Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az MNB nyerészkedése és felelőssége – vitaindító

2017.08.12

mnb-fel---kep---00.png

 

Sok helyen olvasni, hogy az MNB nyerészkedett a devizahitelesek kárára.

 

http://www.mfor.hu/cikkek/makro/Elarulta_az_MNB__100_milliardot_nyert_a_devizahiteles_ugyleteken.html

 

http://www.portfolio.hu/gazdasag/euromilliardokkal_zsonglorkodnek_matolcsyek.232809.html

 

http://www.portfolio.hu/gazdasag/megvan_miert_lett_nyereseges_a_jegybank.220686.html

 

Tény, hogy az MNB nagymértékben növelte a devizatartalékát, amikor az EUR még „olcsó” volt bevásárolt, majd amikor az EUR árfolyama „elszállt”, akkor csökkentette a deviza tartalékát, eladott.

 

A deviza tartalék alakulása:

 

mnb-fel---kep---01.png

 

 

Az EUR árfolyam alakulása:

 

mnb-fel---kep---02.png

 

 

Az MNB tisztában volt azzal, hogy a forint jelentős mértékben felülértékelt, hiszen a Bankszövetség 2006. januári anyaga az MNB ábráival mutatja be, hogy a „forint kevésbé romlott, mint kellett volna”. Az időszakot érintő elemzésemben megtalálhatók az MNB ábrái:

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/nem-kell-felni-a-devizahitelektol-----2006.html

 

Az MNB már csak ezért is tisztában volt azzal, hogy forintgyengülés várható. A másik ok, amely miatt a forintgyengülése várható, az a kamatparitás elve. Az tömören azt jelenti, hogy annak az országnak a pénze leértékelődik, amelyikben magasabb a kamatszint, amelyikben magasabb az infláció. Mivel a kamatparitás évtizedek óta tananyag a közgazdaságtanban és a kamatparitásból származó képlettel számolják a bankok is és az MNB is a határidős árfolyamokat, az MNB tisztában van a kamatparitás lényegével.

 

Az MNB tehát nem tett mást, mint egy „jó kereskedő”.  Akkor vett amikor olcsó, és akkor adott el, amikor drága. Ezt nyilván nem lehet az MNB szemére vetni.

 

Azt viszont mindenképpen fel kell róni az MNB-nek, hogy a devizahitelezés időszakában (2001-2008) sem arról nem tájékoztatta a lakosságot, hogy a kamatparitás elméletéből adódóan forintgyengülésre kell számítani, sem arról nem adott tájékoztatást, hogy azért tűnik stabilnak a forint, mert az elmúlt években a forint kevésbé romlott, mint kellett volna. A tájékoztatás lehetőségével élt az MNB, hiszen 2008. júliusában a PSZÁF-fel közösen adtak ki egy devizahiteles lakossági tájékoztatót.

 

 

Az MNB az alábbi teljesen félrevezető tájékoztatást adta 2008. nyarán:

 

„Fontos tudni, hogy egy deviza árfolyamának jövőbeni változása kiszámíthatatlan. Miként a következő ábra is mutatja, az árfolyam nagymértékben ingadozhat. Akár néhány hónapon belül is igen jelentős, akár 10-15 százalékos árfolyammozgás is elképzelhető.”

 

 

mnb-fel---kep---03.png

 

A tájékoztató árfolyamokat ismertető ábráján a CHF (sárga vonal) igencsak stabilnak látszik.

 

http://docplayer.hu/511697-Devizahitelek-tenyleg-ertem-a-pszaf-fogyasztovedelmi-tajekoztatoja.html

 

Érthetetlen, hogy az MNB miért nem 20-30 éves távlatban mutatta be pl. a CHF árfolyamának az alakulását! Ez esetben egyáltalán nem tűnt volna stabilnak a CHF árfolyama!!!

 

Az MNB 2008 nyarán kezdte el növelni a devizatartalékot, akkor amikor az idézett lakossági tájékoztató született.

 

 

MINDENKÉPPEN SZÜKSÉG VAN

 

EGY DEVIZAHITELES

 

PARLAMENTI BIZOTTSÁGRA

 

(CIVILEK AKTÍV RÉSZVÉTELÉVEL),

 

AMELY MEGVIZSGÁLJA

 

AZ MNB SZEREPÉT

 

A DEVIZAHITELEZÉS IDŐSZAKÁBAN!

.

 

Jelen írás egy vitaindító elemzés, amely adatokat, szempontokat adhat a leendő parlamenti bizottság MNB-ot vizsgáló munkájához.

 

 

Nagyon-nagyon burkoltan van benne a 2008-as MNB-s tájékoztatásban, hogy többe kerül a devizás kölcsön valójában, mint amire az adós szerződéskötéskor számíthat:

 

„Például az elmúlt időszak adatait figyelembe véve, az alábbi táblázat szerinti, tízéves futamidejű devizahitelek esetén a visszafizetett tőke- és kamattartozás forint összege alapján kiszámítható, hogy mennyi volt a hitel tényleges terhe. Az alábbi táblázatból látható, hogy a devizahitel valójában lényegesen drágább lehet, mint amire a kezdeti kamat alapján számíthatunk.”

 

mnb-fel---kep---04.png

 

A teher azonban nem csak „drágább lehet”, hanem egyértelműen arra kell számolni, hogy drágább lesz! Főként akkor, ha a forint már eleve jelentősen felülértékelt.

 

A „tényleges terhet” megnézve azt látjuk, hogy szinte teljesen mindegy hogy miben adósodott el az adós 10 évre, összességében mindhárom esetben a teher (11,4%-11,7%) ugyanakkora. Ezt a tényt nagyon szépen kifejtette 2013-ban Kovács Levente a Bankszövetség főtitkára is:

 

Végeredményben a teljes futamidőt tekintve reálértéken

a forint és a svájcifrank-alapú hitelek

törlesztési terhe hozzávetőleg megegyezik.

 

 

A különbség az, hogy amíg a forinthitel törlesztési terhe

(a magasabb kamatszint miatt)

az első időszakban relatíve magasabb,

a végső időszakban

(a fixált forint törlesztőrészlet elinflálódása miatt)

viszont alacsonyabb.

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/level-kovacs-leventenek---bankszovetseg---2014.09.01..html

 

 

A kamatparitás elvének egyik megfogalmazása ugyanezt mondja ki: mindegy, hogy a befektető melyik devizában kamatoztatja a pénzét, a hozam minden esetben ugyanakkora lesz.

 

Az MNB-nek 2008 nyarán egyértelműen figyelmeztetnie kellett volna a közelgő vészre a lakosságot!

 

 Az MNB eddig (2008) már rengeteg nemzetközi figyelmeztetést kapott – azonban tétlen maradt, hagyta a lakosságot kifosztani.

 

 

Egy tévhitet szükséges még eloszlatni. A CHF árfolyam erősödésén az MNB nem tudott nyerni, mert az MNB csak az EUR kapcsán vállalhat devizakockázatot.

 

Elképzelhető, hogy a 2008-ban kezdődő válság miatt kellett növelni az MNB deviza tartalékát, azonban ebben az esetben is felmerül az, hogy az MNB a közelgő veszélyre miért nem figyelmeztette a lakosságot?

 

Nyilvánvalóan, ha nem növeli az MNB a devizatartalékot, akkor is felment volna a CHF, az EUR és JPY árfolyama. Sőt lehet, hogy az alacsony devizatartalék miatt a forint is jobban gyengült volna.

 

Mennyit nyer az MNB? Végezzünk egy egyszerű számítást!

 

A devizatartalék 2008 nyara után nagyjából 20 milliárd Euróval nőtt meg, majd 10 milliárd Euróval csökkent.  10 milliárd Eurót tehát olcsón vett és drágábban adott el az MNB. Csupán 20 forint árfolyamnyereséggel is számolva az MNB nyeresége 200 milliárd forint.

 

Az MNB pontosan ismeri a nyereség tényleges összegét.

 

 

A parlamenti devizahiteles bizottság felállítása elkerülhetetlen!

 

 

Háttéranyagok az MNB devizatartalékkal kapcsolatban:

 

 

„Az optimálistól bármely irányban eltérő devizatartalék számos költséggel és kockázattal járhat. Ha egy ország devizatartaléka az optimálisnál alacsonyabb, nagyobb eséllyel kerülhet válságba, ami a gazdaság szükséges alkalmazkodása miatt komoly reálgazdasági áldozatokat okozhat. A túlzott mértékű devizatartalék tartása viszont költséggel jár. A jegybankoknak a tartani kívánt devizatartalék szint meghatározásakor a költségeket és hasznokat egyaránt mérlegelniük kell.

 

A Greenspan-Guidotti-szabály szerint a devizatartalékoknak fedezniük kell az ország egy éven belül lejáró külföldi adósságát. A mutató olyan válsághelyzetben releváns, amikor a külső finanszírozás leáll, és csak a devizatartalék felhasználásával biztosítható a lejáró külső adósság visszafizetése. Fontos hangsúlyozni, hogy a mutató nemcsak a devizában, hanem a forintban denominált, éven belüli hátralévő futamidejű adósságelemeket is figyelembe veszi, azaz arra is alkalmas, hogy a külföldi szereplők forinteszköz-eladásaiból származó kockázatokat kezelje.

A legfrissebb adatok szerint az MNB devizatartalékai mintegy 26-27 milliárd euro körül alakulnak, miközben a rövid lejáratú külső adósság 2016 elején az előzetes adatok alapján 20-21 milliárd euro körül mozgott. Nem csak a Greenspan-Guidottimutató alapján, hanem az IMF által bevezetett kombinált mutató alapján is az optimális sáv felső/középső részében tartózkodott a devizatartalékok szintje.”

 

mnb-fel---kep---05.png

 

https://www.mnb.hu/letoltes/nagy-marton-virag-barnabas-mennyi-a-devizatartalek-optimalis-szintje.pdf

 

 

 

„A többi jegybanki feladathoz hasonlóan a devizatartalék-kezeléssel kapcsolatban is a Monetáris Tanács (MT) a legfőbb döntéshozó testület, mely meghatározza a devizatartalékkal kapcsolatos célokat, igényeket, úgymint a tartalék szintjét, likviditását, dönt az optimalizációs devizáról, a kockázatvállalási stratégiáról és a tartalék befektetésének legfontosabb számszerű stratégiai paramétereiről. Az operatív döntési hatáskörök gyakorlását, a devizatartalék-kezelési stratégia végrehajtását az MT által meghatározott keretek között az Igazgatóság végzi. Az Igazgatóság hagyja jóvá a limitrendszert: a tartalék portfóliók kockázatainak benchmarkokhoz képest engedélyezett maximális eltéréseit, a partnerlimiteket és a tartalékkezelésben engedélyezett befektetési instrumentumok körét.

 

Az MNB euro, amerikai dollár, japán jen, valamint angol font portfóliókat kezel. Az MNB árfolyamkitettséget kizárólag euróban vállal: az egyéb deviza/euro keresztárfolyam kockázatát derivatív eszközökkel fedezi. Az árfolyamfedezett egyéb devizaeszközök tartását a magasabb szintű diverzifikáció elérése és a dollár esetében a rendelkezésre álló nagyobb likviditás biztosítása indokolja. Az MNB euróban és amerikai dollárban az előző évhez hasonlóan 2014-ben is öt portfóliót kezelt aktívan. Amerikai dollárban egy pénzpiaci és egy befektetési portfóliót, euróban a pénzpiaci mellett egy úgynevezett hitelkockázat-mentes és egy befektetési portfóliót. A kizárólag állampapírokat tartalmazó angol font és japán jen portfóliókat a benchmark szigorú lekövetésével indexhez kötött portfólióként kezeli az MNB.

 

Az elmúlt évek során a 2008-tól kezdődő globális válság hatására kialakult csökkenő hozamkörnyezetben, tekintettel a jegybanki portfóliókban kezelt kötvények jellemzően emelkedő árfolyamaira a jegybankok döntően nyereséget értek el a devizatartalékokon. A Bank – a portfólióiban kezelt, jellemzően magas hitelminőségű állam- és egyéb kötvényekkel a csökkenő hozamkörnyezet eredményeként átértékelődő pozíciókon keresztül – az említett folyamatnak szintén nyertese volt. Tekintettel a korábban nulla szint közelébe süllyedő hozamkörnyezetre a további árfolyam-növekedés lehetősége beszűkült, ami magyarázza a korábbi évekhez képesti szerényebb teljesítményt.

 

https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-eves-jelentes-2014.pdf

 

 

Ui: az MNB felelőssége más területen is vizsgálható.

Pl: a forintosítással-elszámolással kapcsolatos megtévesztő lakossági tájékoztatások, a nehezen értelmezhető elszámoló levelek és részletes elszámolások, a Pénzügyi Fogyasztóvédelem elfogadhatatlan működése, a PBT fogyasztóellenes tevékenysége, a titkosított szakmai MNB anyagok a Kúria részére stb stb...

 

 

A VITÁT

A PARLAMENTBEN KELL BEFEJEZNI !!!