Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vágatlanul

2018.02.20

vagatlanul---kep.png

 

Ki tette tönkre a hiteleseket? címmel jelent meg egy cikk nemrég a Népszavában:

 

http://nepszava.hu/cikk/1152552-ki-tette-tonkre-a-hiteleseket

 

 

Csóválgattam a cikk olvasása közben a fejem, majd felvettem a szerkesztőséggel a kapcsolatot. Javasoltam, hogy indítsunk valamiféle társadalmi vitát! Segítőkészen lehetővé tették, hogy olvasói levélben reagáljak. Sajnos az írásom túl hosszú lett, így a felére kellett csökkentenem a terjedelmét. Nem volt egyszerű feladat…

 

Ez lett a végeredmény a Vélemény rovatban:

 

Nem volt váratlan

http://nepszava.hu/cikk/1153269-nem-volt-varatlan

 

 

 

ITT PEDIG VÁGATLANUL AZ EREDETI ÍRÁSOM:

 

 

Ki tette tönkre a hiteleseket? – nézzük a tényeket

 

Február 12.-én jelent meg dr. Szász Tibor címzetes egyetemi tanár elemzése a Népszavában „Ki tette tönkre a hiteleseket?” címmel. A Debreceni Egyetem oktatójának elemzését tekintsük vitaindítónak. Lassan 10 éve már, hogy egyre nyilvánvalóbb lett, hogy komoly társadalmi katasztrófa lesz a devizahitelezésből, mégis azt tapasztalni, hogy alapvető fogalmak összefüggések nincsenek a mai napig sem tisztázva.

 

Nézzük a forint „előre nem látható drasztikus leértékelődését”. Dr. Szász Tibor szerint komoly szerepet játszottak a „kormányzat tagjainak és a kormányon lévő párt vezető politikusainak a médiában megjelenő nyilatkozatai”. A szerző ismerteti, hogy 2010-es választásokon milyen nyilatkozatot tett például Kósa Lajos és Szíjjártó Péter.  Valóban olyan jelentős nyilatkozatot tettek ezek a politikusok, hogy még 8 év elteltével is hatással vannak a forint árfolyamára? A forint ugyanis nem erősödött vissza a 2010 előtti szintre a mai napig sem: az EUR árfolyama nem 250 forint környékén mozog, hanem 310 forint felett jár, a CHF árfolyama sem lett újra 150 forint, hanem a 270 forintot lépi át napjainkban. A 2008-as válságnak is már rég vége van!

 

Vizsgáljuk meg, mi határozza meg, hogy a jövőben miként alakul egy ország devizájának az árfolyama?

 

2007-ben, a devizahitelezés talán legintenzívebb időszakában az Erasmus program keretében nemzetközi együttműködéssel készült egy gazdasági tananyag.  Dr. Pucsek József a Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezető helyettese (Pénzügyi és Számviteli Kar) vezette a munkát. A tananyag szerint a várható árfolyam becslésére háromféle módszer létezik. Ezek a vásárlóerő-paritás elmélete, a kamatparitás elmélete és a fizetési mérleg alakulása. Ez a háromféle módszer nem csak ebben a tananyagban szerepel, hanem több egyetemi, pénzügyi, banküzemtani jegyzetben, tankönyvben is.

 

Ezek azonban egyáltalán nem új és egyáltalán nem csak elméleti elképzelések! Dr. Száz János egyetemi tanár, a Nemzetközi Bankárképző Központ egyik alapítója és későbbi elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora 1991-ben megjelent könyvében részletesen kifejti a kamatparitás lényegét és hatását a várható devizaárfolyamra.

 

Dr. Farkas Péter a Széchenyi István Egyetem oktatója ismerteti a tankönyvében, hogy miként számolják a bankok a kamatparitás elméletéből származó képlettel a határidős árfolyamot. A kamatparitás elmélete szerint annak az országnak a pénze leértékelődik, amelyiknek a kamatszintje magasabb. A határidős árfolyam képletében a két ország bankközi kamatai szerepelnek. Az igy kiszámolt határidős árfolyamok évtizedek óta azt mutatják, hogy a CHF erősödése várható.

 

A lényeget nagyon érthetően magyarázta el egy riportban Dr. Lóránt Károly mérnök-közgazdász a Magyar Közgazdasági Társaság tagja: „Ahol magasabb a kamat, az a valuta leértékelődik. Tudniillik miért magasabb a kamat? Mert magasabb az infláció, ugye, mint a másik helyen. Ha magasabb az infláció, mint a másik helyen, akkor előbb-utóbb ez a valuta le fog értékelődni a másikhoz képest.”

 

Deviza adósok százezrei azért választották a forintos kölcsönök helyett a devizás kölcsönöket, mert alacsonyabb volt a kamatjuk. Az alacsonyabb kamat pedig alacsonyabb törlesztő részletet eredményezett. Ezt elmondták, ismertették a bankok az ügyfeleikkel. Az adósok túlnyomó többségének a forintos kölcsön törlesztő részlete megfizethetetlen volt. A bankokban arról azonban egy szót sem említettek, hogy az alacsonyabb kamat azzal is fog járni, hogy a forint leértékelődése miatt a törlesztő részlet egyre magasabb és magasabb lesz. Ki tette tönkre a hiteleseket? A bankok, mert nem adtak a várható forintgyengülésről és a várható törlesztő részlet emelkedésről tényszerű tájékoztatást!

 

 

2006. januárjában a Magyar Bankszövetség kiadta a „Tájékoztató a devizaalapú lakossági hitelek kockázatairól” című kiadványát. Ebben (Magyar Nemzeti Banktól származó ábrákkal illusztrálva) megállapítja, hogy „fogyasztói árak, ipari termelői árak alapján számított” EUR árfolyamhoz képest a tényleges árfolyam 22%-kal kevésbé gyengült 2000 és 2005 októbere között. A forintnak a már ismertetett elmélet szerint gyengülnie kellett volna, azonban a forint nem gyengült, így „felülértékelté vált”.

 

A bankok, amikor ismertették, hogy az elmúlt években miként változott a forint árfolyama, csupán a 2000 utáni időszak árfolyamváltozásait mutatták meg, azt az időszakot, amikor a forint stabil volt, amikor nem gyengült, amikor egyre jobban felül értékelté vált. A bankok hamis biztonságérzetbe helyezték az ügyfeleiket. Ki tette tönkre a hiteleseket? A bankok, mert nem ismertették az ügyfeleikkel, hogy a forint felülértékelt, az elmúlt évek stabil árfolyama megtévesztő!

 

Az, hogy milyen tájékoztatást kaptak a bankoktól az ügyfelek, a már hivatkozott 2006 januári bankszövetségi tájékoztatóból kiderül: „a hosszabb lejáratú hitelt

felvenni szándékozók nyugodtan választhatják a pénzintézetek által kínált devizaalapú hitelkonstrukciókat is; a hitel futamideje alatt a hitel törlesztési terhét jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás valószínűleg nem lesz.” Ez teljes mértékben félrevezető tájékoztatás volt, mivel minden gazdasági elmélet szerint a forint leértékelődésére kellett számítani, főként a hosszabb lejáratú kölcsönök estében. Ki tette tönkre a hiteleseket? A bankok, mert megtévesztő tájékoztatást adtak az ügyfeleiknek az árfolyam várható változásával kapcsolatban!

 

A devizahitelezés idején nem csak a Bankszövetség, hanem a Budapesti Értéktőzsde is adott ki lakossági tájékoztatót (A devizahitelezés kockázati tényezői, és ezek csökkentése tőzsdei származékos termékekkel – 2004 október). Ebben a BÉT munkatársa 10 évre előre számol a kamatparitás képletével, akkor ismert kamatok (állampapír hozamok) felhasználásával várható CHF árfolyamokat. Összevetve a számolt CHF árfolyamokat a tényleges árfolyamokkal, világosan látszik, hogy a forint egészen 2008 őszéig tényleg jelentősen felülértékelt volt, majd a válság bekövetkezte után a CHF árfolyama (kisebb-nagyobb kilengésekkel) az előre számolt árfolyamokat követve emelkedett. 2014 decemberére a BÉT 256,10 forintos CHF árfolyamot számolt. 2014 végén döntött az Orbán kormány a Bankszövetséggel együttműködve úgy, hogy a devizahiteleket napi piaci árfolyammal forintosítják. A forintosítási árfolyam a CHF-es kölcsönök esetében 256, 47 forint volt. Megdöbbentő egybeesés! Ki tette tönkre a hiteleseket? A bankok, mert nem ismertettek olyan árfolyam előrejelzést az ügyfeleikkel, mint amilyent pl. a BÉT készített!

 

Ismert tehát az, hogy egyértelműen a forint gyengülése volt várható a szerződések aláírásakor. Mit jelent ez a tény minden adósnak?

 

A Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente, 2013-ban ismertette egy összefoglaló tanulmányában (A devizahitelek háttere), hogy jellegét tekintve alapvetően különbözik egymástól egy forintos és egy devizás kölcsön. Az időszak elején a devizás kölcsön törlesztő részlete az alacsonyabb, azonban ez a helyzet csak pillanatnyi állapot, arra kell számolni, hogy az előny az idő múlásával egyre kisebb lesz, sőt egy idő után a devizás törlesztő részlete jóval meghaladja a forintos kölcsön törlesztő részletét. A lényeg: „végeredményben a teljes futamidőt tekintve reálértéken a forint és a svájcifrank-alapú hitelek törlesztési terhe hozzávetőleg megegyezik”.

 

Ki tette tönkre a hiteleseket? A bankok, mert nem adtak tájékoztatást arról, hogy mindkét esetben nagyjából ugyanannyit kell visszafizetni a banknak, az eltérés az, hogy a futamidő elején az devizás kölcsön törlesztő részlete az alacsonyabb, azonban a futamidő vége felé már sokkal magasabb a forintos törlesztő részleténél a devizás törlesztő részlete.

 

Már 6 éve ismertté vált a devizahiteles parlamenti albizottság jelentése 2012. január 25.). Schepp Zoltán a Pécsi Tudományegyetem docense vett részt a jelentés végleges változatának az elkészítésében. Neki köszönhető, hogy a jelentés érthetően tartalmazza a kamatparitás elméletét és jelentőségét. Az albizottsági meghallgatások során egyedül Szász Károly a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) korábbi elnöke beszélt a kamatparitásról. Erről mind az MNB, mind a Pénzügyminisztérium akkori és korábbi vezetői hallgattak.

 

Ki tette tönkre a hiteleseket? A törvényhozás, mert devizahiteles törvények meghozatala során a kamatparitás lényegét, azt, hogy egyértelműen deviza erősödés várható a kölcsön futamideje alatt, egyáltalán nem vette figyelembe. A devizahiteles törvények tartalmáról a kormány nem a károsultakkal, hanem a kárt okozó bankok lobby szervezetével, a Bankszövetséggel egyeztetett.

 

A Magyar Nemzeti Bank 2008 nyarán már érezte, hogy közeleg a vész, elkezdte felhalmozni a devizakészletet. Majd a forintosításkor hatalmas nyereséggel túladott a devizakészlet jelentős részén. Az MNB összes nyeresége a forint gyengülésén közel 900 milliárd forint volt. Ezzel nem is lenne baj önmagában. Az MNB-nek (érthetően) volt szaktudása, időben észrevette a lehetőséget és élt vele. Azonban 2008-ban, amikor elkezdte felhalmozni a devizakészletet, „elfelejtette” figyelmeztetni a lakosságot: hé emberek, ti is készüljetek, jön a válság. Már csak azért is figyelmeztetést kellett volna kiadnia az MNB-nek, mert már 2004-ben figyelmeztette a Svájci Nemzeti Bank az MNB elnökét: tudják maguk, hogy mit csinálnak? „Az adósok tisztában vannak az árfolyamkockázat veszélyeivel?” A nemzetközi figyelmeztetések folyamatosan érkeztek egészen a pénzügyi válság kitöréséig…. az MNB néma maradt.

 

Természetesen az MNB javasolhatta volna 2014-ben, hogy a forintosításkor ne piaci árfolyamon, hanem kedvezőbb árfolyammal (pl. CHF esetén 180 forinttal - 2012 elején ezzel árfolyammal végtörlesztettek a tehetősebbek) számolják át a devizahiteleket, azonban ebben az esetben lényegesen kisebb lett volna az MNB nyeresége. Az MNB nem akart a devizás adósok számára egy forintot sem átengedni.

 

Ki tette tönkre a hiteleseket? A Magyar Nemzeti Bank, mert nem figyelmeztette 2008-ban a lakosságot a ténylegesen közelgő veszélyre, majd nem mondott le 2014-ben a nyeresége egy részéről sem az adósok javára.

 

A bankokat nem érte a forint gyengülése miatt semmilyen kár, hiszen a bankok nem vállalhatnak árfolyam kockázatot. Árfolyamkockázatot kizárólag csak az MNB vállalhat. Vállalt is és 900 milliárd forintot nyert a forint gyengülésén.

 

Ezzel az írással a célom az, hogy elinduljon végre egy tisztázó vita korunk legnagyobb társadalmi katasztrófájáról. 900.000 banki követelésből származó végrehajtás van jelenleg folyamatban (ezek jelentős része devizahiteles), 2010 és 2017 között 320.000 ingatlant hirdettek meg árverezésre, jelenleg nagyjából 50.000 ingatlan árverezése, kényszerértékesítése van folyamatban. Májustól százezreknek kell végleg elhagynia az otthonát. Ha maguktól nem mennek, akkor rendőri kényszerítéssel lakoltatják ki őket.

 

Ki tette tönkre a hiteleseket? – ideje őszintén szembe nézni a tényekkel!

 

 

Szabó József

okleveles gépészmérnök

Hiteles Mozgalom ügyvezető

 

 

2018. február 13.

 

 

 

 

 

------------------ most reklám következik -------------------

 

 

 

 

 

 

Akit mélyebben érdekel ez a téma, annak ajánlom tavaly nyáron megjelent könyvem.

 

 

DEVIZAHITEL - Kézikönyv képviselőknek

 

 

https://www.libri.hu/konyv/szabo_jozsef.devizahitel-kezikonyv-kepviseloknek.html

 

 

https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=295292&type=22

 

 

https://www.lira.hu/hu/konyv/tovabbi-konyveink/devizahitel-kezikonyv-kepviseloknek