Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tájékoztató az új perlési törvényről

2017.12.18

uj-pp---sztsz---kep.png

 

 

1. Miért van szükség új polgári perrendre?

A jelenlegi, 1953. óta hatályban lévő törvényt (1952. évi III. törvény) az akkori kor szellemének megfelelően az egyszerű jogvitákra és a szóban (tárgyaláson) zajló eljárásokra tervezték, melyben a bíróság hivatalból gondoskodik a felek jogainak érvényesítéséről. A peres felek az elsőfokú eljárás során bármikor, írásban vagy szóban újabb tényeket, kérelmeket, érveket vagy bizonyítékokat adhatnak elő, illetve a korábban előadottakat megváltoztathatják, ami az eljárás kiszámíthatatlanságát és jelentős elhúzódását eredményezheti. A rendszerváltozást követően nem csak megtöbbszöröződött a jogviták mennyisége, hanem azok lényegesen bonyolultabbak és a felgyorsult, digitális világban a szóbeliség helyett egyéb kommunikációs csatornákra van igény. A szociális piacgazdaságban az állami gondoskodás helyett az egyén önrendelkezési jogára és saját ügyeinek viteléért való egyéni felelősségére helyeződött a hangsúly. A rendszerváltozást követő több mint 100 módosítás ellenére a jelenlegi perrendtartás már nem képes a megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyoknak megfelelő, korszerű és hatékony eljárást biztosítani.

 

 

A tájékoztató itt érhető el:

 

http://szegeditorvenyszek.birosag.hu/20171127/az-uj-polgari-perrendtartas

 

Mivel a számunkra oly fontos végrehajtást is tartalmazó VII. rész nem érhető el, ma levelet írtunk a Szegedi Törvényszékre és az OBH-nak.

 
"Kérem, a VII. részt, azon belül is különösen a végrehajtási perekről szóló OHH-s útmutatást küldjék el nekünk, mivel az a Szegedi Törvényszék honlapján nem elérhető."
 

 

Aki még mindig vacilál, hogy pereljen-e vagy sem, annak mindenképpen javaslom, hogy gondolja át, mennyi minden fogja nehezíteni az esélyeit, ha az új Pp. fog rá vonatkozni!

 

------------------------------------------------

 

KOVÁCS KÁZMÉR: AZ ÜGYVÉDEK TARTANAK

AZ ÚJ POLGÁRI PERRENDTARTÁSTÓL

2017. DECEMBER 17. VASÁRNAP

 

 

részletek:

 

Az alperesi védekezés előterjesztésére például főszabályként csak 45 nap lesz. Ez a bonyolultabb ügyekben a hozzáértő és szabad kapacitással is rendelkező jogi képviselő megtalálására sem biztos, hogy elegendő, nem beszélve az új szabályoknak megfelelő, kellően alapos ellenkérelem elkészítéséről.

 

Az új szabály szerint ugyanis az ügyvédi felkészületlenségnek, a hiányosságoknak – akár a jogcím, a jogalap, akár a felajánlott bizonyítás terén – jogvesztéssel járó következményei lehetnek az ügyfelekre nézve. Ha mindez ráadásul merev bírói jogértelmezéssel párosul, fennáll a veszélye annak, hogy ellentétes hatása lesz a változásnak, azaz nem gyorsítja, hanem elnyújtja a jogérvényesítést. Egyes formai okokból sikertelen perek az eljárások más alapokon történő újrakezdését eredményezhetik, újabb és újabb eljárásokat generálhatnak.

 

Kovács Kázmér szerint az indokolatlan korlátozásra jó példa, ahogy az új pp a kúriai felülvizsgálat határait leszűkítette. Ha az elsőfokú döntést a másodfok helyes indokok és jogcím alapján hagyja helyben, akkor főszabály szerint már nem is kerülhet az ügy a Kúriára. 

 

http://magyaridok.hu/belfold/kovacs-kazmer-az-ugyvedek-tartanak-az-uj-polgari-perrendtartastol-2587378/

 

 

 Ajánlom az MTI közleményt: 

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/kovacs-kazmer--az-ugyvedek-tartanak-az-uj-polgari-perrendtartastol.html