Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nem kell félni a devizahitelektől – 2006

2014.10.12

 2005-ben kissé gyengült a forint. Gyengült a CHF-hez és gyengült a HUF-hez képest is.

 

2004 nyarától a forint folyamatosan erősödött 165-ről 155-re a CHF-fel szemben.

2005 közepén és 2005 év végén újra 165 volt a CHF.

 

Mi lesz, ha CHF elszámolású kölcsönön gondolkodók komolyan elkezdenek arról kérdezősködni a bankokban, hogy mekkora kockázata van ennek a kölcsönnek?

 

 

fel-01.png

 

2004 nyarától a forint folyamatosan erősödött 270-ről 240-re az EUR-ral szemben.

2005 közepén és 2005 év végén 255 volt az EUR.

 

Mi lesz, ha az EUR elszámolású kölcsönön gondolkodók komolyan elkezdenek arról kérdezősködni a bankokban, hogy mekkora kockázata van ennek a kölcsönnek?

 

 2006 januárjában megjelentek cikkek, hogy nem kell félni a devizahitelektől.

 

 fel-02.png

 

 

„A Magyar Bankszövetség szerint az euró árfolyama két éven belül várhatóan nem közelíti meg a 270-275 forintot, ahol a devizahitelek kamatelőnye megszűnik a forinthitelekéhez képest.” – Origo – 2006.01.31.

 

Részletek:

„A bankszövetség szerint hosszabb távon egyértelműen azzal kell számolni, hogy a forint árfolyama - legalábbis reálértelemben - folyamatosan felértékelődik. Egyrészt a világban rendkívül jelentős mennyiségű tőke keresi a befektetési lehetőségeket, ami növeli a nagyobb kockázatú térségek, így a feltörekvő országok pénzügyi piacainak vonzerejét is növeli. Másrészt az euróövezethez történő csatlakozás az azt megelőző időszakban a pénzügyi piacokat is vonzóvá teszi a külföldi befektetők számára, ami folyamatos forintfelértékelődési nyomást jelent, s hasonló hatása van a hazai reál- és nominális konvergenciának is.

 

Ha a 2000. évi átlagot 100-nak tekintjük, akkor a forint euróhoz viszonyított - akár a fogyasztói árak, akár az ipari termelői árak alapján számított - reál effektív árfolyamindexe 2005. októberig nagyjából 22 százalékkal erősödött. Ez azt jelenti, hogy a forint árfolyama 22 százalékkal kevésbé gyengült, mint ha a hazai és az euróövezetbeli infláció különbözetének megfelelően változott volna. A fajlagos munkaerőköltség alapján számított reál effektív árfolyamindex 2005. júniusig nagyjából 16 százalékkal erősödött. Vagyis a forint 16 százalékkal kevésbé gyengült, mint ha a forintért vásárolható termelékeny munka mennyiségét vettük volna alapul.

Az erős - reálértelemben folyamatosan felértékelődő - hazai fizetőeszköztől sok gazdaságban azt várják, hogy fékezi a hazai inflációt azon az áron is, hogy rontja a vállalatok exporthajlandóságát. A forint inflációja valóban gyorsan csökkent az elmúlt években (hat év alatt harmadára mérséklődött), egyebek között amiatt, hogy az importcikkek az erős forint mellett kevésbé növelték a hazai árszínvonalat.”

http://www.origo.hu/archivum/20060131nemkell.html

 

Aztán mi történt?

 

Nyárra az EUR felugrott 280 Ft-ra!

 

Emlékezzünk csak: „A Magyar Bankszövetség szerint az euró árfolyama két éven belül várhatóan nem közelíti meg a 270-275 forintot”

 

Elég volt 5 hónap és már jóval gyengébb volt a forintunk.

 

2006 júliusában több éves csúcsot döntött meg a forint árfolyama.

 

Nem csak az EUR-hoz képest…

 

 fel-03.png

 

…..hanem a CHF-hez képest is:

 

A CHF 180 forint volt 2006 nyarán!

 

 fel-04.png

 

 

Meg kellett ismételni a lakosság megnyugtatását. Indultak gőzerővel a reklámok a tv-ben, a sajtóban.

 

Valamint jöttek cikkek:

 

 fel-05.png

 fel-06.png

 

„Azok, akik hosszú futamidejű devizahitelt vettek fel, kedvezőbb helyzetben vannak, mert esetükben az árfolyam-ingadozások hosszú távon kiegyenlítődnek, a rövid futamidejű hitelek esetében azonban veszteségekkel kell kalkulálni. A bankok szerint azonban a devizahitelek még most is előnyösebbek a forinthiteleknél.
 
A K&H Banknál a forintban fizetendő hitelek induló törlesztő részlete a január 2-án és a ma felvett devizalapú hiteleknél azonos, egy 5 millió forintos, 10 éves futamidejű euró alapú hitel esetében 58 505 forint, míg svájci frank alapú hitel esetében 54 707 forint. A  forint gyengülése miatt azonban a január 2-án felvett hitelek törlesztő részlete időközben megnőtt, az euró alapú hitelek esetében 64 256 forintra, az utóbbi esetében pedig 59 755 forintra.

Egy most felvenni tervezett hitel esetében a jelenlegi kamatszinteket és a várható árfolyam-elmozdulásokat kell figyelembe venni, és nem azt, hogy a forint korábban erősebb volt, mint most - válaszolták a K&H-nál arra a kérdésre, van-e még előny a forinthitelekhez képest, és milyen árfolyamnál billen át a mérleg nyelve. Ha nem számítunk a forint további gyengülésére, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy most érdemes csak igazán devizahitelt felvenni, mivel egy gyenge forintárfolyamban inkább benne van az erősödés lehetősége, mint egy már eleve erős jegyzésben, illetve az árfolyam jelenlegi gyengélkedése magával hozhatja a forintkamatok emelkedését - vélekedett a bank illetékese. 

A K&H Bank jelenlegi hitelkondíciói mellett a forint árfolyamának 314,60 HUF/EUR illetve 215 HUF/CHF árfolyamszintig kellene gyengülnie, hogy egy most felvett 10 éves futamidejű devizaalapú lakáshitel forintban fizetendő törlesztő részlete akkora legyen, mint egy most felvett forintalapú lakáshitelé. Ez az euró esetében 13,6 százalékos, a svájci frank esetében pedig 21,5 százalékos további gyengülést feltételez, miközben 2006 elejétől eddig 9-10 százalékot gyengült a forint e két devizához képest.”

"Még mindig jobban megéri devizában felvenni hitelt használt lakásra, mint forintban" - mondta Németh Imre, az OTP Bank lakáshitelezési főosztályának vezetője, aki szerint a forinthitel csak az új lakás esetében előnyösebb, de ez a korábbi erősebb forintárfolyamok mellett is így volt. Az OTP Bank ezért az új lakásra korábban is mindig forinthitelt ajánlott, mert törlesztő részlete alig különbözött a devizáétól.

Az OTP Banknál egy 15 éves futamidejű, 5 millió forintos svájci frank alapú (új és használt lakás vásárlására is felhasználható) hitel induló törlesztő részlete most 178 forintos árfolyammal számolva 47 637 forint, EUR alapúnál 278 forintos árfolyammal számolva 52 130 forint, míg a használt lakás vásárlására fordítható forinthitel induló részlete 51 310 forint, az új lakás vásárlására szolgálóé pedig 45 460 forint. 


http://m.hvg.hu/app//gazdasag/20060626devizahitelek/2

 

 

 

Év végén jöttek újabb cikkek is: Nyerésre áll a CHF hitel !!!!

 

 

 fel-07.png

 

Részletek:

„Továbbra is svájci frankban lesz érdemes hitelt felvenni magánszemélyeknek és vállalkozóknak egyaránt.

 

Bár a devizahitelek törlesztő részletei várhatóan drágulnak, mert a forint gyengülhet és az európai kamatok némileg növekedhetnek, még így is jóval kevesebbet kell majd fizetni a frankkölcsön törlesztésekor.

Ha a magyar forint nem gyengül drasztikus mértékben, úgy közel egymillió forinttal kell összeségében kevesebbet visszafizetnie annak, aki például használt lakás vásárlására, tízéves futamidőre, az államilag támogatott, forint alapú hitel helyett svájci frankban vesz fel bankkölcsönt.”

 

 „Svájci frankban a világ szinte bármely országában lehet olcsón hitelt felvenni; Ausztriában például jellemzően 4,5% százalékos éves kamattal. Nálunk ennél drágábban lehet hitelhez jutni, ám még így is jóval olcsóbban, mintha forintban vennénk fel kölcsönt.”

 

„Az előzőekben csupán a kamatkülönbözetről szoltunk. A frank és az euró alapú hitelek esetén a törlesztések nagyságát azonban befolyásolja a forint árfolyama is.”

 

„Fontos azonban megjegyezni, hogy csak abban a hónapban lesz drágább a törlesztés, amelyikben a forintárfolyam gyengébb volt. Másrészt pedig a forint árfolyama erősödhet is: euróban 240 forint a hivatalos „határ” (ha ennél erősebb lenne a forintárfolyam, a Magyar Nemzeti Bank közbelép, és eladásokkal gyengíti a kurzust).”

 

„A frank és a forint közti kamatkülönbözet a következő években is megmarad, így minden évben további 2,9 százalékkal erősödhet a svájci frank. Öt év múlva legalább 183,1 forintos, a tizedik év végén pedig közel 210 forintos árfolyam szükséges ahhoz, hogy a példahitelben szereplő forintkölcsön a jelenlegi kamatok mellett versenyképes legyen.”

„A prognózisok szerint az elkövetkező években átlagosan 255 forint/euró és 163 forint/frank árfolyam várható, így reálisan nem várható olyan árfolyamváltozás, ami versenyképessé tenné a forintkölcsönöket a devizahitelekkel.”

 

„Mivel mind a frank, mind pedig az euró alapú hitel olcsóbb lesz, mint ha valaki forintban edósodik el, ezért a tartozásra vetített jellemzően kétszázalékos banki díjak mellett is érdemes lehet a drágább forinthiteleket svájci frank alapú kölcsönre cserélni.”

 

„Egyedül az új lakás vásárlására felvett, támogatott forintkölcsönöknek olyan alacsony a kamata, hogy nem éri meg devizahitellel pótolni.”

 

„A forint árfolyamát a tervek szerint 2008-ban az euróhoz kötik. Ez az uniós közös valuta 2012-re prognosztizált magyarországi bevezetése előtt kötelező lépés. A majdani átváltási árfolyamot viszont az Európai Központi Bank nem engedi majd úgy megállapítani, hogy a forint túlságosan gyenge legyen. Ezzel ugyanis versenyelőnyre tennénk szert a drágábban termelő nyugat-európai (például osztrák, német, francia) versenytársakkal szemben. A várható átváltási árfolyam ezért 250-260 forint körül valószínű.”

 

http://www.haszon.hu/penzes-otletek/253-hitel-a_svajci_frank_nyeresre_all.html

 

És láss csodát, a 2006 nyara után a forint erősödni kezdett:

 

Az Euro 245 és 260 között mozgolódott….

 

 fel-08.png

 

 

…a CHF pedig 150 és 160 között.

 

 fel-09.png

 

Korrektek voltak a szakújságírók a HVG-nél, az ORIGO-nál, a Haszon Magazinnál?

 

Korántsem!

 

A Bankszövetség 2006 nyarán készített egy tanulmányt, egy tájékoztatót.

 

 fel-10.png

 

Ez a használ egy fogalmat: reálfelértékelődés.

 

Ez azt jelenti, hogy a forint erősebb mint amilyennek lennie kellene.

 

Lehet vizsgálni két ország közti árú, termék infláció alapján:

 

 fel-11.png

 

Ez alapján 2005 októberében a forint 20-25%-kal volt erősebb mint az inflációs adatokból számolható.

 

Lehet vizsgálni két ország közti munkaerő költség változás alapján:

 

 fel-12.png

 

 

 

Ez alapján 2005 októberében a forint 15-20%-kal volt erősebb mint az inflációs adatokból számolható.

 

A szakújságíróknak fel kellett volna hívni arra a figyelmet, hogy a forint felülértékelt, várható forintgyengülés.

 

Amikor 2006 után a forint erősödött, akkor még jobban kellett volna a közgazdászoknak és a pénzügyi szakembereknek figyelmeztetni a lakosságot:

 

Nem tartható fenn tartósan a forint felülértékeltsége!

 

Nagyobb a valószínűsége a forint gyengülésnek, mint annak hogy a forint árfolyama ezen a szinten marad!

 

Elég lett volna egy digarram is az árfolyamról: látod, a CHF árfolyam nem emelkedett tovább, a forint felülértékelt.

 

 fel-13.png

 

A bankszövetség önmagának ellentmondva, a felülértékeltségnek ellentmondva állítja 2006 januárjában:

 

 

fel-14.png

 

 

"A HITEL FUTAMIDEJE ALATT A HITEL TÖRLESZTÉSI TERHÉT JELENTŐSEN ÉS TARTÓSAN MEGNÖVELŐ ÁRFOLYAMMOZGÁS VALÓSZÍNÜLEG NEM LESZ."

 

"REÁLISAN NEM LEHET AZZAL SZÁMOLNI, HOGY 2006-2007-BEN A FORINT AKÁRCSAK MEGKÖZELÍTENÉ A 270-275 FORINT/EURO ÁRFOLYAMOT."

 

Nemrég 2014. szeptember 1.-én írtam egy levelet Kovács Leventének, a Bankszövetség főtitkárának.

Ez a levél kiegészíti a mostani cikket.

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/level-kovacs-leventenek---bankszovetseg---2014.09.01..html

 

Amikor írtam, akkor még a most leírtakkal, a 2006-os cikkekkel és Bankszövetség tájékoztatójáról nem volt tudomásom.

 

Arról tudtam, hogy ismert volt 2006-2008 között a pénzügyi és bankár körökben, hogy forint gyengülés várható. Az erről szóló összeállítást 2013 nyarán ismételten elküldtem a Kúriának:

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/szakertoi-elemzes-a-kurianak-a-pszaf-valaszairol---3-3.html

 

A mostani összeállítás kiegészíti a korábbi ismereteinket.

 

TUDTAK A BANKOK A VÁRHATÓ FORINTGYENGÜLÉSRŐL, AMIKOR TÖBB EZER MILLIÁRD FORINTOT HELYEZTEK KI 2006-TÓL, CHF ELSZÁMOLÁSSAL !!!