha valakinek pénze van, mindegy, hogy melyik ország pénzében takarékoskodik, a kamatokat az árfolyamváltozás kiegyenlíti.

Ezek alapvető közgazdasági elvek.

 

Használják valamire ezeket az elveket?

 

Ha most, ebben a pillanatban bemegyünk több bankba, elmegyünk több pénzváltóhoz, azt látjuk, hogy pl. az eurónak mindenhol más és más az árfolyama. Egyik helyen kicsit több, a másik helyen kicsit magasabb.

Ráadásul egy bankfiókban, egy váltóhelyen egy nap alatt is többször változhat az árfolyam. Ezeket az árfolyamokat hívjuk, azonnali, aznapi (tényleges) árfolyamoknak.

Vannak olyan árfolyamok is amiket előre meghatároznak a bankok. Ezek a határidős árfolyamok. Pl. ha egy hónap múlva Neked kell a nyaraláshoz euró, azonban most még nincs pénzed hogy eurót vegyél, ma vásárolhatsz eurót határidős árfolyammal. Ekkor teljesen mindegy, hogy mennyi lesz a bankokban egy hónap múlva az aznapi (tényleges) árfolyam, Te azon az árfolyamon vásárolsz eurót, amiben ma a bankkal megállapodsz.

 

Akkor ebben az esetben nem járhatok úgy, hogy egy hónap alatt felmegy az euró ára, és sokkal többe kerül a nyaralás, mint ma tervezem?

 

Így van, határidős árfolyam esetében nem érhet kellemetlen meglepetés, kilőtted az árfolyamkockázatot.

A határidős árfolyamot egy képlettel számolják. A képletben benne van pl. a mai euró árfolyam, a ma napra jellemző euró és forint kamat és az idő. Az idő jelen esetben egy hónap. Azt számoljuk, hogy egy hónap múlva milyen árfolyammal váltja át a bank a forintot euróra . A bankok nap mint nap számolnak ezzel a képlettel határidős árfolyamokat. Már évtizedek óta.

 

Ezek szerint a Kúria megállapítása a várható  árfolyamvoltozásról - nem igaz?

 

A Kúriát alaposan félrevezették. Ennek ellenére, sajnos a devizahiteles perekben a Kúria határozatát a bíróknak be kell tartaniuk.

 

Biztos, hogy a határidős árfolyam jól jelzi előre az árfolyamot?

 

Több hazai és külföldi tanulmány foglalkozik ezzel. A legtöbb esetben szorosan mozog egymással az előre kiszámolt határidős árfolyam és a napi, tényleges árfolyam. Még azt is vizsgálják, ha nem mozog együtt a két árfolyam, akkor annak mi lehet az oka.

A Budapesti Értéktőzsde 2004-ben készített egy tanulmányt a devizahitelek kockázatáról és ebben tíz évvel későbbre 2014 végére 256-os árfolyamot számolt ki.

Emlékszel, a svájci frankos kölcsönöket 2014 végén,milyen árfolyammal forintosították?

 

Emlékszem, 256-al…

 

Ha visszamegyünk 10-20 évet időben, akkor minden esetben, a kiszámolt határidős árfolyam azt jelezte, hogy a svájci frank erősödni fog!

 

De hát amikor felvettem a kölcsönt, akkor évek óta a forint stabil volt, 150 körül mozgott a CHF árfolyama!

 

Valóban, 2000-től kezdve a forint kevésbé romlott, mint kellett volna a gazdasági alapelvek szerint.

Ezt a Bankszövetség, a bankok lobbi szervezete meg is állapította. 2006 januárjában készített a devizahitelezésről egy lakossági tájékoztatót, benne van: 22%-al kevésbé gyengült a forint, mint kellett volna…

 

Nekem a bankom a szerződéskötéskor nem adott olyan információt, hogy várható a svájci frank erősödése és most a forint azért tűnik stabilnak, mert kevésbé romlott, mint kellett volna!!!

 

A bankok mindenkinek azt mondták, hogy nem várható árfolyamváltozás, ha lesznek is árfolyam ingadozások, akkor azok a hosszú futamidő végén kiegyenlítik egymást. A félrevezető információval a bankok mindenkit becsaptak!

 

Egészen biztos, hogy nem értesz valamit félre? Teljesen biztos, hogy tudták ezt a bankok?

 

A Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente, saját maga írt egy tanulmányt 2013-ban, amelyben azt ismerteti, hogy a forintos és a devizás kölcsönök törlesztő részleteinek az alakulása eltérő.

Az időszak elején ugyan kedvezőbb az alacsonyabb kamat miatt a devizás kölcsön törlesztő részlete,azonban ez folyamatosan emelkedik. Egy idővel magasabb lesz a törlesztő részlete, mintha az adós forintos kölcsönt vett volna fel! Összességében ugyanannyit kell fizetni az adósnak, akkor is ha devizás, akkor is ha forintos kölcsönt vesz fel.

Ugyanerre a megállapításra jutott Király Júlia is, az MNB volt alelnöke és a Bankárképző volt vezetője, egy 2015-ös tanulmányban.

 

Még mindig nem értem, a devizás kölcsönnek induláskor alacsonyabb a törlesztő részlete, mert kisebb a kamata Akkor miért lesz egyre magasabb a törlesztő részlete?

 

Az tény, hogy a svájci frankos kölcsön kamata alacsonyabb, mint a forintos kölcsön kamata. Ebből adódóan tény, hogy a devizásnál a kezdeti, a folyósításkori törlesztő részlet is alacsonyabb, mint a forintos kölcsön törlesztő részlete.

Viszont az is tény, hogy a közgazdasági  szabályszerűségek miatt a magasabb kamatozású ország pénze leértékelődik, az alacsonyabb kamatozású ország pénze pedig erősebb lesz.

A devizás kölcsönöknél, amit nyerünk a kezdeti alacsonyabb kamattal, azt később visszafizetjük az erősödő deviza miatt. Így lesz hosszú távon egyre magasabb a havi törlesztő részlet.

Nő a törlesztő részlet folyamatosan a romló forint miatt.

 

Azt sem értem, hogy a gazdasági elvek miért érvényesülnek, törvény írja ezt elő?

 

Ha törvény írná elő, akkor biztos ismerné a Kúria.

Tény, már beszéltünk róla, hogy minden banknál, pénzváltónál más-más az euró (aznapi, tényleges) árfolyama. Milyen egyszerű lenne, ugye?  Csak alaposan kell figyelni: a kezedben ott van már rengeteg pénz -  szemfüles vagy, látod hogy itt a lehetőség - gyorsan berohansz az egyik bankba és átváltod a pénzed euróra, majd átszaladsz a másik utcába, és visszaváltod a pénzed forintra – és már nyertél is! Több pénzed van, mint volt 10 perce. Egyik helyen olcsóbban megvetted az eurót, amit már azonnal a másik helyen el is adtál. Jé, nem változott még egyik helyen sem az árfolyam? Na, gyerünk fussunk még egy kört, még több pénzünk lesz…

 

Ez valóban elképzelhetetlen!

 

Harminc éve még Magyarországon „vállalkozók” megvették Budapesten a német márkát és vonatra szálltak, majd eladták drágábban Miskolcon, Debrecenben vagy Nyíregyházán és utaztak vissza. Ingáztak egy csomó pénzzel – és bőven kerestek rajta, maradt pénz a vonatjegyen felül is.

Ma már a számítógépek világában nem kell sem vonatozni, sem futkosni egyik bankból a másikba. A spekulánsok számítógépes programokkal figyelik a nemzetközi pénzvilágot, és ha van lehetőség, akkor élnek vele. A szakirodalom megfogalmazása szerint így terelik a napi, tényleges árfolyamot a korábban kiszámolt határidős árfolyam közelébe.

 

Ha becsaptak ilyen alaposan bennünket, akkor miért nem megyünk bíróságra?

 

Maga a Kúria mondta ki egy határozatában, amely mint tudjuk, kötelező a bíróságokra, hogy amennyiben a bank becsapta, megtévesztette az adóst az árfolyam kockázattal kapcsolatban, akkor a szerződés teljesen semmis lehet. Az elmúlt 2 évben 30.000 devizahiteles per indult hazánkban.

 

Az jó, akkor simán nyerünk a bíróságon!

 

A Kúria is rájött erre! Kidolgozták, hogy ebben az esetben, valóban nem kell az adósnak vállalnia az árfolyamkockázatot - a felvételi árfolyamon kell elszámolni. Az adóst nem terheli az egyre gyengülő forint. Úgy kell számolni, mintha az árfolyam nem változott volna semmit.

 

Ez aztán siker!!!

 

Siker lenne bizony! Lényegében forintos lesz a kölcsön, de piaci forintos kamattal,nem a devizás alacsony kamattal - vagyis teljes bukta!

Ahogyan Pécsett fogalmazták meg a bírók egy bírói devizahiteles konzultáción, ez a devizahiteles adósok „kegyelemdöfése”. Hiába nyerték meg a pert a bank ellen, az elszámolással semmivel sem kerülnek kedvezőbb helyzetbe.

Az nem érdekli a „kegyelemdöfés” kidolgozóit, hogy ezzel a magasabb kamattal nem kötöttél volna a bankkal szerződést. Sőt mi több, a bank nem is nyilváníthatott volna az adóst hitelképesnek a magas forintos törlesztő részlettel. A bíróság az adós akarata ellenére  is létrehozza az új (forintos) szerződést, hogy a bank érdeke ne csorbulhasson. Biztosan hallottad már: ne járjon jobban a devizahiteles…

 

Ez tényleg kegyelemdöfés? – „Elvérzik” tőle az adós?

 

Az adós megnyeri a pert, a bank megtévesztette, becsapta az árfolyamkockázattal kapcsolatban. Mindezt ítéletben kimondja a bíróság. Majd ugyanez a bíróság olyan forint kölcsönné alakítja utólag a szerződést, melyet az adós fel sem vett volna, hiszen  már az első törlesztő részletet sem tudta volna kifizetni!

Sok adós már az ilyen elszámolással már az első hónaptól tartozást kezd felhalmozni!

Olyan kölcsöne lesz a pernyertes adósnak, melyre nem lett volna jogosult – amilyenre azt mondta volna a bank, hogy nem kötök veled szerződést, mert ezt a kölcsönt nem tudod visszafizetni.

Azért választották milliók a devizás kölcsönt, mert a forintos számukra, a magasabb kamat, a magasabb törlesztő részlet miatt megfizethetetlen volt.

 

Volt már ilyen bírósági ítélet?

 

Még nem tudok ilyen bírósági ítéletről.  

Több devizahiteles per van Uniós bíróságon, nagyon sok pert felfüggesztettek ezért hazánkban a bíróságok. Viszont a Kúria által kidolgozott „kegyelemdöfés”, a terv létezik – ez tény.

Az ismertetett bírói eljárás még csak egy terv. Addig kell ellene tiltakozni, amíg nem lesz általános bírósági gyakorlat.

 

Ez valóban elképesztő – tényleg fel kell lépni ellene!

 

Ráadásul, a jelenlegi bírói gyakorlat miatt azt is kimondhatja a bíróság, hogy az adós elvesztette a pert, fizessen perköltséget illetéket.

 

Erre van már példa, bírósági ítélet?

 

Törvény van rá, hogy semmis minden olyan kölcsönszerződés, amely nem tartalmazza például a kölcsön összegét, a kamatokat, a törlesztő részleteket stb.

A bíróságok most felső utasításra „meggyógyítják” ezeket a szerződéseket és beírják utólag, szerződéskötés után több évvel, a szerződésbe a hiányzó adatokat – majd kimondják, hogy az adós elvesztette a pert!

 

Mit lehet ilyenkor tenni?

 

Most tartunk a parlamenti képviselői választások kampányának a kezdetén. Eltökélt célunk, hogy a most megbeszélteket ismertessük a képviselőkkel, a képviselő jelöltekkel, a pártok vezetőivel.

 

Nagyon helyes! Legyen a kampány témája, miként csapták be a bankok a magyar embereket és miként mentette meg a jelenlegi kormány a banki károsultakat!

 

 

Az elmondottaknak hol lehet utána nézni?

 

Már a nyomdában van az a könyv, aminek a címe: Devizahitel – kézikönyv képviselőknek. Amiről most beszéltünk bőven alá van támasztva, minden állítás igazolva van.

 

Mi a cél?

 

Mindenképpen szükség van egy devizahiteles parlamenti bizottságra, ahol a devizaadós civilek is elmondhatják tapasztalataikat, álláspontjainkat.

Egy hatékony, magas szintű bizottság, ahol ismertté tehetjük a valóságot, a jelenlegi helyzetet és az elmúlt 10-15 év történéseit.

A végső cél új elszámolás, kártérítés és a csaló terv kidolgozónak és végrehajtóinak felelősségre vonása. Úgy, ahogy a 2011-es devizahiteles albizottság a saját céljai között megfogalmazta.

 

Volt már korábban egy devizahiteles parlamenti bizottság?

 

Már évek óta meg sem említjük…

A gazdasági alapelvnek, melyről beszéltünk, a neve: kamatparitás. A kamatparitás elvét 2011-ben a bizottság tagjaival Szász Károly, a PSZÁF volt elnöke ismertette.

A kamatparitás elve szerepel a bizottság jelentésében. Sajnos a devizahiteles törvények meghozatalakor erről az elvről és az elv jelentőségéről a parlamenti képviselők megfeledkeztek.

Már épp ideje korrigálni ezt a hibát és olyan devizahiteles törvényeket hozni, amelyek valóságos tényeken, összefüggéseken alapulnak és megfelelnek az uniós fogyasztóvédelmi elveknek.