Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sajtótájékoztató és háttér – 2019.02.07.

2019.02.07

02.06.---kep.png

 

A február 6.-i sajtótájékoztató:

 

 

 

 

az MTI-ben:

 

MSZP: a bankok politikai befolyást szereztek a kormány felett

 

    Budapest, 2019. február 6., szerda (MTI) - Az MSZP értékelése szerint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött  paktum miatt a bankok politikai befolyást szereztek a magyar kormány felett, ezért csak olyan döntések születhetnek, amelyek kedvezőtlenek a devizahiteleseknek.

    Szakács László, az ellenzéki párt elnökhelyettese szerdán Budapesten sajtótájékoztatón megerősítette: továbbra is szorgalmazzák a magyar kormány és az EBRD között 2015-ben kötött megállapodás felmondását.
    Hozzátette, erre lehetőséget is biztosítanak a fideszeseknek, mert benyújtják a parlamentnek a paktum felmondásáról szóló javaslatot. Annak támogatásával a kormánypártiak bebizonyíthatják, hogy Magyarországnak szuverén miniszterelnöke van, aki a magyarok érdekében kormányozza az országot és nem adja el a devizahiteleseket a bankoknak - hangoztatta.
    A szocialista politikus szerint az EBRD-vel kötött megállapodásban benne van, hogy a kormány nem gördíthet akadályt a kilakoltatások elé és nem hoz olyan döntést, amely kedvezőtlenül befolyásolja a bankok jövedelmezőségét. 
    Ezért csak olyan döntések születhetnek, amelyek kedvezőtlenek a devizahiteleseknek, hiszen "Orbán ezt a paktumot szolgaian betartja" - értékelt.
    Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője azt firtatta, vajon megbízhatnak-e az egykori devizahitelesek a bankrendszerben, a Magyar Nemzeti Bankban. Elmondta, a jegybank a közelmúltban tárgyalásokat kezdett a Magyar Bankszövetséggel, hogy átalakítsák a 300 ezer érintett hitelszerződését fix kamatozásúvá. 
    Hozzátette, az elmúlt években az összes döntést úgy hozták meg, hogy a károsultakkal nem egyeztettek, most is úgy tűnik, hogy ez így lesz, ez pedig elfogadhatatlan.

bcl \ bdó \ bpt

MTI 2019. február 6., szerda 11:38

 

Készítettem egy bővített változatot, hivatkozásokkal együtt. Íme:

 

700.000 szerződés lett forintosítva, az MNB nyilvántartása alapján 300.000 élő, forintosra módosult szerződés van.

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/alap-informaciok/mnb-valasz---elo-exdevizas-jelzalog-szerzodesek-szama.html

 

Az MNB egyeztetést kezdett a Bankszövetséggel, hogy az élő szerződéseket alakítsák át fix kamatozásúvá – jelent meg a múlt héten a sajtóban. Ez azzal fog járni, hogy egy alku folyamán 300.000 családnak nőni fog a törlesztő részlete.

 

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/devitahitel-hitel-bank-mnb-hitelezes.677840.html

 

Emlékezünk még, hogy mi is történt az elmúlt években?

 

A devizahitelek kamat- és árfolyamkockázattal rendelkeztek.

Kiderült, hogy a bankok becsapták az embereket a kamat kockázattal is és az árfolyam kockázattal is.

Amikor Svájcban csökkent a kamatszint, akkor a hazai bankok emelték a kamatokat. Ezzel együtt emelkedett a CHF árfolyama is. A két emelés miatt elviselhetetlen mértékben nőttek a törlesztő részletek több százezer családnál.

 

Az Orbán kormány olyan törvényt alkotott, hogy visszamenőlegesen fixálták a kamatokat. Nem csökkentették, ahogy gazdaságilag és nagyon sok szerződés alapján egyértelműen kellett volna, hanem fixen rögzítették.

Amikor a szerződéseket piaci, vagyis kedvezmény nélküli árfolyamon forintosították, akkor vissza alakították a szerződéseket változó kamatozásúvá.

 

Most ezeket a szerződéseket kívánják ismét átalakítani fix kamatozásúvá. Ez a havi törlesztő összegek növelésével fog járni.

 

Egyik nagyon közeli barátomnak lakás lízingje van.

2015-ben alaposan átnéztük az elszámolását.

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/alap-informaciok/pontosan-fizetett-lizing-elszamolasa.html

 

15 millió forint volt az 53 m2-es csepeli lakás értéke 2008-ban. 2015-ig 13 millió forintot fizetett és még 17 millió forint volt a tartozása az elszámolás alapján. 2033-ig még 38 millió forintot kell fizetniük.

(Most, 2019 elején, az adósság még mindig több mint 15 millió forint így még több mint 20 millió forintot kell még fizetni – ha emelkedik a kamatláb, akkor többet, fizetési elmaradás nincs és nem is volt soha.)

Miért akar bárki is erről és a többi 300.000 családról, akik eddig pontosan fizettek, élő a szerződésük, még pénzt lehúzni? Azon a pénzen kívül, amit 2015-ben megállapítottak.

Nem elég, ha 15 millió után fizet 51 milliót?

Megbízhatunk-e a bankszektorban, hogy teljesíteni fogja a megállapodást és engedi átalakítani a szerződéseket?

2011 végén volt a kedvezményes végtörlesztés. A bankok ahogy csak tudták, akadályozták azt, hogy a családok meg tudjanak menekülni a devizahiteltől.

9,5 milliárd forint bírságot kaptak a bankok a GVH-tól kartellezés miatt.

http://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2018_as_sajtokozlemenyek/jelentosen_csokkent_a_vegtorlesztessel_osszefuggo_.html

 

Megbízhatunk-e a Magyar Nemzeti Bankban?

Matolcsy György miniszterként itthon azt nyilatkozta, mindenki számára lehetőség lesz a kedvezményes végtörlesztésre – közben nyugtatta az osztrák kormányt, hogy csak az érintettek 10%-a tud majd élni a lehetőséggel.

 

Osztrák-magyar levélváltás a devizahitelek végtörlesztésének ügyében

Budapest, 2011. szeptember 20., kedd (MTI) - A nemzetgazdasági tárca az MTI megkeresésére kedden nem kívánta kommentálni a devizahitelek végtörlesztése ügyében folytatott osztrák-magyar levélváltásról a sajtóban megjelent információkat.

„Matolcsy György miniszter angol nyelvű levelét, amelyet az osztrák gazdasági miniszternek írt a devizahitelesek végtörlesztésének ügyében, az index.hu tette közzé hétfőn.

 

Az Index birtokába került levélmásolat szerint Matolcsy György hangsúlyozza: fontos megérteni, hogy Magyarországon csaknem egymillió embert érint a devizában való eladósodottság. Hozzáfűzte: a kormány becslései szerint - mivel csak 2011 végéig lehet bejelenteni az igényeket - a devizahitelesek körülbelül 10 százaléka tud majd élni a végtörlesztés lehetőségével. Matolcsy György levelében rögzíti: ezenkívül csak azok a devizahitelesek választhatják a végtörlesztés lehetőségét, akik a rögzített árfolyamnál alacsonyabb devizaárfolyamon vették fel jelzáloghitelüket.

 

    "Ellentétben azzal, amire Ön a levelében utal, a magyar kormány döntése nem irányul a teljes devizahitel-állomány fix árfolyamon történő átváltására. A döntés inkább lehetőséget teremt a háztartásoknak arra, hogy kilépjenek egy olyan helyzetből, amelyben napi megélhetésüket fenyegeti az árfolyamok szélsőséges ingadozása" - fogalmaz a nemzetgazdasági miniszter.

 

Hozzátette: ezenkívül - szintén ellentétben azzal, amit osztrák kollégájának levele tartalmaz - a döntés nem kötelezi a bankokat arra, hogy forintban nyújtott kölcsönöket ajánljanak azoknak a háztartásoknak, amelyek a fix árfolyamon kívánják visszafizetni devizaadósságukat, ez ugyanis az egyes bankok autonóm döntése marad.

 

A bejelentett intézkedések végrehajtása várhatóan fontos lépés lesz a magyar gazdaság talán legjelentősebb makrogazdasági kockázatának, a háztartási szektor fedezetlen devizahitelek miatt fennálló kitettségének mérséklése felé, így hozzájárul majd a pénzügyi stabilitás megerősítéséhez - tette hozzá a portál birtokába került levél szerint a nemzetgazdasági miniszter.

 

Matolcsy György a levélben hangsúlyozza, hogy a döntés semmiképpen sem a külföldi tulajdonú bankok ellen irányul, az a teljes magyar bankszektorra érvényes. A magyar tárcavezető azzal zárja levelét, hogy ha osztrák kollégája igényli, kész a további részletekről egyeztetni.

 

Az osztrák pénzügyminiszter, Maria Fekter lapértesülések szerint korábban levélben tiltakozott a devizahitelek rögzített árfolyamon való törlesztésére kidolgozott magyar kormányzati javaslat ellen.

 

    Fekter szerint a lépés "hatalmas és azonnali veszteségekhez" vezet az egész magyar bankrendszerben és "veszélyezteti Kelet- és Közép-Európa egészének pénzügyi stabilitását".”

 

Az osztrák pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy "a tervezett intézkedések a jogbiztonság olyan mértékű sérülését jelentik, amelyre eddig egyetlen EU-tagországban sem volt példa". Maria Fekter szerint az intézkedés piacgazdaságban elfogadhatatlan gyakorlat, és "nem felel meg a várakozásoknak, amelyeket egy befektető egy működő piacgazdasággal és demokráciával szemben támaszthat".

 

És pontosan így lett!

Megbízhatunk-e a Magyar Nemzeti Bankban?

Olyan elszámoló leveleket kaptunk 2015-ben, mely alig-alig ellenőrizhető. Aki mégis panasszal ment a PBT-hez, sablon szövegű döntésekkel elutasították a panaszokat. A PBT az MNB része!

Megbízhatunk-e a Magyar Nemzeti Bankban?

Kúria jelenleg is dolgozik az árfolyamkockázat bírói megítélésen. Mikor és hogyan csapták be a bankok családok százezreit. Mit tett az MNB? 2013-ban olyan szakmai anyagot készített a Kúria részére, mely szintiszta hazugság.

Megbízhatunk-e a Magyar Nemzeti Bankban?

Az ügyészség a fogyasztók érdekében több tucat pert indított az elmúlt években. Az MNB egyetlen egyet sem!

Megbízhatunk-e a Magyar Nemzeti Bankban?

Az elmúlt években az összes döntést a kormány, az MNB kizárólag csak a banszektorral egyeztette.

A károsultakat, a becsapottakat meg sem kérdezték!

Van még bőven teendő, nincs megoldva a társadalmi katasztrófa - zajlanak a végrehajtások – hamarosan indulnak a kilakoltatások. Több ezer per van a bíróságokon.

 

 

A Mérce is ott volt:

 

https://merce.hu/2019/02/06/az-mszp-torvenyjavaslatot-nyujt-be-arrol-hogy-orban-viktor-mondja-fel-a-bankokkal-kotott-paktumot-a-devizahitelekrol/

 

van videó itt is :)

 

Magyar Hírlap közli a Fidesz kormány álláspontját

 

http://magyarhirlap.hu/cikk/140133/A_szocialistak_taszitottak_tobb_mint_egymillio_csaladot_devizahitelbe

 

 

A Mandiner a Fidesz választ vette csak át…

 

https://www.mandiner.hu/cikk/20190206_fidesz_a_szocialistak_taszitottak_tobb_mint_egymillio_csaladot_devizahitelbe

 

 

…és a kormány oldali srácok sajtója is:

 

https://pestisracok.hu/azok-a-szocialistak-aggodnak-a-karosultakert-akik-egymillio-csaladot-taszitottak-devizahitelbe/

 

 

 

Egyértelmű. A kormányoldal számára sem én, sem pedig egyetlen egy banki károsult sem számít. Számukra már nincs devizahiteles probléma.