Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tiltakozunk a devizahiteles történet meghamisítása ellen

2018.03.25

tiltakozunk---kep.png

 

Pénzügyi tudatosság

 

 

fejlesztésének stratégiája

 

 

A Hiteles Mozgalom

 

álláspontja, javaslatai

 

 

 

A Hiteles Mozgalom örömmel látta a kormány honlapján a Pénzügyi tudatosság fejlesztésének elképzelését. Nagyon hasznos egy stratégia kidolgozása, a tervezetben nagyon sok jó elképzelés található. Vannak azonban tévedések és hiányosságok is.

 

Megdöbbentő számunkra, hogy a stratégia kidolgozása a Nemzetgazdasági Minisztérium, nem pedig az Magyar Nemzeti bankon belül működő Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ feladata. Ez utóbbi szervezetnek vannak kapcsolatai a valós pénzügyi- és fogyasztóvédelmi problémákkal, az itt dolgozók rendelkeznek napi, élő tapasztalatokkal.

 

Érthetetlen, hogy a stratégia az OECD szemléletét ismerteti, azonban az Európai Unió fogyasztóvédelmi irányelveit és elemzéseit (pl. Zöld könyv, Fehér könyv) egyáltalán nem.

 

Az Állami Számvevőszék kiemelten szerepet tölt be a stratégiában, azonban ez a szervezet nem foglalkozott az elmúlt években pénzügyi fogyasztóvédelemmel. Volt viszont átfogó vizsgálat a GVH-nál 2005-ban, volt kormánybizottság 2006-ban és volt parlamenti devizahiteles albizottság 2011 végén.

 

Ugyancsak hiányoznak a parlamenti devizahiteles albizottság jelentésének nélkülözhetetlen pontjai.

 

A hiányosságok miatt a stratégia olvasójában a valóságtól teljesen eltérő kép alakul ki. A stratégia alapján készülő leendő oktatási anyagok félrevezetik azokat, akiknek pont a fejlesztésük lenne a cél.

 

A Hiteles Mozgalom határozottan tiltakozik a devizahiteles történet, a lakosság kifosztásának a meghamisítása ellen!

 

A Vezetői összefoglaló az alábbi valótlan állítást tartalmazza: „…az elmúlt pénzügyi válság mély nyomot hagyott a lakosság pénzügyi biztonságérzetében és pénzügyi szolgáltatókba vetett bizalmában. Másfelől az elmúlt években elvégzett felmérések és a nemzetközi trendek is azt támasztják alá, hogy ezt a bizonytalanságérzést a pénzügyi ismeretek, illetve azok gyakorlati alkalmazásának hiánya okozza.”

A valóság az, hogy a magyarországi bankok a szerződéskötések időszakában becsapták és megtévesztették a lakosságot, az önkormányzatokat és a vállalkozásokat. Ez az oka a bizalomvesztésnek. A magyarországi bankok a több mint 50.000 devizahiteles per kapcsán becsapták a bíróságokat is.  Ez az oka a bizalomvesztésnek.

 

A Hiteles Mozgalom nem fogadja el a stratégia küldetésben szereplő megállapítást sem: „A közelmúltban történt események, így a pénzügyi válság, a deviza alapú hitelek ügye, valamint a brókerbotrányok miatt is elengedhetetlen az általános pénzügyi kultúra fejlesztése.”

A deviza elszámolású kölcsönök és a brókerbotrányok tanulsága, hogy nem működött megfelelően a pénzintézetek állami felügyelete, nem volt szinte semmilyen pénzügyi fogyasztóvédelem. A pénzügyi felügyelet nem biztosította a pénzügyi intézmények prudens működésének követelményét se. Pénzügyileg felkészült állampolgár sem tudja észlelni, hogy a Quaestor több kötvényt bocsát ki, mint amekkora összegre engedélye van.  Pénzügyileg felkészült állampolgár sem tudja észlelni, hogy a pénzügyi intézmények által forgalmazott hitel-konstrukciók, az Európai Unióban meg nem engedett módon:

  • korlátlan fogyasztói árfolyamkockázatot tartalmaznak
  • a pénzügyi intézményrendszer prudens működésének követelményével ellentétesek
  • és mindezek következményeként nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek

 

Hibás kiindulási pontnak tartjuk, hogy: „A pénzügyi jártasság és a pénzügyi ismeretek megfelelő elsajátítása elengedhetetlen ahhoz, hogy tudatos, megfontolt és ésszerű döntéseket hozzunk pénzügyeinkről.”

Valójában tudatos, megfontolt és ésszerű döntéseket akkor tudnak hozni az állampolgárok, ha az állami felügyelet és a pénzügyi fogyasztóvédelem arra kötelezi a bankokat, hogy a kínált pénzügyi termékkel kapcsolatban minden lényeges információt adjanak át a fogyasztónak és semmilyen lényeges információt nem hallgathatnak el előlük.

 

Teljes mértékben egyetértünk a kitűzött céllal: „Egy megfelelő pénzügyi tudással és attitűddel rendelkező lakosság nevelése a végcél, amely jelentősen elősegítheti egy adott ország versenyképességét, hatékonyságát és eredményességét.”

„Kulcskérdés, hogy a lakosság értse meg a hitelfelvétellel járó kockázatokat és legyen tisztában a saját felelősségével is.”

 

A kitűzött végcél érdekében mindenképpen szükséges ismertetni a lakossággal:

  • hitelpénzrendszer lényege
  • a pénzteremtés nem állami monopólium
  • az kereskedelmi bankok hozzák létre az általunk használt un. kereskedelmi számlapénzt (ami a bankszámlánkon, a bankkártyán van) amikor bankkölcsön-szerződéseket kötnek (hiteleznek) magánszemélyekkel, vállalkozásokkal
  • a kölcsön visszafizetésével a pénz megszűnik
  • a bankok befolyásolják, hogy több vagy kevesebb pénz legyen a gazdaságban, lazítás időszakában alacsonyak a kamatok, sok pénzt hoznak létre, szigorítás időszakában magasabbak a kamatok, csökken a pénz mennyisége
  • amikor csökken a „hitelezés”, akkor a lakosság és a vállalkozás kevesebb kölcsönt vesz fel, ez csökkenti egyrészt a termékek iránti keresletet, másrészt csökkenti a vállalkozások fejlesztéseit
  • annak az országnak a pénze leértékelődik, amelyikben magasabb az infláció, a kamatszint
  • az infláció, a jegybanki alapkamat, a betéti- és a hitelkamatok kapcsolata
  • a kamatparitás elve, vagyis azt, hogy szinte teljesen mindegy, hogy melyik devizában tartjuk lekötve bankban a pénzünk, melyik devizában veszünk fel kölcsönt, ugyanaz az eredmény várható
  • a kamatparitás elve több mint 120 éve ismert közgazdasági tétel, hazánkban is több évtizede tananyag
  • a kamatparitás elvéből származó képlettel számolják az un. határidős árfolyamokat
  • már 50 éve 1953-ban vizsgálták, hogy a határidős árfolyamok és a ténylegesen kialakuló árfolyamok között milyen eltérések vannak, és ezeknek mi az oka
  • eltérő a forintos és a devizás kölcsön törlesztési karakterisztikája
  • forint kölcsön esetében a törlesztő részletek megfizetése egyre könnyebb lesz, mivel az infláció „megeszi” a törlesztő részlet egy részét
  • devizás kölcsön esetében viszont a forintban kifejezett törlesztő részlet egyre magasabb lesz, egy idő után meghaladja a forintos kölcsön összegét
  • a több mint 50.000 devizahiteles per tanulsága, hogy a magyar bíróságok számára a fogyasztóvédelmi elvek és előírások nagyrészt ismeretlenek, a bírók alapvető ismeretekkel sem rendelkeznek
  • minden szerződés, így a pénzügyi szerződések is, a felek közös akaratán alapulnak, ha a bíróságoknak több évbe telik értelmezni a szerződések fontos pontjait, akkor nem beszélhetünk semmilyen közös akaratról
  • a szerződések szövegét úgy kell megfogalmazni, hogy közérthető legyen – ha a szerződés szövege nem érthető, nem egyértelmű – akkor ki kell sétálni az adott bankból
  • a tartozás fogalma és a tartozás elismerése
  • a közjegyző szerepe a szerződés megkötésekor, megtagadja az aláírását, ha a szerződés jogszabálysértő, vitás esetben írásban rögzíti aggályait
  • a közjegyzői okirat szerepe, a végrehajtás egyből elindul, bírósági végrehajtás nélkül
  • tartozás elismerő okirat
  • a közjegyzők szerepe a felmondás során
  • egy szerződést csak egyszer lehet felmondani
  • a közjegyzők és a végrehajtók nem állami alkalmazottak, hanem profitorientált vállalkozók, akik saját magukat szabályozzák és ellenőrzik, nincs szoros állami felügyelet
  • a bankoknak több mint egymillió szerződést kellett újra számolni, ezt követően a banki követelés közel 1.000 milliárd forinttal csökkent
  • a bankok nem csak a devizás, hanem a forintos szerződéseket is újra számoltak, mert azok is tisztességtelenek voltak
  • semmiképpen sem lehet abban bízni, hogy majd a bíróság a fogyasztó javára fog dönteni későbbi perekben
  • banki kartell miatt kiszabott 9,5 milliárd forint GVH bírság
  • egyetlen egy banki vezető, MNB-PSZÁF tisztségviselő ellen sem indult eljárás
  • az ügyészség az elmúlt 6-8 évben közel 30 pert indított bank ellen a fogyasztók érdekében, míg az MNB és a PSZÁF egyetlen egyet sem
  • milyen trükkel csalta el közel 3 millió állampolgár több mint 3.000 milliárd forint megtakarítását a magánnyugdíj pénztárból történő visszalépéssel
  • a kölcsön igénylés benyújtásakor ismertetni kell mindenkivel a magáncsőd intézményét, a végrehajtás folyamatát és költségeit, valamint azt, hogy válság nélküli években is az adósok kölcsönök 1-2%-a csődbe jut és végrehajtást kezdeményeznek ellenük
  • kérjenek a kölcsönt felvenni szándékozók szerződéskötés előtt mindenképpen, a kölcsönnel rendelkezők 4-5 évente személyes stressztesztet, mely megmutatja, hogy kedvezőtlen kamatváltozás során miként alakul a havi törlesztő részlet összege
  • az, hogy ilyen sok azon családok száma, amelyek semmilyen megtakarítással nem rendelkeznek, annak a következménye, hogy torz a megtermelt javak elosztása
  • a lakosság pénzügyi vagyonának (MNB kimutatás) alakulása a rendszerváltástól
  • a devizahiteles törvények tartalmát az NGM egyeztette a Bankszövetséggel, az érintett civileket teljes mértékben kihagyták az egyeztetésekből, a törvényeket gyorsított parlamenti eljárások keretében hozták meg,
  • az Orbán kormány megszüntette a Parlament Fogyasztóvédelmi bizottságát, így formailag is lehetetlenné tette, hogy fogyasztók a törvényjavaslatról véleményt mondjanak
  • a Bankszövetség a bankok érdekvédelmi, lobby szervezete. Semmi keresni valójuk nincs az iskolákban, a tankönyvek összeállítói között. Vannak kiváló jogi és gazdasági egyetemek, van állami pénzügyi fogyasztóvédelem – ezeket kell bevonni a munkába

 

Ellenőrizni szükséges, hogy a felsoroltak szerepelnek-e az „Iránytű a pénzügyekhez” című középiskolai tankönyvben? Szükség esetén újra kell szerkeszteni a tankönyvet. A „Küldetések a pénz világában” című általános iskolai tankönyvet hasonlóképpen ellenőrizni kell.

 

Kérjük, a javaslatainkat a közigazgatási egyeztetés során vegyék figyelembe, és módosított, kiegészített stratégiát bocsássanak a Kormány elé.

 

 

Budapest, 2018. március 25.

 

 

 

Szabó József ügyvezető

Hiteles Mozgalom

Arany Liliom Alapítvány

 

 

-------------------------    -------------------------  

 

 

Tisztelt Nemzetgazdasági Minisztérium!

Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!

Tisztelt Gazdasági Versenyhivatal!

 

 

Sajnos semmilyen megkeresést sem kaptunk „A lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégia” tervezetével kapcsolatban. A több mint hét éve pénzügyi fogyasztóvédelmi területen tevékenykedő Hiteles Mozgalom nagyon fontosnak tartja, hogy a lakosság az ismeretek teljes birtokában hozzon pénzügyi döntéseket. Alaposan áttanulmányoztuk a stratégia céljait, megállapításait és tartalmát.

 

Csatolva küldjük az észrevételeinket, javaslatainkat. Tiltakozunk a stratégiában szereplő történelemhamisítás és a bankok tisztára mosása ellen!

 

Várjuk visszajelzésüket. Mivel a szemléletünk több pontban is ellentétes a stratégiában lévőkkel, szerencsésnek tartanánk, hogy egy konferencia keretében a devizahiteles szervezetek is kifejhetnék az álláspontjukat.

 

Tisztelettel:

 

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom

Arany Liliom Alapítvány

 

 

 

-------------------------    -------------------------    -------------------------  

 

 

Budapest, 2017. december 4. – A Magyar Nemzeti Bank a kormány által idén novemberben elfogadott „A lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégia” kapcsán Pénzügyi tudatosság címmel konferenciát rendezett. Az eseményen a stratégia kidolgozásában jelentős szerepet vállaló minisztériumok, szakmai és civil szervezetek, valamint a pénzügyi és oktatói szféra képviselői vettek részt. A résztvevők megvitatták a témában végzett kutatási eredményeket és útjára indították a stratégia megvalósítását.

https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/szeleskoru-szakmai-osszefogas-a-penzugyi-tudatossag-fejlesztesere

 

 

– A lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő hétéves nemzeti stratégia első kétéves cselekvési terve közigazgatási egyeztetésen van, várhatóan március közepén kerül a kormány elé, amint elfogadják, életbe is lép – jelentette be Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára…

2018. MÁRCIUS 6. KEDD 12:54

https://magyaridok.hu/gazdasag/strategia-penzugyi-tudatossag-fejlesztesere-2862387/

 

 

 A stratégia:

http://www.kormany.hu/download/5/39/21000/P%C3%A9nz%C3%BCgyi%20tudatoss%C3%A1g%20fejleszt%C3%A9s%C3%A9nek%20strat%C3%A9gi%C3%A1ja.pdf

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.